Rossa mela

Gorgonzolás rizottó medvehagymával

2011-05-08T20:49:00.000+02:00

Sajnos vége a medvehagyma szezonjának, végig szedtük, végig ettük, főleg nyersen, volt sok vajkrém, sajtkrém, túrókrém, tzatziki (mind isteni a füstölt lazachoz a vasárnapi pezsgős reggelik részeként), volt krumplipüré, juhtúrós sült répa, került a csicseriborsós pastába. Flat-cat zseniális receptjeiből is beterveztem néhányat, de csak a túrótorta készült el, a szabolcsi töltött káposzta mintájára alkotott tekercsekre csak rákészültem, de nem éreztem elég erőt magamban hozzá és erősen legyszerűsítettem: a polenta taragna mellé a pirított laskagombába kevertem a medvehagymacsíkokat.

Talán két hete szedhettem az utolsó adag medvehagymát, de olyan jól viseli a tárolást, hogy még mindig van egy kevés, valószínűleg kenyérgombóc lesz belőle, pláne ha marad ez a májusi tél. Biztosan nem rizottó lett volna az ebéd sem, ha nem ilyen hűvös-nedves az idő ma.

Gorgonzolás rizottó medvehagymával

1 nagy fej hagyma

2 diónyi vaj

1 evőkanál olívaolaj

15 dkg rizottórizs

0,5 dl száraz fehérbor

6 dl zöldségalaplé

6-7 dkg gorgonzola

egy nagy csomó (15-20 levél) medvehagyma

bors

A finomra vágott hagymát üvegesre párolom a diónyi vaj és az olaj keverékén. Hozzáadom a rizst, átpirítom a forró olajban. Meglocsolom a borral, folytonos keverés mellett hagyom elpárologni. A melegen tartott alaplét merőkanalanként adagolva, gyakori keverés mellett addig főzöm, míg az alaplé elfogy, és a rizs krémesre fő, ez k.b. 20 perc. Lehúzom a tűzről, belekeverem a diónyi vajat és a gorgonzolát, 2-3 percre lefedem. Belekeverem a felcsíkozott medvehagymát.

2 adag

Penne gorgonzolás mártásban, pirított kelkáposztával

2011-01-09T18:17:00.002+01:00

20 dkg penne

2 marék dióbél

2 evőkanál olívaolaj

egy kis fej kelkáposzta fele csíkokra vágva

2 dl tejszín

10 dkg gorgonzola

szerecsendió

frissen őrölt bors

Feteszem a tészta főzővizét, mellette egy széles serpenyőben elkészítem a tésztáravalót, 3 fázisban. Először szárazon megpirítom a diót, kiveszem a serpenyőből. Felforrósítom az olívaolajat, rádobom a kelkáposztát és megpirítom. Kiveszem, félreteszem. A felmelegített tejszínbe beleolvasztom a gorgonzolát, kevés reszelt szerecsendióval fűszerezem. Közben kifő a tészta, beleforgatom a mártásba a kelkáposztával együtt. A tányérokon a tésztára szórom a durvára tört pirított diót és sok borsot őrölök rá.

2 tisztességes adag

Pont ilyen ködös téli napokra való étel, mint a mai.

smettere di lamentarsi

2010-11-22T07:25:00.000+01:00

Gnocchiparádé

2010-11-21T20:49:00.001+01:00

Több körülmény szerencsés együttállásának köszönhető ez az étel, vagyis hogy egyszerre készítettem háromféle gnocchit.
1. Régóta tervezek gnocchit készíteni gesztenyelisztből.

2. Nő a cékla anyukámnál.

3. Kaptam tőle friss vargányaport is.

4. És hogy mindez egyszerre jutott eszembe, ami mindezt egy tányérra hozta össze, egy bor: Orsolya Pince Ostorosi Pinot Noir 2007. A (nekem) legszebb pinot, amit mostanság kóstoltam. Ízében-illatában földes ízjegyek, sok gomba, avar, erdei gyümölcsök és valami nagyon elegáns bársonyosság, sokáig gondolkodtam, mire rájöttem, hogy a gesztenyét is felismerni vélem benne.
Nem volt kis munka, több órám ment rá, de így együtt sokkal több volt, mint háromféle íz. Szósszal nem is kísérleteztem mellé, egyszerűen zsályás vajban forgattam meg a gombóckákat. Az meg külön öröm, hogy vörösborhoz tudtam húsmentes ételt tálalni.
A gesztenyelisztből készült gnocchi egy olasz oldalról származik, a céklásnál Dolce Vita útmutatását követtem, a vargányáshoz pedig Locatelli alapreceptjét használtam, csak a lisztbe belekevertem a vargányaport.

Gesztenyés gnocchi

5 dl tej
10 dkg gesztenyeliszt
1,5 dkg reszelt parmezán
1 tojás
finomliszt szükség szerint

A felforralt tejben állandó keverés mellett megfőzöm a gesztenyelisztet. Hűlni hagyom, közben a tojásfehérjét habbá verem. A kihűlt gesztenyés alaphoz adom a tojás sárgáját, a reszelt parmezánt, a tojáshabot, és annyi lisztet, hogy formázható masszát kapjak. A tésztából hüvelykujjnyi vastag nudlikat sodrok és 2-3 centi darabokra vágom őket.
Forró vízben kifőzöm, a zsályával megfuttatom vajra szedem.

Vargányás gnocchi

1/2 kg magas keményítőtartalmú krumpli
1 tojás
kb. 16 dkg sima liszt
1 evőkanálnyi szárított vargánya porrá őrölve
só

A krumplit héjában puhára főzöm. Még melegen meghámozom, áttöröm. A vargányaport a liszt kétharmadába keverem (ne vesszem kárba, ha esetleg mégsem kell a teljes kisztmennyiség). A munkafelületre halmozott áttört krumpliba mélyedést készítek, beleöntöm a kissé felvert tojást, a gombaporos lisztet és összegyúrom a tésztát, szükség szerint adagolva a további lisztet. Ne legyen túl kemény a tészta, éppen csak formázható. Hurkákat sodrok belőle és 2-3 cm-es darabokra vágom. (Lehet speciális gnocchikészítő deszkán vagy villán bordásra formázni, de nekem ehhez már nem volt türelmem.)
Kifőzöm, a zsályás vajra szedem.

A zsályás vajhoz

10 dkg vaj
8-10 zsályalevél

A vajat felolvasztom és megfuttatom benne a zsályaleveleket. Ebben forgatom át a kifőtt gnocchit.

Borvacsora

2010-10-03T21:55:00.002+02:00

Régóta terveztem, hogy, értőbb módon foglalkozzam a borral, idén végre elvégeztem egy alapfokú borismereti tanfolyamot. Az oklevél szerint ezzel borajánló lettem, de ettől én még nem alkalmaznám magam sommelier-ként - épp "csak" a vendéglátó alapképzettségem hiányzik hozzá, de nem is pályamódosítási céllal kezdtem bele a tanfolyamba. És borról írni sem fogok eztán, csak főzni hozzá. Viszont sokat tanultam, kóstoltam, kellemes ismeretségekre tettem szert, alig várom, hogy induljon a középfokú tanfolyam.

Ezek után már jóval tudatosabban teveztem meg az idei születésnapi vacsorát. Elsősorban lakóhelyem, Sopron borait terveztem bemutatni a családnak, ennek jegyében igyekeztem minél többet kóstolni szerencsére a helyi boros rendezvényeken volt rá alkalmunk bőven. A kedvenceimet válogattam ki, ezekhez terveztem ételt.

üdvözlőfalat: friss házi kecske- illetve tehénsajt, akáclekvár bazsalikomlevélen

bor: Soproni Királyleányka 2009, Ákos Pince

Ennek a történetét már megírtam. Ez volt ez első fix pont a menüben. Az akácvirágot még május-júniusban a Neuberg dűlőben szedtem, ott, ahonnan a bor is származik. A rebarbara pedig édesanyám házatájáról jött, ahonnan a kecsketej is, amiből a sajtot készítettem (néhányan nem eszik a kecskesajtot, ők tehénsajtot kaptak).

előétel: Langyos rókagomba-saláta őszibarackkal

bor: Soproni Fehérburgundi 2009 Weninger Pincészet

Ez a bor föladta a leckét. A 2008-as évjárat annyira meghódított bennünket a szinte sós mineralitásával (tormamártásos harcsával illetve szarvasgombás krumplipürével és rukolával tálalt báránnyal kóstoltuk a Szélmalomban, remekül kísérte mindkettőt), hogy ehhez akartam az első fogást tervezni. De akkor már elfogyott ez az évjárat (legalábbis azt hittem, azóta véletlenül találtam a neten, vettem is belőle gyorsan), így kivártam a 2009-est. A jégverésnek köszönhetően nagyon kevés készült belőle, nem is került kereskedelmi forgalomba, nekem egyenesen a pincéből mentettek egy kartonnal. Észrevehetően vékonyabb ez az évjárat, mint az elődje, kevéssé sós, inkább gyümölcsös (pont ezt nem kerestem benne). Bár már két palackot elkóstoltunk, a vacsora előtt három nappal még nem tudtam, mit főzök hozzá előételnek. Aztán a csütörtöki piacon hirtelen ötlettel rókagombát vettem, hogy kipróbálom a sárgabarack helyett őszibarackkal. Méghozzá ún. poncichter-barackkal, ez egy szerény külsejű, de nagyon zamatos fehérhúsú gyümölcs. Nagyon ráéreztem, az összekóstolásnál ezt mondta a férjem: szívem, te megfőzted a bort!

főétel: Szűzpecsenye, babsterc, sültpaprika-mártás, fokhagymával pirított vargánya

bor: Soproni Kékfrankos 2007, Iváncsics Pince

Ha Sopron, akkor kékfrankos, poncichterek, babsterc. Ha valaki nem tudná, miért "csúfolták" a soproni szőlősgazdákat poncichternek, itt elolvashatja. Babstercet ugyan nem ettem még, mióta Sopronban élek, de a borozókban ma is babos pogácsát kínálnak a borok mellé.

Pedig amikor még csak a borokat válogattam a vacsorához, még egészen más volt tervben. Pinot noir lett volna a főétel bora, szintén Iváncsics, mellé kacsamell meggyes raguval. Aztán elbizonytalanodtam (meg augusztus közepén meggy sincs már), és megszavaztattam a közönséget. A babsterc nyert.

Desszert: Sajttorta gazdag mandulás talpon, sült sárgabarackkal, financier, zenitben áztatott aszalt barack, dulce de leche

bor: Késői szüretelésű Soproni Zenit 2005, Vincellér-ház

Ez a bor túrós, mandulás, barackos édességet kívánt. Chili & Vanília kecskesajttortája aszús barackkal indított el, de a kecskesajtot nem mertem mindenki elé tenni, így aztán - jó sok próbasütés után - két másik receptjét párosítottam össze, és fantasztikus lett a végeredmény. A New York cheesecake masszáját készítettem el szilikon muffinformában, kekszalap nélkül, úgy, hogy nem töltöttem tele a formákat, majd 30 perc sütés után idő ráhúztam egy réteget a financier tésztájából, további 15 perc alatt sült készre. A krémsajtot magam készítettem, 3 liter teljes tejet oltottam joghurttá majd jól lecsöpögtettem. Az eredeti receptek szerinti mennyiségből lett 12 darab apró tortácska, meg egy 22 cm átmérőjű torta, csatos formában, ehhez a kekszalapot cantucciniből törtem - ugyan enélkül is kerek lett volna a vacsora, de mikor a desszert után megkérdeztem, kérnek-e repetát, felcsillantak a szemek...

Sütöttem még apróbb formában financier-t (isten áldja, aki kitalálta), szirupban barackot, főztem dulce de leche-t, vagyis karamellkrémet, apróra vágott aszalt barackot a desszertborba áztattam.

Tálaláskor aztán így legóztam össze a desszertet: a tányért megkentem karamellkrémmel, rá a sajttortácska sült barackkal, meg a kis financier zenitben áztatott aszalt barackkal.

Jön!

2010-08-09T09:54:00.004+02:00

Hamarosan itt az év vacsorája. Hetek óta tervezgetek, borokat válogatok, próbafőzök. A koncepcióról és a teljes menüről majd később, itt alább a főétel. A tálaláson van mit javítani, de élesben úgysem fogok tudni jobb fotót készíteni.

Szűzérme, sültpaprika-krém, vargánya, babsterc

Babsterc
25 dkg tarkabab
1 babérlevél
30 dkg liszt
1 dl olaj
só
Az előző nap beáztatott babot bő sós vízben puhára főzöm.
A lisztet szárazon megpirítom, közben felforrósítom az olajat. Mikor a liszt színt kapott, óvatosan (nagyon puffog, vigyázat!) hozzáadom a bab forró főzőlevét, majd a babot is. Krumplinyomóval tessék-lássék megtöröm, inkább jól összekeverem, miközben ráöntöm a forró olajat is.
6-8 adag

Sültpaprika-krém
kápia és/vagy pritaminpaprika, esetleg piros kaliforniai paprika (ami éppen van a piacon), fejenként egy-két darab
3 paprikánként:
2 evőkanálnyi olaj
egy fej vöröshagyma és egy nagy gerezd fokhagyma
löttyintésnyi vörösbor
egy ág kakukkfű
só
bors
balzsamecet
A paprikákat alufóliával bélelt tepsibe téve forró sütőben (szabad tűzön még finomabb lenne) megsütöm addig, míg megfeketedik itt-ott a héja, közben egyszer megfordítom. A forró paprikákat egy mély tányérba teszem és lefedem, 10 percre magára hagyom, hogy összeessen és a héját könnyen le tudjam húzni. Miközben a paprikákat meghámozom, eltávolítom a magjait is, a levét viszont fölfogom. Az így megtisztított paprikát egy-két napig el lehet tartani a hűtőben.
A krémhez a hagymát és a fokhagymát felaprítom és üvegesre sütöm az olajon. Ráteszem a felcsíkozott paprikahúst, átforgatom, sütöm kicsit, hogy a paprika felvegye a hagymás alap aromáját, hozzáadom a kakukkfüvet. Meglöttyintem a vörösborral, meg a paprika levével, sózom, borsozom, így főzöm kb. 15 percig, majd az egészet leturmixolom.
Pár csepp balzsamecettel kerekítem ki az ízét.

Piláf, pisztráng

2010-06-07T22:46:00.009+02:00

Hatalmas csokor kaprot kaptam, itt volt az ideje, hogy elkészítsem ezt a piláfot a Casa Moro-ból. (Ahogy megvettem a könyvet, azonnal kilistáztam a legjobb recepteket, soha nem csináltam még ilyet, talán ez is mutatja, mennyire lelkesedem érte.) Az eredeti recepttel szemben nem fenyőmagot tettem bele - na nem a fenyőmag-para volt az oka, egyszerűen nem volt itthon, a pisztáciát is hozzáillőnek találtam.

A két szép pisztráng meg épp szembejött...

Citromos pisztráng; piláf kaporral, mazsolával, pisztáciával

2 db kb. 20dkg-os pisztráng

2 citrom

2 babérlevél

olívaolaj

só

a piláfhoz:

20 dkg basmati rizs

5 dkg vaj

1/2 teáskanál őrölt szegfűbors

3 evőkanál aprított kapor

5-6 szál újhagyma

5 dkg mazsola, megmosva

5 dkg pisztácia

só

bors

A megtisztított egész pisztrángokat kívül-belül megsózom, a hasába citromszeleteket és babérlevelet teszek. Kiolajozott sütőtálba, citromszeletekre fektetem a halakat, ráteszem a maradék citromszeleteket, megspriccelem olívaolajjal. 200 fokra előmelegített sütőben 25 perc alatt megsütöm.

A piláfhoz a rizst megmosom, két-háromszor átöblítem, míg az öblítővíz teljesen tiszta marad. Legalább 20 percre sós vízbe áztatom, így gyorsabban fog megfőni.

A vajat felolvasztom, ha habzik, hozzáadom a kapor felét, majd a szegfűborsot. A zöldjével együtt felaprított újhagymát megpárolom a vajot, ha puha, rászórom a leszűrt rizst, jól átforgatom, hogy a zsiradék minden szemet bevonjon. Hozzáadom a mazsolát és a pisztáciát, felöntöm annyi vízzel, hogy a rizs fölött fél centinyivel ellepje, sózom, borsozom. Megnedvesített zsírpapírral letakarva, közepesnél erősebb lángon felforralom.Ekkor ráteszem az edény fedőjét és így nagy lángon 5 percig gőzölöm. Kisebbre veszem a lángot és további 5 percig főzöm.

A maradék nyers kaporral megszórom.

A pisztráng 2 adag, a piláf 3-4.

Akácvirág és rebarbara

2010-05-29T19:59:00.015+02:00

Egy éve gondolkozom ezen a recepten. Az egyik kedvenc borom indította be a fantáziámat, buja illatú májusi éjszakán (tavaly, idén erre nem volt esély) kortyoltuk egy kerthelyiségben, a borban visszaköszönt az akác zamata, fejben már összeraktam, mennyire jó lenne fiatal kecskesajttal és akácvirággal. Csak éppen azt kellett még kidolgoznom, hogyan legyen a virágból lekvár.

Nemrég találtam egy receptet mézes akácvirágdzsemre, ebben fél kiló virághoz fél kiló akácméz és egy citrom leve jön. Nem hittem benne igazán, túl édesnek képzeltem el ezt így, meg nem értettem, mitől lesz "teste" (nem is lett). Ugyanabban a könyvben (Halmos Melinda: Varázslatos virágízek) egy oldallal előbb egy akácvirágos rebarbarapudingot is találtam, így az akácos rebarbarával indítottam, lekvárként. Elkészítettem aztán a mézes virágdzsemet is, de nagyon "száraz" lett, valamit rosszul csinálhattam (vagy a virág nem volt már elég nedvteljes), fel kellett javítanom némi rebarbarával. :)

Akácvirágos rebarbaradzsem

60 dkg rebarbara tisztán mérve
20 dkg cukor
6 dl száráról lecsipkedett akácvirág
fél csomag (12,5 g) dzsemfix

A megtisztított rebarbarát centis darabokra vágom. Összekeverem a cukorral, egy órácskára félreteszem, ennyi idő alatt levet ereszt. Saját levében, mérsékelt tűzön puhára főzöm, mikor már egyneművé vált, hozzáadom az akácvirágot. További 10 percig főzöm, belekeverem a dzsemfixet, felforralom, 2 percig erős lángon főzöm. Előkészített (fertőtlenített) üvegekbe töltöm. A fém tetővel lezárt üvegeket 5 percre felfordítom, majd száraz dunsztban hagyom kihűlni.
Ebből a mennyiségből 3 db 2dl-es kis üvegnyi dzsem készült.

Rebarbarás akácvirágdzsem

30 dkg akácvirág, száráról lecsipkedve
30 dkg akácméz
10 dkg rebarbara tisztán mérve

1 citrom leve

A megtisztított rebarbarához adom a mézet, ha levet ereszt, az akácvirággal és a citromlével együtt, mérsékelt lángon, kevergetve 25-30 percig főzöm. Előkészített (fertőtlenített) üvegekbe töltöm. A fém tetővel lezárt üvegeket 5 percre felfordítom, majd száraz dunsztban hagyom kihűlni.

Ebből a mennyiségből 2 db 2dl-es kis üvegnyi dzsem készült.

Quesadilla rukolával és medvehagymával

2010-04-23T22:51:00.006+02:00

Mióta tartok itthon tortillát, a quesadilla, vagyis sajttal összesütött két tortillalap gyors és egyszerű megoldás a hétköznapi vacsorákra. Gazdagabb változatban készítettem kakukkfüves párolt gombával, és nagyon jó töltelék volt a fokhagymás párolt spenót juhsajttal is.

Sokszor eszembe jut az a rukolás piadina, amit Bolognában ettem sok éve. A kelesztetlen lapos kenyérféle grillben átsütve, az olvadó sajt és a hő hatásától kellemesen áthatóbb rukola-aroma kedves emlék, kerestem ezt az ízt. Piadinát még nem sütöttem, de ezzel a tortillával ha nem is ugyanazt, de valami hasonlót sikerült elérnem.

Ha meg már térdig járunk benne (itthon is, nem csak az erdőben), belekerült egy kis medvehagyma is.

Mellé egy szintén olaszos ízvilágú krémet adtam. Bevallom, ezt a fagyasztóból vettem elő, nincs most recept. Az biztos, hogy sült kápiapaprikából, szardellából, kapribogyóból turmixoltam, pótolni fogom a pontos anyaghányadot.

Quesadilla rukolával és medvehagymával

4 tortilla
10 dkg jól olvadó sajt
2 marék rukola
1 marék medvehagyma
2 x 1 dkg vaj

A sajtot lereszelem, a rukolát kettőbe-háromba tépem, a medvehagymát felcsíkozom.

A serpenyőben felolvasztom a vajat, ráteszem az egyik tortillát, rászórom a sajt és a zöldek felét. Mikor a sajt megolvadt( ez idő alatt a tortilla is megpirul), ráteszem a másik tortillát, finoman rányomom, hogy a sajt összeragassza a lapokat, majd óvatosan megfordítom az egészet. Addig sütöm, míg a másik oldala is megpirul. Cikkekre vágva tálalom.

2 adag

Tavasz!!!

2010-04-10T13:45:00.004+02:00

Végre-valahára tényleg itt a tavasz. A legjobb indikátor számomra a medvehagyma megjelenése, harmadik hete fix szombati programunk, hogy a közeli erdőben medvehagymát szedünk. Esszük is mindenféle formában: rántottával, krumplipürébe keverve, rizottóban, pestoként, lasagneként, salátában, anyukám sajtos pogácsába süti, de az egyik legjobb vacsoránk a legegyszerűbb volt: jó kenyér jó vajjal és medvehagymával, meg egy pohár vörösborral.
Az alábbi könnyű galuska ihletője Flat-Cat zseniális juhtúrós galuskája volt. Abban ugyan fontos szerep jut a juhtúró pikáns ízének is, de gondoltam, működik ez tehéntúróval is, nagyon kellemes, könnyű állagú lett tőle a tészta, az erősebb ízt pedig a belekevert medvehagyma adta.
A saláta pedig sóskából, medvehagymából, gyermekláncfű zsenge leveleiből készült tökmagolajjal és almaecettel összeforgatva.

Medvehagymás galuska

25 dkg tehéntúró
3 tojás
15 dkg liszt
só
6-8 medvehagymalevél
3 dkg vaj
reszelt sajt

A tojásból, lisztből és az áttört túróból galuskatésztát keverek, sózom, hozzáadom a nagyon finomra aprított medvehagymát, a tésztát negyed órát pihentetem. Lobogva forró sós vízbe szaggatom a, ha feljön a víz tetejére, a kész galuskát olvasztott vajra szedem.
Reszelt sajttal és esetleg további nyers medvehagymával tálalom.
Sok salátát adok mellé.
3 adag

TiraMISU

2010-03-28T14:24:00.014+02:00

Dolce Vita (Útmutató Itáliához és az olaszokhoz) - ez a magyar címe Annalisa Coppolaro-Nowell, a Siena mellett született, ma angol férjével Londonban és Toszkánában élő újságírónő könyvének. Áttekinti azokat a témákat, amelyek azonnal eszünkbe jutnak, ha Olaszországra és az olaszokra gondolunk: zene, építészet, szépség, design, divat, foci, temperamentum, konyhaművészet.

(Nemrég olvastam Pogár Demetertől A latin szerelőt, szórakoztató olvasmány volt, de egész más hangnemben tárgyalta ugyanezeket a témákat, volt némi "savanyú a szőlő" érzésem.)

Az "Étel és bor" fejezetből nem maradhat ki a könyvből néhány családi recept sem. Annalisa nagynénje, Giulia is hagyományosan kávéval készíti a tiramisuját, de saját trükkje, hogy apróra vágott étcsokoládét is kever a krémjébe.

Pont jókor olvastam ezt a fejezetet, jól jött az ötlet, mivel gazdagítsam a naranccsal és narancsvirágvízzel elképzelt, kávé- és szeszmentes gyerekbarát tiramisu-változatot.

Narancsos-csokis tiramisu

3 tojás

3 evőkanál kristálycukor

1 teáskanál narancsvirág

50 dkg mascarpone

15 dkg babapiskóta

6 dkg étcsokoládé

a tetejére keserű kakaópor

A tojások fehérjéből kemény habot verek. A cukorból fél dl vízzel szirupot főzök, a végén hozzáadom a narancsvirágot és azzal is forralom egy percet. A tojássárgákat elektromos habverővel kicsit felverem, majd a leszűrt, forró szirupot vékony sugárban hozzáadva gyors fokozaton addig verem, míg kivilágosodik és sűrű, habos krémet kapok. Hozzáadom a mascarponét, majd óvatosan beleforgatom a fehérjéből készült habot is.

A narancsok levét kifacsarom. A csokoládét apró darabokra vágom és a krémbe keverem.

A babapiskótát megforgatom a narancslében, egy szögletes tálba rétegezem a krémmel. Legalább egy fél napra hűtőbe teszem. A tetejére kakaóport szitálok.

4-6 adag

Gorgonzolás rizottó zellerrel, körtével, dióval

2010-02-11T15:14:00.012+01:00

... meg még rukolával is, vagyis minden jóval, amivel a kékpenészes sajtokat szeretem. A gorgonzola talán a kedvenc sajtom, naná, hogy nem hagyom a hűtőpultban a közeli lejárati idő okán csökkentett áron kínált csomagot.

Hogy ez nekem nem jutott eszembe! – csaptam a homlokomra az Ági-féle zeller-gratin receptjét olvasva, de már elfogyott a (gumós) zeller is, meg a sajt is.

Viszont legalább a két hete készült rizottót nem felejtem el bejegyezni ide.

Gorgonzolás rizottó zellerrel, körtével, dióval

2 evőkanál olívaolaj
1 közepes fej vöröshagyma
15 dkg rizottórizs
1 dl száraz fehérbor
2 szár szárzeller
6 dl zöldségalaplé
1 nagyobb körte
10 dkg gorgonzola
diónyi vaj
maréknyi szárazon megpirított dió
maréknyi rukola

A nagyon finomra aprított hagymát az olajon megpárolom. Hozzáadom a rizst, jól átforgatom, hogy a forró zsiradék minden rizsszemet bevonjon, 1 perc alatt megpirítom. Meglocsolom a borral, és hagyom, hogy az alkohol elpárologjon belőle. Hozzáadok egy kanál forró alaplevet, ahogy a rizs felszívja, hozzáadom a vékonyan felszeletelt szárzellert. Folytonos keverés mellett, az alaplevet merőkanalanként adagolva, nagyjából 20 perc alatt megfőzöm a rizottót, az utolsó merőkanál zöldségalaplé előtt hozzáadom a felkockázott körtét is.

Ha a rizs krémesre főtt – de a rizsszemek haraphatóak –, lehúzom a tűzről, hozzákeverem a felkockázott gorgonzolát és a vajat.

Lefedve 1-2 percig pihentetem, addig szárazon megpirítom a diót. A forró rizottót a durvára vágott dióval és rukolával megszórva tálalom.

2 adag

Sörleves

2010-01-30T18:13:00.010+01:00

Ennek egyszer már nekiugrottam, Cserke leveses VKF!-fordulójára sörlevessel akartam nevezni, de nem lett publikálható az eredmény. De most megtaláltam az alkalmas receptet, még ha módosítottam is rajta egy keveset, csirkealaplé helyett zöldséglevessel készült és a mustár meg a worcestershire szósz mennyiségét kapásból dupláztam.

Jó férfias, kellemesen fűszeres, enyhén kesernyés, sűrű leves lett, igazi síelés utáni vacsora, ezzel vártam ma haza az uramat. Azt nem javaslom, hogy a bérelt apartmanban, az egész napos síelés után kezdjünk neki, ahhoz túl macerás, de azt el tudom, képzelni, hogy az előre elkészített, tej és sajt nélküli alapot lefagyasztva magunkkal vigyük és ott fejezzük be.

Sörleves

1 póréhagyma

1 közepes sárgarépa

1 szál szárzeller

2 nagy gerezd fokhagyma

1 babérlevél

2 evőkanál vaj

1 evőkanál liszt

2 dl teljes tej

5 dl zöldségalaplé

1 üveg (0,5 l) félbarna sör

1 evőkanál worcestershire szósz (vagy ízlés szerint több)

1 evőkanál dijoni mustár (vagy ízlés szerint több)

színes bors frissen őrölve, ízlés szerint

őrölt chili ízlés szerint

só

10 dkg cheddar sajt

tálaláshoz: pirított barnakenyér-kockák

A felaprított pórét, sárgarépát, szárzellert, fokhagymát a babérlevéllel együtt vajon megpárolom. Ha a zöldségek megpuhultak, a lisztet rászórva, kevergetve 2-3 percig alacsony lángon tovább párolom, majd állandó keverés mellett hozzáadom a tejet, a sört és a zöldségalaplevet, forralás nélkül összefőzöm. Kiveszem a babérlevelet, a levest botmixerrel pürésítem. Mustárral, worcestershire szósszal, borssal, chilivel ízesítem. Ha lehűlt volna, a levest visszamelegítem és beleolvasztom a sajtot. (Csak az éppen elfogyasztandó mennyiségbe, a sajttal együtt a levest újramelegíteni már bajos lehet.)

Póráhagyma felcsíkozott zöldjével vagy hegyes erős paprikából vágott vékony karikákkal, illetve pirított barnakenyér-kockákkal tálalom.

2 adag

VKF! XXXI. - Újrahasznosítva

2010-01-24T22:17:00.011+01:00

Talán mert főleg kettőnkre főzök, elég jól el szoktam találni az adagokat, nem jellemző a maradék a konyhámban, nekem Garffyka jól föladta a leckét: az ünnepek utáni megmaradt ételek ötletes, színes újrahasznosítását kéri. Mivel most volt egy kis bizonytalanság a karácsonyi vacsora létszámát illetően, maradt is egy kevés a főételből.

Ezt a bejegyzést szeretném felhasználni arra is, hogy naplózzam a 2009. évi karácsonyi vacsoránkat. Bár néhány év kihagyás után a nálunk hagyományos gombával töltött borban sült pontyot terveztem, csúnyán megjártam a bevásárlásnál. Ugyan az én drága jó férjem jó időben elindult pontyot vásárolni (régen magára vette a feladatot, minden év december közepén feldobja a telefonja: halat venni), de halbolt (támogassuk a kiskereskedelmet a multik helyett) előtt az utcán kanyargott a sor és éppen nem volt ideje végigvárni. 23-án meg már nem kaptam a szupermarketekben sem. A mélyhűtőnkben lapuló néhány szelet vadlazac mentett meg.

Sajnos nem tudtam úgy készülni a karácsonyra, ahogy szerettem volna, így a főzésnél a legfontosabb szempont az volt, hogy gyors legyen. Sőt, a munka nagy részét lepasszoltam a férjemnek, a mi konyhánkban nem készült még olyan tökéletes ízű és selymes gombakrémleves, mint amit ő főzött 24-én délelőtt, de csak miután elkészítette a desszertnek szánt mákos-narancsos panna cotta-t.

Ehhez képest nekem a főétellel alig volt munkám. Nagyobb darabokra vágott téli zöldségeket – krumpli, sárgarépa, hagyma, sütőtök – olajjal összeforgatva tepsiben, a lazacszeleteket pedig serpenyőben sütöttem meg. Mellé mustármártást adtam, finomra vágott, vajon párolt póréhagymából, fehérborból, tejszínből és dijoni mustárból.

A megmaradt lazacból és zöldségből másnap leves lett. Ez egy újabb változata egy korábbi lazacmaradék-hasznosításnak, akkor krumplipüréből lett tormás kruplikrémleves lazacgombócokkal.

Zöldségkrémleves kapribogyós lazacgombóccal

1 szelet (10-15 dkg) sült lazac

1 kis tojás

2 evőkanál barnarizsliszt

2 teáskanál kapribogyó

1 adag sült zöldség (krumpli, sárgarépa, hagyma, sütőtök)

1/2 liter zöldségleves

1 babérlevél

1/2 dl száraz fehérbor

1 citrom

ízlés szerint tejföl

Az apróra vágott lazacot a tojással, rizsliszttel és a kapribogyóval összedolgozom, negyedórát állni hagyom. Vizes kézzel gombócokat formálok belőle és gyöngyözve forró vízben kifőzöm.

A sült zöldségeket a zöldséglevessel leturmixolom, a babérlevéllel, a fehérborral és két szelet citrommal átforralom.

A levest a gombócokkal, ízlés szerint citromkarikával, tejföllel tálalom.

2 adag

Idegen tollakkal - sütőtökleves provanszi fűszerekkel

2009-12-16T20:56:00.006+01:00

Nem én találtam ki, nem én készítettem el. A férjem elé tettem a receptet és ő megfőzte.

A fehérbortól és a zöldfűszerektől egészen könnyűnek tűnik, nem annyira télies, mint a gyakoribb, tejszínnel, húslevessel, gyömbérrel, szerecsendióval, keleti fűszerekkel készült változatok.

És hogy a krémes leves ne legyen olyan unalmas, betétnek olajos aszalt paradicsomot tettem bele. Az alábbiakban ez az ötlet az egyetlen, ami az enyém.

Sütőtökleves provanszi fűszerekkel

2 evőkanál olívaolaj
1 nagy fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 kg sütőtök
2 sárgarépa
40 dkg karfiol
1,5 dl száraz fehérbor
só
1 citrom
fél-fél mokkáskanál a következő szárított fűszerekből (ha van friss, fél teáskanál):
majoranna
szurokfű
rozmaring
kakukkfű
tárkony
levendula

A fimora vágott hagymát az olajon párold üvegesre, add hozzá a fokhagymát. Tedd rá a megtisztított, felkockázott sütőtököt, sárgarépát és a szintén apró darabokra vágott karfiolt, morzsold rá a fűszereket (friss fűszereket a főzés végén tedd csak bele), sózd. Ha a zöldségek egy kissé megpuhultak, öntsd rá a bort, hagyd, hogy az alkohol elpárologjon belőle, majd öntsd fel annyi vízzel, amennyi ellepi a zöldségeket. Mérsékelt tűzön főzd puhára, majd mixerrel pürésítsd. Citromlével állítsd be az ízét.

3-4 adag

Levendulás-almás süti leveles tésztából

2009-12-06T16:05:00.007+01:00

Ez a csúnya, sárgában úszó kép (korán sötétedik, nincs természetes fény) egyáltalán nem adja vissza ennek a sütinek a finomságát, eleganciáját: légies leveles tészta, pikánsan savanykás alma és illatos levendula - talán pár csepp citromlé fokozhatná még a hatást. Legközelebb.

Levendulás-almás süti leveles tésztából

1 csomag (275 g) félkész leveles tészta
1 tojás
2 savanykás alma
szárított levendulavirág
1 dl tejszín
méz

A sütőt előmelegítem 200 fokra. A kinyújtott, félkész leveles tésztát kitekerem a csomagolásából (vagy a leveles tésztát téglalap alkúra nyújtom), 6 téglalapra vágom. A lapokat a szélektől 1 cm-re körbekarcolom, de a tésztát nem vágom át. Lekenem tojással, a tésztalapok közepét megszurkálom. A vékony almaszeletekkel kirakom a tésztalapok kereten belüli részét. 5 percre beteszem a sütőbe, ezalatt az alma kezd megpuhulni és a lapok kerete kicsit megemelkedik.
Az almára csorgatok egy-egy kiskanál mézet, rámorzsolok egy-két nagy csipet levendulát.
A megmaradt tojást összekeverem a tejszínnel és szétosztom az almás-levendulás tésztalapok közepén. Újabb 10 perc alatt a sütőben a tejszínes-tojásos keverék megszilárdul.
Langyosan is, hidegen is finom.
6 szelet

VKF! XXX. - Karácsonyi ajándék a konyhából

2009-11-30T22:13:00.011+01:00

Gyorsan-gyorsan becsúszok még az ehavi VKF! fordulójára, de kérem, én készültem: az idevágó posztot már tavaly megírtam. A tavalyelőtti ajándékokat mutattam ott meg, de tartok tőle, hogy ez így nem érvényes, írok újat.

Az idei ajándékokról semmiképpen sem árulok el még apró részleteket sem, a fenti képek tavaly készültek. Az utolsó pillanatban, mint ahogy maga az ajándék is, de jól meg kellett előre tervezni.

A fő attrakciót jelentő hozzávalót ugyanis nem könnyű beszerezni, szarvasgomba nem kapható minden sarki boltban. A tervem az volt, hogy elkészítem Zsuzsa truffle truffle receptjét, és olyan szerencsés voltam, hogy neki köszönhetően a jó előre leegyeztetett téli szarvasgomba mellett fehér szarvasgombához hozzájutottam, így csavartam egyet a dolgon: a trüffeleket két színben és két ízben készítettem el.

Ami még fontos: érdemes a trüffeleket egyesével fóliába csomagolni, mert a szarvasgomba aromája gyorsan elillan!

Fekete és fehér szarvasgombás trüffel

20 dkg magas kakaótartalmú étcsokoládé (vanília ill. etil-vanilin nélküli biocsokoládét használtam)
2 dl tejszín
egy (6-8 g) téli szarvasgomba
keserű kakaópor

25 dkg fehércsokoládé

1,5 dl tejszín

egy kisebb darab (4 g) fehér szarvasgomba

A tejszínt és a darabokra tört csokoládét gőz fölött összeolvasztom, ha egynemű, sűrű masszává vált, hagyom kicsit visszahűlni és belereszelem a szarvasgombát. Lapos tálban, lefedve, egy éjszakára beteszem a hűtőbe. Ha megdermedt a massza, gyors mozdulatokkal golyókat kerekítek belőle, kakaóporba forgatom őket.

A fehércsokiból 6-8 dkg-ot finomra reszelek, a többit összeolvasztom a tejszínnel, a továbbiakban a fentebb leírtak szerint járok el. Kakaópor helyett csokireszelékbe forgatom a golyócskákat.

A trüffeleket egyesével fóliába csomagolom, hűtőben tárolom.

Naplóbejegyzés, 2009. nov. 19.

2009-11-19T22:35:00.002+01:00

Egy gyors bejegyzés elsősorban saját magamnak - meg az érdeklődőknek ;) -, hiszen ez mégiscsak egy főzőnapló. Ünnepi menü két személyre, 2009. november 19-én.

Saját recept nincs, csak fel akarom jegyezni, mit főztem ma. Nem is lelkendezek külön-külön: mind tökéletes.

Reggeli:
Sütőtök-cappuccino, nálunk kávé nélkül (Flat-Cat)
Narancsszirupos diós süti (Dolce Vita)

Vacsora:
Gránátalma-dió salsa sült padlizsánon(Chili & Vanília)
Birs curry garnélával, basmati rizzsel (Gourmandula)

Gnocchi gesztenyéből

2009-11-08T15:23:00.001+01:00

Jómúltkorában gesztenyeliszthez receptet keresve találtam egy gnocchit többféleképpen ízesítve: vargányával, hagymával-sárgarépával illetve kelkáposztával. De ha most van épp a szezonja, legyen inkább főtt gesztenyéből (ha krumpliból és sütőtökből elkészíthető, biztosan műkodik gesztenyével is), a gesztenyelisztből – egészen más módon – készülő változatot eltettem későbbre.

A kelkáposztát megtartottam, hozzávaló sajtnak pedig kipróbáltam kettőt is: parmezánt illetve kékpenészes sajtot. Ez utóbbi ízlett jobban.

Gesztenye-gnocchi kelkáposztával gratinírozva

30 dkg főtt gesztenye, áttörve

25 dkg liszt

1 tojás

szerecsendió

só

egy kis fej (60-80 dkg) kelkáposzta

7-8 dkg kékpenészes sajt vagy parmezán

vaj

olaj

Az áttört gesztenyét összegyúrom a liszttel, tojással, kevés reszelt szerecsendióval, sóval, és annyi vízzel (kb. 1 dl), hogy rugalmas tésztát kapjak.

Vizet forralok, a kelkáposztát keskeny csíkokra vágom. 4-5 adagban 2 percre a forró vízbe dobom, ha megpuhult, szűrőbe szedem, hagyom lecsöpögni, majd 4, kiolajozott, egyszemélyes tűzálló tálba szedem.

A tésztából lisztezett deszkán hüvelykujj vastagságú hurkákat sodrok, 2-3 cm-es darabokra vágom és egy villa hátán végiggörgetve bordásra formázom a gnocchikat. A kelkáposzta főzővizét újra felforralom, 4-5 adagban kifőzöm: akkor van kész, ha feljön a víz felszínére. Szűrőlapáttal kiszedem, lecsepegtetem, elosztom a tálakban. Lazán összekeverem a kelkáposztával, kevés vajat forgácsolok rá. Megszórom a reszelt parmezánnal vagy rámorzsolom a kéksajtot.

Előmelegített sütőben 10 perc alatt átsütöm.

4 adag

Villámgyors villantós

2009-11-07T19:18:00.006+01:00

Én csak kettőnket kényeztettem ezzel meg egy-egy pohár fehérborral, de lehet vendégeket is elkápráztatni ezzel a pofonegyszerű és szupergyors finomsággal. Mivel a leveles tésztát sajnos – még – nem én készítem, a legnagyobb munka vele a bevásárlás.

(A konyhában teljesen kezdő pasik is könnyedén megbirkóznak vele és csajozáshoz tuti siker!)

Datolyaszilva kecskesajttal, leveles tészta keretben

1 csomag (275 g) konyhakész, kinyújtott leveles tészta

1 datolyaszilva (vagy füge, eper, körte, paradicsom, stb. - mikor mi van)

15 dkg kecskesajt (vagy más, karakteres ízű lágy sajt: kékpenészes, feta, camembert, stb.)

rukola

1 felvert tojás a tészta megkenéséhez

A levelestésztát 6 négyzetre vágom. A négyzeteket a rajzolt módon bevágom, a bemetszett, "szabad" széleket az átlóra tükrözve, a szemközti csúcshoz igyazítom, így alakul ki a nagy képen is látható forma. A tésztát lekenem tojással, a közepét megszurkálom. Sütőpapírral bélelt tepsin 10 percre beteszem az előmelegített sütőbe.

A datolyaszilvát 2-3 mm vastag szeletekre vágom. Minden tésztakeretbe teszek egy-egy datolyaszilva-szeletet, pár szál rukolát és a tetejére a sajtszeleteket. További 10 perc alatt készre sütöm.

Rukolával megszórva kínálom.

Ötfűszeres szilvasörbet

2009-10-31T23:11:00.005+01:00

Legyen a Vegéthó végére desszert is, de ez a pofonegyszerűen elkészíthető, izgalmas sörbet egy elegáns vacsorán is megállná a helyét két főétel között pihentető, frissítő elválasztó fogásként. Nemcsak ezért készítettem cukor nélkül, a szilvát elég édesnek tartom hozzá, pláne rövid főzéssel-párolással koncentrálva az ízét.

Nem is tudom, sörbet-e ez így, hiszen az a definíció szerint gyümölcsből és cukorszirupból készül, én meg a cukrot kihagytam. Ezzel viszont némi technológiai veszteség ért: cukor nélkül nem lesz igazán lágy, jobb fagylaltgépben fagyasztani és azonnal elfogyasztani, a további hűtéssel illetve formában, keverés nélkül kőkeményre vagy.

Az ötfűszer megismerkedésünk után rögtön kedvenccé vált, legjobban a szecsuáni bors hatása tetszik benne. A szilvával nagyon jól harmonizál, lesz még nálam ötfűszeres forró szilvaszósz is omlós-morzsás sütemény mellé.

Ötfűszeres szilvasörbet

1/2 kg szilva

1/2-1 kávéskanál kínai ötfűszer

A szilvát megmosom,félbevágom, kimagozom. Fűszerezem és vastag talpú lábosban, alacsony lángon, óvatosan a saját levében megpárolom. Ha már puha, botmixerrel áttöröm, lehűtöm.

Fagylaltgépben kikeverem.

Mazsolás brokkolisaláta

2009-10-26T21:43:00.010+01:00

Továbbra is a Vegéthó jegyében, a mai ebédem nem csak vegán volt, de még nyers is!

Azt régóta tudom, hogy a nyers karfiol mennyire laktató (tessék jó alaposan megrágni, mint egyébként mindent kellene!), igaz ez a brokkolira is. Mazsolával, köszönhetően az izgalmas ízkombinációnak, egyáltalán nem "nyúlkaja"!

Inspiráció innen.

Nyers-vegán mazsolás brokkolisaláta

25 dkg brokkoli

1 kicsi mogyoróhagyma

1 dl mazsola

szezámmag

Az öntethez:

5 dkg kesudió

1 citrom

0,5 dl olívaolaj

1/2 - 1 (erősségétől függően) mokkáskanál wasabi-por (elhagyható)

kevés méz, ízlés szerint

A kesudiót legalább 2 órára beáztatom. Ha megpuhult, az öntet többi hozzávalójával, szükség szerinti mennyiségű áztatóvízzel simára turmixolom.

A brokkolit apró rózsáira szedem, a szárakat apróra vágom. Hozzáadom a megmosott mazsolát és a finomra vágott hagymát, összeforgatom az öntettel és megszórom szezámmaggal.

1,5 - 2 adag

Rozmaring - körte - zeller - dió - kéksajt

2009-10-25T21:33:00.010+01:00

A körtével erősített zellerkrémleves ötlete Chili és Vanília blogjáról származik, de elhagytam belőle a tejszínt, nekem nem hiányzik (mint ahogy gyakran kihagyom a krémlevesekből). Ám mégsem vegán: régen elterveztem, hogy a leves mellé kéksajtos-diós rudat adok.

Körtés-rozmaringos zellerkrémleves kéksajtos-diós rúddal

A leveshez:
2 evőkanál olaj
1 fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
1 fej (60-70 dkg) zeller
1 nagy krumpli
2 nagy körte
1 ág rozmaring
só
bors

A sajtos rúdhoz:
50 dkg leveles tészta
10 dkg kékpenészes sajt
1 marék dió

A felaprított hagymát az olajon megdinsztelem, hozzáadom a fokhagymát. Közben a zellergunót meghámozom, kockára vágom. Mikor a hagyma már üveges, rádobom a zellert, hozzáadom a rozmaringot, átforgatom, fedő alatt párolom. Felöntöm annyi vízzel, ami bőven ellepi, belekockázom a meghámozott krumplit. Ha a krumpli is puhára főtt, beleteszem a hámozott körtét, pár perc alatt az is megfő.
A levest leturmixolom, sózom-borsozom, ha nagyon sűrű lenne, vízzel higítom.

A levelestésztát lisztezett deszkán kinyújtom, felét megkenem a kéksajttal. Megszórom a durvára vágott dióval, ráhajtom a tészta másik felét, nyújtófával összepréselem a két réteget. 3 cm széles csíkokra vágom, a szalagokat megcsavarom. Előmelegített sütőben, 200 fokon 15-20 perc alatt megsütöm.
4 adag

Vegán kofta

2009-10-23T16:19:00.010+02:00

A kofta a Közel-Kelet és Dél-Ázsia konyhaművészetében otthonos, de rokona a görög keftes és a török köfte is. Jellemzően húsból készült gombócok fűszeres mártásban, de készül halból, rákokból, vegetáriánus változatai Indiában népszerűek.

Gyakran fordulok ihletért indiai ételekhez, pláne most, hogy a Vegéthó-projektben egy-két vegán ételt főzök. "Az indiai vegetáriánus konyha" könyvemet ütöttem föl, de nem voltam hű a recepthez. Az alapul vett receptben karfiol szerepel, de mivel éppen egy szép darab, vastag szárú brokkoli várja a sorsát, ezt a brokkoli-törzset reszeltem a koftába. A tisztított vajat olajjal, az asafoetidát pedig a Krisna-hívők által nem fogyasztott fokhagymával helyettesítettem.

Ízes labdák fűszeres mártásban (kofta) citromos rizzsel

A labdákhoz:
1 közepes krumpli
15 dkg brokkoliszár vagy karfiol
1 dl csicseriborsóliszt
1/2 mokkáskanál kurkuma
1 kis gerezd fokhagyma
a sütéshez olaj

A mártáshoz:
1/2 mokkáskanál római kömény (egész)
1/2 mokkáskanál chilipehely vagy szárított cseresznyepaprika
1/4 mokkáskanál örölt gyömbér
1 doboz (400 g) hámozott paradicsom
1 babérlevél
1/2 mokkáskanál örölt koriander
1/2 mokkáskanál szurokfű

A citromos rizshez:
1 csésze barnarizs
1 evőkanál olaj
1 mokkáskanál kurkuma
1/2 mokkáskanál örölt koriander
2 csésze víz
fél citrom leve

Először felteszem a rizst: a forró olajon megpirítom a kurkumát és a koriandert, hozzáadom a jól megmosott rizst. Átforgatom, felöntöm a vízzel, sózom. Lefedem, felforralom, majd kis lángon fedő alatt puhára párolom. Ha a rizs megfőtt, rácsavarom a citrom levét.
A mártáshoz felforrósított serpenyőben megpirítom az egész római köményt majd a chilit és az őrölt gyömbért. Hozzáadom a hámozott paradicsom harmadát, gyenge tűzön, kevergetve 10 perc alatt szétfőzöm. Beleteszem a maradék paradicsomot a babérlevéllel, szurokfűvel és a korianderrel együtt lassú tűzön szétfőzöm.
Közben a megtisztított krumplit és brokkolit a reszelő finomabb oldalán lereszelem, kicsit kinyomkodom a nedvességet belőle. A finomra zúzott fokhagymával, kurkumával ízesítem és annyi csicseriborsóliszttel keverem össze, hogy golyókat formázhassak belőle.
3-4 cm átmérőjű labdácskákat gömbölyítek a masszából és bő, forró olajban kisütöm őket.

2 adag

Spenótos-kecskesajtos lasagne

2009-10-18T17:56:00.002+02:00

Aki olyan szerencsés, mint én, és könnyen jut akár nagyobb mennyiségű kecsketúróhoz, friss sajthoz, annak érdemes kipróbálnia ezt a könnyen elkészíthető, tartalmas tésztaételt.
Kecsketúró híján ricottával vagy tehéntúróval is nagyon finom, de éppen a jellegzetes "kecskeíz" teszi különlegessé ezt a változatot.
A lasagne klasszikus receptje szerint a tetejére bechamel kellene, de én ezt gyakran helyettesítem tejföllel, sűrű joghurttal, pláne, ha - mint ma is - nincs itthon tej.

Spenótos-kecskesajtos lasagne

2 evőkanál olívaolaj
3 gerezd fokhagyma
30 dkg spenót
20 dkg kecskekrémsajt vagy kecsketúró (maximum fele helyettesíthető tehéntejből készített házi krémsajttal vagy krémtúróval vagy ricottával)
6-7 lap lasagne (száraztészta)
szerecsendió
só
10 dkg (kecske)joghurt

A spenótot megmosom, megtisztítom, éppencsak lecsepegtetem, de nem szárítom vagy centrifugázom. Az olívaolajon megfuttatom a kés lapjával megroppantott fokhagymagerezdeket, rádobom a spenótleveleket. Fedő alatt megpárolom, ha a levelek összeestek, a spenótot vagy durván összevagdalom, vagy botmixerrel kicsit összevagdalom, de nem kell teljesen krémesre törni. Összekeverem a krémsajttal vagy túróval, kevés szerecsendiót reszelek bele.
Előmelegítem a sütőt. A kiolajozott sütőtálba rétegezem a spenótos krémmel megkent tésztalapokat (figyelve arra, hogy a tészta szélét is fedje a töltelék!). A legfölső tésztalapot joghurttal kenem meg.
25-30 perc alatt megsütöm.
2-3 adag

Padlizsántanulmány

2009-10-17T22:14:00.013+02:00

A képen a négy tálban - bár kinézetre nagyon hasonlítanak - négy, ízében teljesen eltérő étel van. Rég itt lenne már a helye ennek a receptnek, de látva - és kóstolva - a mai eredményt, nem bánom, hogy vártam vele.

Két-három éve - ma már alig hiszem el, hogy lehet így élni - a saját életem kizárólag a hétvégékre korlátozódott. Rengeteget dolgoztam, ráadásul vidéken, ha esetleg nem aludtam ott, akkor a napi 10-12 órához még hozzá kellett számolnom 2 óra oda- vagy visszautat. Állandóan étteremben vacsoráztam (nincs mire irigykedni), de ebédre elég unalmas volt a sajtos-gombás melegszendvics a büféből. A zsíros-húsos menzára meg nem voltam hajlandó befizetni, más opció nem volt.
Akkoriban a sarki boltban egész télen lehetett padlizsánt kapni, nyári áron, ha sikerült betérnem, mindig bevásároltam belőle. Jól jött ez, ha az utazótáskám átpakolásához szükségesnél egy kicsivel több időt töltöttem otthon, 5 perc munkával 30 perc alatt elkészült a másnapi ebédem.

Egy padlizsánt fölkockázni, fűszerezni, olajozni, be a sütőbe - ennyi a recept. Lehetne serpenyőben kevergetve sütni is, de nem volt annyi időm, hogy a tűzhely mellett álljak.
Két változatban készítettem, vagy mediterrán zöldfűszerekkel (bazsalikom, szurokfű, kakukkfű, esetleg provanszi fűszerkmeverék) és fokhagymával, vagy indiai beütéssel, korinaderrel, római köménnyel, chilivel. Ha elkészült és még hiányzott hozzá némi savanykás íz, előbbit citromlével, utóbbit joghurttal locsoltam meg.

Ma tovább játszottam a lehetőségekkel. Szétnéztem a fűszereim között, összehoztam őket olajokkal, szószokkal, meg sok fokhagymával (abból baj nem lehet...). Nem lett köztük kedvenc, mindegyik csodás.
Az ötfűszeresben a bizsergető szecsuáni bors melegségét erősíti a pirított szezámolaj íze.
A kellemesen ismerős zöldfűszeresben finoman simul össze a lila bazsalikom és a balzsamecet a krémesre sült padlizsánnal.
A madras curry ebben is hozza azt a meglepetést, ami minden alkalommal megragad: sokkal fűszeresebb, mint amire számítok. Pláne sokkal csípősebb!
A gyömbér és a padlizsán fantasztikus páros, de a lime-tól különösen üde lett.

Szezámos-ötfűszeres padlizsán

1 közepes padlizsán
2 evőkanál olaj
1 evőkanál szezámolaj
2 evőkanál szójaszósz
1 mokkáskanál ötfűszerkeverék
6-8 szem szecsuáni bors, porrá zúzva
1 gerezd fokhagyma összezúzva
szezámmag

A padlizsánt 1,5 cm-es kockákra vágom. Az olajakat összekeverem a fűszerekkel, a szójaszósszal és a fokhagymával, beleforgatom a padlizsánt.
Tűzálló tálban 20-25 perc alatt, félidőben megkeverve megsütöm.

Megszórom szezámmaggal.

Zöldfűszeres padlizsán

1 közepes padlizsán
2 evőkanál olívaolaj
2 gerezd fokhagyma összezúzva

ízlés szerinti friss zöldfűszerek: szurokfű, kakukkfű, (lila) bazsalikom
pár csepp balzsamecetA padlizsánt 1,5 cm-es kockákra vágom. Meglocsolom az olívaolajjal, összekeverem a fokhagymával és a bazsalikom kivételekkel a zöldfűszerekkel. Tűzálló tálban 20-25 perc alatt, félidőben megkeverve megsütöm.
Hozzáadom a friss bazsalikomot, balzsamecettel megspriccelem.

Padlizsán madras curryvel

1 közepes padlizsán
2 evőkanál olaj
1 kávéskanál madras curry

A padlizsánt 1,5 cm-es kockákra vágom. Összekeverem a curryporral és az olajjal.
Tűzálló tálban 20-25 perc alatt, félidőben megkeverve megsütöm.

Gyömbéres lime-os padlizsán

1 közepes padlizsán
1 cm-es darabka friss gyömbér lereszelve
2 gerezd fokhagyma összezúzva
1 evőkanál chilis olívaolaj
1 evőkanál olívaolaj
1 kis lime lereszelt héja és felének leve
petrezselyem vagy korianderzöld

A padlizsánt 1,5 cm-es kockákra vágom. Az olajakat, gyömbért, fokhagymát, a lime héját és levét összekeverem, összeforgatom a padlizsánnal.
Tűzálló tálban 20-25 perc alatt, félidőben megkeverve megsütöm. Petrezselyemmel vagy korianderzölddel megszórva tálalom.

Szélesmetélt gesztenyelisztből, vargányával

2009-10-04T22:17:00.008+02:00

Ugyan nem éppen aktuális most rögzítenem ezt a receptet, hiszen még a nyári vargányaszezonban készítettem el, de hátha van vargánya az erdőkben. Két éve ilyentájt még volt, talán most sem késő.

A gesztenyelisztnek ugyan édeskés az íze, de elsősorban nem édességek alapanyagaként gondoltam rá. A kicsit füstös, fűszeres, barnás íze remekül összejön a vargányával. Nemrég találtam egy receptet szárított vargányával ízesített gesztenyelisztes gnocchira, hamarosan jön az is.

Még egy szép példa a gesztenye-vargánya párosra: ünnepi gesztenyés vargányaleves Zsuzsánál.

Szélesmetélt gesztenyelisztből, vargányával
10 dkg gesztenyeliszt
10 dkg durumliszt
2 tojás
só

25 dkg vargánya
2 gerezd fokhagyma
olívaolaj
fél csokor petrezselyem
só
bors
reszelt parmezán

A liszteket összeszitálom, a tojással és egy csipet sóval rugalmas tésztát gyúrok, majd fóliába csomagolva hűtőben egy órát pihentetem.

A tésztát 4 részre vágom és a tésztagéppel, fokozatról fokozatra haladva kinyújtom, majd szélesmetéltre vágom. Liszttel meghintve, tálcán szétterítem.

A vargányát megtisztítom, 3-4 mm-es szeletekre vágom. Olívaolajon megfuttatom a kés lapjával szétlapított fokhagymát, megpárolom-megpirítom rajta a vargányát.

Párhuzamosan vizet forralok a tészta kifőzéséhez, egy-két perccel azelőtt, hogy a vargánya elkészül, bedobom a tésztát. A kifőtt szélesmetéltet a vargányás serpenyőbe szedem ki, összeforgatom. Feketeborsot őrlök rá, megszórom a finomra vágott petrezselyemmmel. Tálaláskor reszelt parmezánt adok hozzá.

2 adag

Padlizsán birsalmával, édesen-csípősen

2009-10-03T19:11:00.004+02:00

Fűszeres Eszter padlizsánreceptjeit (persze nem csak azokat) olvasva összefut a nyál a számban. Egyébként is ez az egyik (ha nem A) kedvenc zöldségem, de ahogyan Eszter édes ízekkel, mézzel, gyümölcsökkel kombinálja, mindig elvarázsol. A héten készítettem már a mézes padlizsánját, ma pedig, ahogy hazaértem a piacon zsákmányolt birsalmával, eszembe jutott, hogy mostanság volt nála egy padlizsános-birsalmás recept. Ez az étel sem kizárólag a hústól finom, ettől elegánsan el is tekintettem.

Az itt következő receptet Eszter említett két étele inspirálta. Mellé kuszkuszt vagy bulgurt adtam volna, ha el nem fogyott volna... így lett helyette köles.

(Esztertől pedig hamarosan megfőzöm a körtés padlizsánkrémlevest.)

Mézes-csípős-birsalmás padlizsán

3-4 kicsi padlizsán
2 cm-es darabka gyömbér
1 nagy citrom
2 gerezd fokhagyma
chilipehely ízlés szerint
1 1/2 evőkanál méz
olívaolaj
1 birsalma
1/2 mokkáskanál római kömény
1-2 evőkanálnyi szezámmag
petrezselyemzöld
15-20 dkg köles
néhány ág friss menta
1 újhagyma

Lereszelem a gyömbért, a citrom héját és a fokhagymát, összekeverem egy evőkanál mézzel, a fél citrom levével, chilivel, 2-3 evőkanál olívaolajjal. A padlizsánokat félbevágom és a vágott felületet átlós irányban rács alakban bevagdosom. A fél padlizsánokat bekenem a mézes mázzal és beteszem a 180-200 fokos sütőbe jó 15 percre. Közben a birsalmát nagyon apró kockákra vágom. Forró serpenyőben megpirítom a római köményt, ha már illatozik, hozzáadok egy kevés olívaolajat és megpárolom rajta a birsalmát. Ha megpuhult, fél evőkanál mézet keverek hozzá és elosztom a padlizsánok tetején, majd megszórom szezámmaggal. Visszateszem a sütőbe még 10 percre.
Petrezselyemmel megszórva tálalom.
Köretként - kuszkusz híján - kölest adtam mellé, ehhez a főtt kölest meglocsoltam a citrom másik felének levével, összekevertem egy zöldjével együtt felaprított újhagymával és mentával.
2 adag

Vegéthó - vegán ételek októberben

2009-10-03T18:22:00.000+02:00

Nem akarok téríteni. Magam sem vagyok vegán, sőt, vegetárius sem. Jó tíz évig ugyan nem ettem húst, de a halat akkor sem hagytam el. Ma sem vagyok egy nagy ragadozó, itthon nincs hús, húskészítmény, de különleges alkalmakkor, színvonalas éttermekben bizony előfordul, hogy áttérek a "minőségi húsevésre".

A vegánság egészségességének kérdésében nem akarok állást foglalni. Biztos vagyok benne, hogy a csak növényi táplálkozás lehet jó és rossz hatással az egészségünkre, csak azon múlik, hogy ezen irányzat követése ne csak az állati eredetű élelmiszerek "eszetlen" elhagyását jelentse.

Ugyan a vegán életmódot népszerűsítő cikkeket nem fogok írni, azt meghagyom a "bennfenteseknek", de szívesen hozzájárulnék ahhoz, hogy nyílvánvalóvá váljék: a vegánság nem lemondás, hanem egy nagyon is vonzó alternatíva lehet.

Ezért csatlakozom Siccike felhívásához. Azt, hogy mi a Vegéthó kezdeményezés lényege, itt lehet elolvasni.

(Aztán majd meglátjuk, összejön-e 12 bejegyzés...)

VKF! XXVIII. - Szüret

2009-09-27T22:11:00.003+02:00

Kissé magára hagytam a blogomat, pedig jópár kép és recept lapul a gépemben, csak addig már nem jutok el, hogy meg is írjam a bejegyzéseket. Nem keresek kifogásokat, csak rajtam múlik, én nem akarom eléggé. Nem a főzés esik nehezemre, csak az írás,

No de nézzünk előre. Az ehavi VKF! kiírásban Trinity a szüret apropóján szőlővel illetve borral készült ételeket kért tőlünk. Bár alig-alig készítek nagy húsokat, a borral való főzés nem ritka nálam. De mivel ezt egész évben megtehetem, most inkább a szőlőt választottam.

Ugyan borvidéken lakom, mégsem találkozom szőlős ételekkel. Pedig nehezen hiszem, hogy sosem lettek volna, és szomorúan tapasztalom, hogy a tájjellegű ételek is feledésbe merülnek, a helyi vendéglősök között is nagyon kevés, aki ápolja gasztronómia hagyományainkat. De nemcsak a hagyományokat, legalább a színvonalat, de a "jó középszer"-nél (majdnem eltévesztettem egy magánhangzót) kevesen akarnak többet. Épp tegnap szereztem a témában ismét negatív tapasztalatokat: egy fantasztikus adottságokkal rendelkező vidéki panzió étterme nagyon fantáziátlan étlappal, közepesen megvalósított ételekkel - pedig az ápolt kert, sőt park, igényes belső kivitelezés, és a főprofilt jelentő, nem éppen a kispénzűeket megcélzó szolgáltatás láttán azt gondolnám, a konyha és a felszolgálás is ad magára. Hát nem igazán...

Pedig érdemes lenne tanulnunk a fejlettebb gasztronómiai vidékektől. Adottságainkban mi sem vagyunk rosszabbak, csak valahogy az igaz hagyományok átadása és a jó értelemben vett büszkeségünk hiányzik...

Tudom, közhelyszámba megy Toszkánára hivatkozni, de újra és újra lenyűgöz a toszkán vidék konyháját jellemző tökéletes egyszerűség, vagy egyszerű tökéletesség, meg az, hogy mennyire büszkék erre és mennyire vigyáznak rá. Nyilván nem véletlen, hogy a feladat kapcsán a schiacciata con l'uva, kenyértésztából sütött szőlős lepény jutott eszembe. (A focaccia-hoz nagyon hasonlatos schiacciata lepényt jelent, bizonyára a schiacciare=szétlapít, egyenget, összenyom igéből jön.)

Addig is, míg megtalálom a régi helyi recepteket, jöjjön ez, nincs benne semmi egzotikum, a hozzávalók az olívaolaj kivételével mind megteremnek nálunk is.

A "schiacciata" keresőszóval jópár olasz oldalon találtam ugyanazt a receptet, eltérés csak abban volt, hogy kell-e bele rozmaring, ánizs vagy édeskömény. Én egy drasztikus változtatást eszközöltem: nemhogy 10-15 dkg cukrot nem tettem bele, de egy grammot sem. Nekem a sűrű sziruposra sült szőlő éppen eléggé megédesítette.

Schiacciata con l'uva - szőlős lepény

40 dkg finomliszt
2 dkg friss élesztő vagy fél zacskó szárított
2 dl langyos víz
olívaolaj
egy ágacska rozmaring
70 dkg kékszőlő (borszőlő, nem csemegeszőlő, nálam kékfrankos)

(ízlés szerint cukor)

A lisztet tálba szitálom, közepébe mélyedést nyomok, ide öntöm a vizet, élesztőt és az olajat. Összedolgozom, lágy, de ruganyos tésztát gyúrok belőle. Legalább egy óráig (nálam ez most majd' 12 is volt, rosszat nem tesz neki) kelni hagyom, majd a tésztát lisztezett deszkára borítom. Nagyjából téglalap-alakúra húzom, és az alsó és felső harmadát behajtva egy kisebb téglalapot formázok. Ezt 1/3 - 2/3 arányban elosztom, a darabokat újra meghajtogatom. A hajtott oldalakat alulra fordítva két gombócot formázok. Nedves konyharuhával letakarva 20 percig pihenetem őket.
Veszek egy kb. 30x40 cm méretű tepsit. A nagyobb tésztadarabot a tepsi méreténél kb. 8-8 cm-rel nagyobbra nyújtom. Egy sütőpapírt megkenek 1 evőkanálnyi olívaolajjal, a tésztát ráteszem és a papír segítségével a tepsibe teszem. A tészta túllógó széleit a tepsi peremére hajtogatom.
A szőlő kétharmadát elterítem a tésztán, megszórom a finomra vágott rozmaringgal, meglocsolom kevéske olívaolajjal. (Itt meg lehet szórni cukorral is, a végeredmény engem igazolt, máskor sem tenném.)
A másik tésztadarabot a tepsinek megfelelő méretűre nyújtom, beborítom vele a szőlőt. Az alsó tésztaréteg széleit ráhajtogatom, összenyomkodom. A maradék szőlőt rászórom (lehet megint cukrozni), kissé belenyomkodom a tésztába, kevés olivaolajjal meglocsolom. Konyharuhával letakarva, nem huzatos helyen 20 percig hagyom még kicsit kelni, mielőtt beteszem a sütőbe.
180-200 fokos sütőben 50-60 perc alatt megsütöm.

Hagyom legalább langyosra hűlni, de másnap is nagyon finom.

Lilának indult

2009-08-15T23:35:00.007+02:00

Pedig olyan jó terv volt... A vezérmotívum a lila lett volna, miután összejött néhány ilyen színű alapanyag a konyhámban: lila zöldbab, padlizsán, áfonya, lila bazsalikom. Jó, a padlizsántól nem vártam sokat, de arra nem számítottam, hogy a lila zöldbab főzés után tényleg zöld lesz...

(Tettem a tányérra egy nyers darabot is, csak megmutatni az eredeti színét. Ugye milyen jól nézett volna ki, ha nem zöldül el?)

Zöldbab padlizsánmajonézzel, kecskesajttal, áfonyával

50 dkg (lila) zöldbab
1 db (30-35 dkg) padlizsán
lila bazsalikom
kb. 1 dl mogyoróolaj
1 citrom leve
2 maréknyi áfonya
2 kis korong friss kecskesajt

A padlizsánt megszurkálom, forró sütőben puhára sütöm. Lehúzom a héját, a pépes padlizsánt simára turmixolom a bazsalikommal, citromlével és annyi mogyoróolajjal, hogy sűrű, majonézszerű öntetet kapjak.

A zöldbabot megtisztítom, közben vizet forralok. 3-4 adagban a forró vízben 4 perc alatt megfőzöm, rögtön hideg vízbe szedem, majd lecsöpögtetem.

A zöldbabot a padlizsánmajonézzel meglocsolva, a kecskesajttal és áfonyával tálalom.

2 adag

Kukorica fűszeres paradicsommal

2009-08-08T20:46:00.009+02:00

Néhány cső kukoricából akartam gyors ebédet főzni, elsőre paradicsomra és indiai fűszerekre gondoltam. Megnéztem a régi szakácskönyvemben, a krisnások hogyan készítik el, az ő receptjük szerint csak vaj, paradicsom, cukor és petrezselyem kell hozzá, én azért tettem hozzá csípős és fűszeres ízeket is (a cukrot persze kihagytam).
Kifejezetten ízes lett, gyanítom, hogy a vaj volt a különleges ízfokozó.

Kukorica fűszeres paradicsommal

2-3 cső csemegekukorica

diónyi vaj

5-6 paradicsom

hegyes erős zöldpaprika csípősség és ízlés szerinti mennyiségben, én 3-4 karikát vágtam belőle

1 teáskanál garam masala

pár szál petrezselyem

A kukoricát megfőzöm, a szemeket a csőről lemorzsolom.

Közben felolvasztott vajon megfuttatom a garam masalát és a finomra vágott erős paprikát. Hozzáadom karikára vágott paradicsomot, röviden összefőzöm. Hozzáadom a kukoricát, pár percig együtt kevergetem, majd a durvára vágott petrezselyemmel tálalom.

2 kiadós adag

Hajdina nyáron, hidegen

2009-07-21T23:06:00.003+02:00

Naná, hogy ezt is az olaszoktól lestem: valamilyen főtt gabona salátaként tálalva, gyakorta kínált hideg készétel a bar-ok pultjaiban. Legelterjedtebb tán az insalata di riso, én először személyesen a farro al pesto-val találkoztam, kedvenc sienai fogadónkban. Farro: tönkebúza megfőzve, bazsalikomból készült pestoval, paradicsomgerezdekkel, fekete olajbogyóval, krumplidarabokkal keverve.
Árpagyöngyből is készítek hasonlókat, ma is azt kerestem a kamraszekrényben, de helyette hajdinát találtam. Egy nagy csokor petrezselyemnek kerestem helyet, pesto vagy salsa verde jellegű öntetet képzeltem belőle. Zsálya is volt itthon, ennek markáns íze különösen illik a rusztikus hajdinához.

Hideg hajdinasaláta

20 dkg hajdina
1 sárga kaliforniai paprika
1 zöld kaliforniai paprika
1 csokor petrezselyem
3 szardellafilé
2 evőkanál kapribogyó
1 citrom leve
fél maréknyi zsályalevél
3 ág friss majoranna
olívaolaj

A hajdinát szárazon megpirítom, hogy a nyers ízét elveszítse. Háromszoros mennyiségű vízzel felöntve, kb. 15 perc alatt puhára főzöm, kihűtöm.

A paprikákat félbevágva, forró sütőben megsütöm. 10 percre letakarom, hogy a saját gőzében kissé összeessen és könnyű legyen lehúzni a héját.

Közben elkészítem az öntetet. A zöldfűszereket, szardellát, kapribogyót némi olívaolajjal és citromlével krémmé turmixolom. A paprikák héját lehúzom, a zöld húsát beleturmixolom az öntetbe, a szükséges mennyiségű olajjal és citromlével beállítom az öntet ízét és állagát.

A sárga paprikát felcsíkozom. Az öntet felével összekevert hajdinára teszem a paprikacsíkokat, megpöttyözöm az öntet másik felével.

Hidegen tálalom.

2 adag

Csicserichips sárgabarackcsatnival

2009-07-19T22:47:00.002+02:00

Sorban kapjuk a gyümölcsöket, most éppen sárgabarackot. Nem meglepő módon nem akartam édességet készíteni belőle, kis gondolkodás után arra jutottam, hogy nyers, főzés nélkül készített csatni legyen belőle. Nagyon harmonikus keveréket sikerült összeraknom: a baracktól édes, a paprikától csípős, a garam masalától melegen fűszeres, a gyömbértől frissítő, a citromlétől üdítően savanykás. Minden egyes összetevőt érezni és felismerni, de az összhangjuk teljesen új ízt eredményez.
Na de mihez együk a csatnit? Papadum (lencselisztből készült ropogós lepény) készítésébe nem merek belekezdeni, és nem csak azért, mert nincs itthon lencseliszt, a papadum (papardam, paapad, pappadom) Indiában is készen kapható. Épp jókor jelent meg a gyűjtőoldalon Benzsi egészséges chips receptje. Ebből merítve az ötletet, meg a múltkori dahlpalacsintámból kiindulva készült az alábbi ropogtatnivaló a csatnihoz.
A tésztát a sűrű joghurt készítésekor kicsepegő savóval kevertem ki, ha ez nincs, vagy fontos a vegán kivitel, csak vízzel is tökéletes.

Fűszeres csicserichips

10 dkg csicseriborsóliszt
3 dkg barnarizsliszt
1 mokkáskanál őrölt koriander
1 mokkáskanál kurkuma
1 mokkáskanál cayenne bors
1 mokkáskanál garam masala
1 mokkáskanál só
4 mokkáskanál szezámmag
2,5-3 dl víz (vagy részben savó)
a sütéshez olaj

A hozzávalókból palacsintatésztát keverek, fél-egy óra pihentetés után vékonyan olajozott palacsintasütőben kisütöm a palacsintákat. Hat cikkre vágom őket, és 180 fokos sütőben, alufóliával letakart sütőrácson 30 perc alatt, félidőben megfordítva ropogósra sütöm.

Sárgabarackcsatni nyersen

40 dkg sárgabarack
1 teáskanál garam masala
fél hegyes erős zöldpaprika
2 cm-es darab gyömbér
1 szál újhagyma
fél citrom leve

A barackot felkockázom, a többi hozzávalót is finomra aprítom, összekeverem, fűszerezem, rácsavarom a citromlevet. 1-2 óra alatt hagyom összeérni. Gondolom, 1-2 napig eláll a hűtőben, de ezt nálunk nem érte meg.

VKF! XXVI. - Nyári előételek

2009-07-12T17:37:00.012+02:00

Akármennyire is szeretném hosszasan megvallani az előételek iránti olthatatlan szerelmemet, kénytelen leszek majdnem csak a receptre szorítkozni, nincs most sok időm. Vesta VKF!-kiírására persze rögtön kattogni kezdtek a kerekek, talán túl sok ötletem is volt, hiszen az én kedvenc fogásom éppen az előétel. Pláne, ha azt egy olasz étterem antipasti-büféje vagy egy tapas-bár kínálja.

Tulajdonképpen nem is ezt akartam most posztolni, de az eredeti ötletem (most készül még, elég pepecs és arra most nincs több idő) inkább talán az amouse bouche vagy a finger food, azaz partyétel kategóriájába tartozik, majd máskor.

Viszont a tegnapi piacon (kezdem megszeretni az eddig elég gyöngécskének tartott helyi piacot, hiába, itt a nyár, sokszínű ajándékaival) a lila zöldbab, feszes padlizsán, zsenge cukkini és vargánya mellett sárga rókagombát is zsákmányoltam. És hozzá sárgabarackot is, mert úgy derengett, szeretik egymás társaságát. Segítségért Zsuzsához fordultam, rajta keresztül jutottam el a rókagombás pite sárgabarackkal receptjéhez, ennek a töltelékét a vajas omlós tészta és tojásos-tejszínes öntet helyett salátával egészítettem ki.

Vesta még egy feladatot adott, az előétel mellé kortyolt italt is meg kell jelölnünk. Itt csalok egy kicsit, ezt csak feltételes módban oldottam meg. Néhány hete kaptunk egy üveg Chenin blanc-t Szászi Endre szentgyörgyhegyi borász pincéjéből. Ugyan főleg (fehérhúsú) őszibarack illatát, zamatát éreztem benne, szívesen összekóstolnám ezzel a salátával.

Alkoholmentes alternatívaként a mentás vagy gyömbéres limonádét kínálnék.

Langyos saláta sárga rókagombával, sárgabarackkal

20 dkg sárga rókagomba
20 dkg sárgabarack
3 dkg vaj
egy kis darabka gyömbér
2 szál újhagyma
1 gerezd fokhagyma
szerecsendió
fél fej lollo rosso, római vagy jégsaláta
bors

A salátát megmosom, a leveleket megszárítom. A megtisztított rókagombát felforrósított száraz serpenyőbe teszem, erős lángon hagyom, hogy veszítsen a nedvességtartalmából. Ami levet ereszt, annak nagyját leöntöm.

Közben a megosott barackot nyolcad szeletekre vágom., a gyömbért és a fokhagymát finomra aprítom, az újhagymát felkarikázom.

A forró gombához adom a vajat, ha elolvadt, beleteszem a barackot és a többi hozzávalót, kevés szerecsendiót reszelek rá. Egy-két keverés után leveszem a tűzről.

Salátalevelekre halmozva, frissen őrölt borssal tálalom.

2 adag

Saláta stopperrel

2009-07-09T21:47:00.003+02:00

A szombati piacon a vargánya mellett nagy örömömre zöld zöldbabot is találtam. Panaszkodott ugyan az árus, hogy inkább csak a sárgát veszik, a zöld nem megy annyira, mióta az osztrákok nem jönnek hozzánk vásárolni, de én biztosítottam róla, hogy rám számíthat, jövök még.

Elsőre egy vacsorasalátát készítettem belőle. Lehetett volna nizzai saláta, de mivel nem kaptam még érett, édes paradicsomot, meg a többi hozzávalónak is híján vagyunk éppen (viszont tele a hűtő egyéb, a szüleimnél zsákmányolt zöldségekkel, gyümölcsökkel, kecsketejjel-túróval, tojással, az ajtaját alig tudom becsukni), egy másik klasszikus felé vettem az irányt. Nem téved, aki némi hasonlóságot vél felfedezni az alábbi és a Caesar-saláta között. A sűrű mustáros-szardellás öntet és a lágyan folyó tojás a zöldbabból igazán tartalmas fogást varázsolt, egy pohár fehérborral igazi élmény volt.

És miért saláta stopperrel? Ahhoz, hogy a zöldbab és a tojás éppen a megfelelő állagú legyen, nagyon kell figyelni a főzési időket, jól jön egy konyhai stopper, vagy mint nekem, a telefonom időzítés funkciója.

Zöldbab szardellás öntettel, lágytojással

50 dkg ceruzabab
2 tojás
fél citrom leve
1 kávéskanál szardellapaszta vagy 1 szardella
1 kávéskanál mustár
1 kis gerezd fokhagyma
olívaolaj
parmezánforgácsok

színes bors keverék

Míg a zöldbabot megtisztítom, vizet forralok, a zöldbabot akkora adagokban (3-4 részletben), hogy ne hűtse le nagyon a forrásban lévő vizet, roppanósra főzöm, ez éppen 4 percig tart. Kiemelem a forró vízből és rögtön hideg vízbe teszem, hogy zöld színét megőrizze, majd lecsöpögtetem.

Közben egy kis csavaros tetejű üvegben összerázom az öntet hozzávalóit: a citromlevet, mustárt, szardellapasztát, a összezúzott fokhagymát és a háromszor annyi olívaolajat, mint a citromlé.

Ha az utolsó adag zöldbab is kész, a forró vízbe teszem a tojásokat és pontosan 3 perc alatt, lágyra főzöm őket. Ezalatt a zöldbabot tányérra rendezem és meglocsolom az öntettel.

A zöldbab tetejére helyezem a megtisztított lágytojásokat, parmezánt forgácsolok és némi színes borsot őrlök rá.

2 adag

Langyos saláta vargányával, ribizlivel

2009-07-07T22:33:00.012+02:00

Ez a recept a fejemben már évek óta létezik, de eddig még nem sikerült vargányát szereznem a ribizli szezonjában, inkább csak később. Most viszont, ebben az esős, de meleg időben tele az erdő gombával, meg a piac is, biztosra mentem szombaton, de nem vettem eleget, Vesta görögös ihletésű vargányájára is nagyon fáj a fogam.

A vargánya rukolával szerintem csodás páros, feketeribizlit képzeltem még hozzájuk, de már csak pirosat találtam a szüleim kertjében, a piros gyöngyök talán még jobban mutatnak a salátában, és savanykásabb íze is remekül ellenpontozott. A feketeribizlit a belőle készült ecet képviselte, akinek ilyet nem készít az anyukája, mint nekem, az használjon balzsamecetet.

Langyos saláta vargányával, ribizlivel

1 kis fej lollo rosso vagy tölgylevelű saláta
20-25 dkg vargánya
1 gerezd fokhagyma
3-4 maréknyi rukola
2-3 maréknyi ribizli (piros vagy fekete)
olívaolaj
2-3 evőkanál feketeribizliecet (vagy balzsamecet)
1 marék dió
bors

só

Száraz serpenyőben megpirítom a diót, félreteszem.

A salátát megmosom, kicentrifugázom. A vastagabb szeletekre vágott vargányát egy kellően nagy serpenyőben, a fokhagyma társaságában, az olívaolajon megsütöm, több részletben, inkább süljön, mint párolódjon. Egy lapostányérom elterítem a salátaleveleket, ráteszem a vargányaszeleteket, megszórom a rukolával és a ribizlivel.

Ha a vargánya kész, a serpenyőben maradt olajjal összeforralom az ecetet, ezzel öntözöm meg a salátát, rászórom a diót, borsozom.

2 adag

Zöldborsókrémes-fetás lasagne

2009-07-01T22:56:00.012+02:00

Most nem azért, mert én találtam ki, de ez valami nagyon jó lett! Pedig csak helyet kellett találnom egy fél doboz krémes fetának, meg valami ebédnek valót is össze kellett dobnom gyorsan. Kerestem még hozzá egy kis zöldet, meg menta is volt itthon... hamar összeállt a terv.

Tulajdonképpen ez is a zöldborsó-menta párosítás újabb variánsa, krémes joghurttal és fetával kiegészítve. Akinek a joghurt túl savanyú (én szeretem), a felét helyettesítse tejföllel.

Zöldborsókrémes-fetás lasagne

50 dkg zsenge zöldborsó

2 ág fodormenta

1 evőkanál olívaolaj

10 dkg krémes feta

5 dl zsíros joghurt

2-3 kis gerezd új fokhagyma

6-7 lap lasagne (száraztészta)

A zöldborsót kevés vízben gyorsan blansírozom, néhány kanál főzőlevével együtt botmixerrel pürésítem, közben hozzáadom a fodormenta lecsipkedett leveleit meg egy kevés olívaolajat.
Közben a joghurtot kissé lecsepegtetem, simára keverem a fetával és a zúzott fokhagymával.
A száraz lasagne-lapokat a kétféle krémmel rétegezem, a tetejére a joghurt kerüljön.
Előmelegített sütőben 20 perc alatt átsütöm.
2 adag

A Nagy Vegetáriánus Kihívás

2009-06-28T16:16:00.018+02:00

Mivel a Nagy Vegetáriánus Kihívás napját a Krisna-hívő Hémangi hirdette meg, annyivel nehezítette a feladatot, hogy a húson és halon kívül a tojást, a hagymaféléket, a gombát és az alkoholt is mellőznünk kellett.

Húst nagyon ritkán eszem, a többiről is könnyedén lemondunk, nem aggódtam miatta, hogyan fogom megoldani a feladatot, ihletadónak mégis a előkaptam az egyik régi kedvencemet, az "Indiai vegetáriánus konyha (alcíme: Itthon is könnyen elkészíthető eredeti vaisnava receptek)" könyvemet.

Indiában a fő fehérjeforrás a dahl-nak nevezett sokféle lencse és borsóféle, ezeket eszik főétkezésekre rizzsel vagy kenyérfélével. Nagy kedvencem a csicseriborsó, de a hosszú áztatási és főzési idő miatt hamarabb kellett volna előkészülnöm. Ráadásul nekem az áztatással megpuhított csicseriborsót még nem sikerült péppé törnöm, ezért inkább lisztet őröltem a száraz borsóból, abból kevertem a palacsintatésztát.

A csípős-fűszeres paradicsomcsatninál is többé-kevésbé betartottam a könyv receptjét, de a másik két étel már saját ötlet. Tovább kísérleteztem a ropogós újkrumplival, jóval karcsúbb hasábokra vágva sütöttem ki, kevés olajat használva, ezúttal garam masalában forgattam meg, nagyon finom illat lengte be a lakást, míg sült.

A választék kedvéért hűsítő zöldséges-joghurtos fogásnak fodormenta és citromfű került az uborkasalátába.

Dahlpalacsinta

2 dl barnarizsliszt

1 dl csicseriborsóliszt

1 dl joghurt

1/4 mokkáskanál cayenne bors

só

a sütéshez olaj

A hozzávalókat annyi (kb. 1 dl) vízzel, hogy sűrű palacsintatésztát kapjak, összekeverem, egy órát állni hagyom. Vékonyan kiolajozott serpenyőben apró palacsintákat sütök belőle (kb. 1/2 dl tésztából készül egy darab).

Paradicsomcsatni

1 evőkanál olaj
1 mokkáskanál chilipehely
3 cm-es darabka gyömbér finomra reszelve
1 mokkáskanál mustármag
2 doboz (2 x 400 g) hámozott paradicsom

A felforrósított olajon megfutattom a chilipelyhet, a gyömbért és a mustármagot. Mikor a mustármag pattogni kezd, hozzáadom a paradicsomot és az egészet sűrűre főzöm.

Fűszeres gyufaburgonya

60 dkg (új)krumpli
1 evőkanál mogyoróolaj
1 teáskanál garam masala
só

A krumplit alaposan megmosom, megsikálom, de nem hámozom meg, megszárítom, 4 mm széles hasábokra vágom. A krumpli összeforgatom az olajjal és a garam masalával, sütőpapírral bélelt tepsiben szétterítem, lehetőleg egy rétegben. Kb. 30 perc alatt sütőben megsütöm, közben néha megforgatom.

Mentás-citromfüves joghurtos uborka

1 kígyóuborka
4 dl sűrű joghurt
egy csokor fodormenta
1 csokor citromfű

Az uborkát fél centis kockákra, a zöldfűszereket apróra vágom, az egészet összekeverem a joghurttal, behűtöm.

Mézes-chilis meggyragu

2009-06-21T15:23:00.015+02:00

Két okból lett ma tonhal az ebéd: egyrészt üríteni kell a fagyasztót, másrészt rengeteg meggyünk volt, és nem annyira édességeken, mint inkább egy fűszeres ragun törtem a fejem. Egy forró mézes-chilis meggyragu egy vörös hússal nagyon jól érvényesülne, de a vörös húsok mellé passzoló dolgokat kettőnknek vörös tonhallal szoktam megvalósítani.
Pakolgattam a konyhában, közben gondolatban összeraktam-kerekítgettem az ízeket, elképzeltem, milyen lesz a sűrű, édes-csípős szószban a savanykás meggy, és ahogy a rézmozsarat raktam volna el, akkor jutott eszembe, hogy néhány szem kardamomot is török a chili mellé.
Köretnek az újkrumplit elvetettem, diós barnarizst készítettem, majd az utolsó pillanatban hirtelen belekevertem egy kanál keserű kakaóport. Jó ötletnek bizonyult ez is: nem felismerhetően egyértelmű íz, inkább csak mélységet ad az összhatásnak.

Tonhal mézes-chilis meggyraguval és diós rizzsel

2 szelet (2 x 15-20dkg) tonhal
citrom
olaj
színes borskeverék
só

30 dkg magozott meggy (magozatlanul kb. 40 dkg)
2 evőkanál méz
1/2 mokkáskanál chilipehely
8-10 szem kardamom, összetörve
egy löttyintésnyi vörösbor (elhagyható)
egy ág menta

10 dkg barnarizs
6 dkg dió durvára vágva
1 evőkanál olaj
6 dl zöldségalaplé
1 evőkanál keserű kakaópor

Először felteszem a rizst. A durvára vágott diót szárazon, nagyon óvatosan megpirítom, majd kiveszem az edényből. Felforrósítom az olajat, megfuttatom rajta a megmosott és jól lecsepegetett rizst. Hozzáadom a dió nagy részét (keveset megtartok a tálaláshoz) és a zöldséglevessel felöntve puhára párolom. Ha kész, belekeverem a kakaóport.
Közben kimagozom, felezem, lecsöpögtetem a meggyszemeket, a meggylevet felfogom.
A tonhalszeleteket pár csepp citromlével megspriccelem, olajjal megkenem és jól felhevített serpenyőben oldalanként 40-50 másodperc alatt megsütöm, közben sózom, borsozom.
A megsült halszeleteket alufóliával letakarva melegen tartom (célszerűen a langyos sütőben).
A löttyintésnyi vörösborral feloldom a hal sütése után a serpenyőben maradt pörköket (ha nincs bor, a meggy leve is megteszi), hozzáadom a mézet és a meggylevet, chilit, kardamomot és nagy lángon szép fényes-sűrűre beforralom. Beleteszem a meggyet, átforrósítom, de nem főzöm.
Előmelegített tányérra tálalok, a halszeleteket a rizsre teszem, ráhalmozom a fűszeres meggyet. Megszórom finomra vágott mentával és pirított dióval.
2 adag

Alig főzök

2009-06-15T21:31:00.009+02:00

Ez itt, kérem, az ebédesdobozom. Ma reggel, mivel a zöldborsót már tegnap délután, szedés után azonnal megtisztítottam - főleg azért, hogy a borsóhüvelyt Rozinak adhassam - 5 perc munkával készült az ebédem.

A zsenge zöldborsót - már ha nem eszem meg az egészet szedés vagy fejtés közben - leggyakrabban így készítem el: újhagyma és menta, kis citrom és kész, nagyon szeretjük így egytálételként. Múltkor viszont annyira kevés volt a borsóm, hogy valamivel ki kellett pótolnom, hogy elég legyen ebédre, így kaptam elő a kuszkuszt, mert ez még a bulgurnál is gyorsabban elkészül.

Mivel ma újhagyma nem volt itthon, helyette új fokhagymát tettem bele, mindkettővel talán még jobb lenne.

A kuszkusz jóval kifinomultabb elkészítéséről itt.

Kuszkusz mentás zöldborsóval

10-15 dkg kuszkusz

10 dkg kifejtett zsenge zöldborsó

2 szál újhagyma és/vagy 2 kicsi gerezd zsenge fokhagyma

3-4 ág menta

1 kanál olaj

1/2 citrom leve

só

A kuszkuszt azonos térfogatú sós vízzel leforrázom.

Az olajon megfuttatom a felaprított zöldhagymát és/vagy a fokhagymát, rádobom a zöldborsót. Azt is éppen csak megforgatom a forró olajon, nem kell komolyan megpárolni, 1-2 perc az egész. Ha levettem a tűzről, hozzáadom a felaprított mentát és ízlés szerint citromot facsarok rá.

A kuszkuszt 5 perc állás után fellazítom, összekeverem a borsóval.

1-1,5 adag

Itt a reberbaraszezon!

2009-06-08T20:00:00.001+02:00

Bár a képen nem nagyon látszik, de ez bizony egy rebarbarás étel! Múlt héten én is szedtem egy adagot anyukámnál, és nem nagyon akartam édességet készíteni belőle.

A "rabarbaro ricetta" keresőszavakkal a rengeteg sütemény, lekvár és puding mellett néhány nagyon izgalmas zöldségételt is találtam, például ezt is. Meg még néhány másikat, a következő zsákmányból egy rebarbara-bodzaszirup öntetes karfiolsaláta lesz majd.

Csicseriborsó rebarbarával

25 dkg főtt csicseriborsó (1 konzerv)
5 dkg szeletelt madula
1 evőkanál mogyoróolaj
1 teáskanál kardamom
3 teáskanál garam masala
12 gerezd fokhagyma
1/2 mokkáskanál chilipehely
1 teáskanál pirospaprika
1 dl zöldségleves (víz)
15 dkg rebarbara
5 dkg spenót
só

A csicseriborsót leszűröm, lecsöpögtetem.

Száraz serpenyőben óvatosan megpirítom a mandulát, félreteszem.

Felforrósítom az olajat, megpirítom rajta a kardamomot és a garam masalát. Hozzáadom a felaprított fokhagymát, a chilit és a pirosparikát, majd a csicseriborsót is. Ráöntöm a zöldséglevest és 5-6 perc alatt összeforralom.

Közben megtisztítom és felszeletelem a rebarbarát, az ételhez adom, majd ha megpuhult, a felcsíkozott spenótot is, egy-két perc alatt elkészül.

A mandulával megszórva tálalom.

2 adag

Ropogós újkrumpli

2009-06-06T19:00:00.026+02:00

Az egész úgy kezdődött, hogy nagyon jól állok zöldfűszerekkel, és még mielőtt rámszáradna-rohada egy csomó zsálya, menta, kakukkfű, tárkony, snidling meg turbolya, gondoltam, újkrumplit sütök és elmártogatunk hozzá némi zöldfűszeres joghurtot.

A turbolyához kevésnek éreztem volna csak a joghurtot, ezért fölcsaptam hát a Szakácsok könyvét, ír-e róla valamit. Direktben nem sokat, de véletlenül elkeveredtem a mártások fejezethez is, és a tartármártás tartalmaz turbolyát.

Meg egyébként is csak egy doboz joghurtot találtam a hűtőben, már kevertem is a majonézt.

Végül háromféle mártás készült a ropogós krumplihasábok mellé. A majonézt kettéosztva a lett egy adag rouille, vagyis chilis majonéz. A másik fele egy rémoulade-szerű mártás lett, a klasszikus receptből kihagytam az uborkát és a petrezselymet, a mogyoróhagyma helyett pedig snidlinget tettem bele.

A két selymes, de erőteljes ízű mártás után igazán üdítő a mentás-citromos hűs joghurt.

Ha most házibulit rendeznék, tuti ez lenne az egyik, amit a vendégeknek kínálnék, igazi partikaja. Bontottam is hozzá egy sört...

Ropogós újkrumpli fűszeres mártásokkal

1,2 kg újkrumpli
1 evőkanál olaj

Az alapmajonézhez:
1 tojás
1 teáskanál dijoni mustár
1 teáskanál fehérborecet
2 dl olaj
1 evőkanál citromlé

A majdnem-rémoulade-mártáshoz:
1 csokor turbolya
1 csokor snidling
1 szardellafilé
1 szál tárkony
1 kávéskanál kapribogyó

A rouille mártáshoz:
1 gerezd fokhagyma
1/2 mokkáskanál cayenne bors
egy csipet sáfrány

3-4 dl joghurt
3-4 szál borsmenta
citromhéj

A krumplit nagyon alaposan megmosom, megsikálom, ami héj lejön, lejön. Lecsöpögettem - közben begyújtom a sütőt -, hosszában negyedekre-hatodokra vágom. Összeforgatom az olajjal, majd a sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatom, vágott felével lefelé.

Kb. 30 perc alatt megsütöm, félidőben megforgatom, hogy egyformán piruljanak a krumplihasábok oldalai.

Közben elkészítem hozzá a mártásokat.

A joghurtot kávéfilterbe teszem, hogy a savó egy része kicsöpöghessen belőle.

Turmixgépben az egész tojásból, mustárból, fehérborecetből és az olajból pillanatok alatt majonézt keverek, a citromlével ízesítem.

A majdnem-rémoulade-hoz finomra vágom a turbolyát, a snidlinget, a leöblített kapribogyót, a szardellát és a tárkonyt, belekeverem a majonéz felébe.

A majonéz másik felébe keverem a zúzott fokhagymát, a cayenne borsot és a sáfrányt.

A sűrű joghurtba keverem a finomra aprított mentát és némi reszelt citromhéjat.

De miért nem eszünk karalábét?

2009-06-04T21:05:00.019+02:00

Ez jutott eszembe, mikor a zöldségespulton megláttam a gyönyörű halványzöld karalábékat. Valahogy kimaradt ez nálunk, pedig a zsenge karalábé nyersen is finom csemege, sőt, így a leghasznosabb testünk számára: vértisztító, légúttisztító, sebgyógyító, immunerősítő hatású. Minél fiatalabb, annál nagyobb a vitamin- és az ásványtartalma, akkor a legértékesebb, ha kisebb, mint az öklünk. Most, hogy elolvastam, mennyire egészséges, el is határoztam, legközelebb saláta lesz belőle.

Ma viszont a kaporhoz kerestem valami főzeléknekvalót. Tök és cukkini még nincs, újkrumpli már volt, mi legyen?
Pedig nem vagyok nagy főzelékrajongó, már ami a "klasszikus" főzelékeket jelenti. Nem szeretem a ronggyá főzött zöldséget vastag csirizben, közkonyhákon pedig csak ilyesmivel találkozni, húsnemevőként az egyetemi menzán ment el teljesen a kedvem tőle. Otthon persze más: ha anyámnál vagy a húgomnál eszünk krumplifőzeléket, meg is kérdezi az uram: te ilyet miért nem főzöl?

Tényleg, miért nem főzök? Pedig jó ideje tervezek egy főzelék-sorozatot, aktuális zöldségekből, amelyekben a zöldség dominál és nem a liszt, a töménytelen bors helyett pedig friss zöldfűszer, kömény, koriander, mustármag, lepkeszegmag, szegfűbors fűszerezi ételt.

Úgy éreztem, a kaporhoz jó lesz a karalábé. Csak vajon megpárolva is érdemes megkóstolni (majdnem el is kóstolgattam), de egy gyenge tejfölös habarás sem rontott rajta és a kapor is nagyon passzol hozzá.

Kapros karalábéfőzelék

3 zsenge karalábé

diónyi vaj

2 dl tejföl

1 evőkanál (barna)rizsliszt

2 dl víz

1 kis csokor kapor

A karalábét leveleivel együtt megmosom, héjastul vékonyan fölszeletelem. A vajon röviden, nem több, mint 5-8 perc alatt megpárolom, nem baj, ha ici-picit megkaramellizálódik itt-ott. Beleteszem a karalábé összevágott leveleit is.

A tejfölt a rizsliszttel és a vízzel simára keverem, a karalábéra öntöm, egy pillanat alatt összeforralom, leveszem a tűzről és hozzáadom a finomra vágott kaprot.

2-3 adag

VKF! XXV. - Krumpli

2009-05-31T00:56:00.026+02:00

"...a sültkrumpli meg a rántott hús mentén zöldül az élet..." - dalolgattam múlt vasárnap déltájban, ahogy a lépcsőházban megéreztem a házban készülő ebédek illatát. De még a rántott hús mellett is tisztán kivehető volt a petrezselymes újkrumpli.

Ilyen egyszerűen is igazi csemege , de még rengeteg lehetőség rejlik benne, nem is választhattam mást a Cukroskata meghirdette huszonötödik VKF!-fordulóra, mint az újkrumpli.

Az első étel Chili & Vanília receptje, valamelyik receptújságban láttam tőle, azonnal el is készítettem. Ropogós krumpli, hűs feta, csípős chili - egyszerűségében zseniális. Mindenképpen kemény, morzsolható feta kell hozzá, megérdemli a kecske- és juhtejből készült igazi görög fajtát.

A petrezselyem mellett érdemes többféle zöldfűszert is kipróbálni az újkrumplihoz. Az egyik nagy kedvencem a friss kapor, pláne joghurttal összeházasítva. Ez az étel magában is remek, de nagyon el tudom képzelni egy lazacsteak esetleg csirkemell mellé.

Olasz oldalakon szörfözve találtam egy nagyon érdekes karamellizát újkrumpli receptet. Bár sok a munka az apró szemek hámozásával, de megéri, a különleges édes-savanyú ízhatás ezzel érvényesül igazán.

Állítólag a Dunántúlon sokan főzik tavasszal a krumplifőzeléket zöldborsóval, tőlem legalábbis nemegyszer megkérdezte a környékről származó budapesti kollégám, hogy az én családomban is készítik-e ezt az ételt. Jelentem, otthon sosem ettem ezt, de eztán fogom. Be ugyan nem habartam, szerintem vétek lisztbe fojtani a zsenge zöldségeket, és nem is fűszerezném nagyon, az édes zöldborsó meg a gyenge újkrumpli a főszereplő.

Szezámmagos újkrumpli fetával

1 kg apró szemű újkrumpli

2 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál szezámmag

10 dkg kemény feta

chilipehely ízlés szerint

Az újkrumplit nagyon alaposan megmosom, leszárítotom majd félbevágom a szemeket. Egy tálban összeforgatom az olajjal és a szezámmaggal. A sütőt előmelegítem. Vágott felével lefelé egy sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom a fél krumplikat és - mérettől függően - 25-30 perc alatt pirosra sütöm.

Rámorzsolom a fetát és meghintem chilipehellyel.

Sok salátával 3-4 adag

Karamellizált újkrumpli

1/2 kg nagyon apró szemű újkrumpli

3 dkg vaj

1,5 evőkanál nádcukor

fél citrom leve és lereszelt héja

késhegynyi pirospaprika

petrezselyemzöld

só

A megmosott újkrumplit lobogó sós vízbe dobom, 5-6 percig főzöm. Leszűröm, kicsit kihűtöm és meghámozom.

Egy nagy serpenyőben a vajat felolvasztom, hozzáadom a cukrot, mikor az is felolvadt, hozzáadom a citromlevet (vigyázat, a vajtól meglehetősen fröcsög!). Beleteszem a krumpliszemeket, 10-15 percig alacsony lángon főzöm, közben a karamell szépen besűrűsödik. Beleszórom a pirospaprikát, majd az apróra vágott petrezselyemmel is jól összeforgatom, leveszem a lángról.

A citromhéjjal megszórva tálalom.

2 adag

Tavaszi paprikáskrumpli friss borsóval

1 kg újkrumpli

1/2 kg zöldborsó

1 nagy fej hagyma

1 evőkanál olaj

1 kávéskanál pirospaprika

egy csokor petrezselyem

ízlés szerint tejföl

só

Az újkrumplit megmosom, ledörzsölöm. Az finomra vágott hagymát az olajon üvegesre párolom, ráteszem a pirosparikát, majd a negyedekbe vágott krumplit. Jól átforgatom, felengedem annyi vízzel, hogy ellepje, sózom.

Míg a krumpli fő, megtisztítom a zöldborsót, ezt csak akkor adom az ételhez, mikor a krumpli már majdnem teljesen puha.

Petrezselyemmel megszórva, ízlés szerint tejföllel tálalom.

4 adag

Kapros-joghurtos újkrumpli

1/2 kg apróbb újkrumpli
1 evőkanál olaj
1 gerezd fokhagyma
3-4 dl joghurt
egy csokor kapor
só

A krumplit megmosom, majd héjában meg-, de nem szétfőzöm. Ezalatt a joghurtból kicsöpögtetem a savót (tölcsérbe helyezett kávéfilteren keresztül a legegyszerűbb). Meghámozom, félbe- illetve nagyobb darabokra vágom majd a felforrósított olajon a fokhagymával átpirítom, sózom a krumplit.
A joghurttal meglocsolva és a vágott kaporral megszórva tálalom.
2 adag

Téli, főzelékszerű változata: héjában főtt, meghámozott krumplit durvára reszelem, olajon átpirítom, joghurttal és kaporral keverem.

2 adag

Sóska, köles

2009-05-24T18:09:00.004+02:00

Egészséges, aktuális. A köles-rizottó ötletét tavaly olvastam egy olasz lapban, sajnos nem találtam meg az eredeti receptet, de ha jól emlékszem, ott zöldfűszerekkel készült. Nekem meg éppen sóskám volt. A kép egy éve készült, de ma újrafőztem (már ahogy emlékeztem rá).

Nem kell tartani a sóskától, csak nagyon enyhén, alig savanykás, a citromhéj viszont nagyon sokat dob rajta.

Kölesrizottó sóskával

20 dkg köles
diónyi vaj
1 evőkanál olívaolaj
3 szép szál újhagyma
1 gerezd fokhagyma
2 nagy marék (8-10 dkg) sóska
0,5 dl fehérbor
6 dl zöldségalaplé
2-3 dkg reszelt parmezán
citromhéj

A vaj felét összeolvasztom a olajjal, megpárolom rajta a zöldjével együtt felkarikázott újhagymát, majd a fokhagymát is. Ráteszem a kölest, jól átforgatom az olajon, majd rálocsolom a bort. Ha az alkohol elpárolgott, a melegen tartott zöldséglevest merőkanalanként adagolva, gyakran kevergetve kb. 20 perc alatt puhára főzöm a kölest. Egy keveset félretéve a tálaláshoz, hozzáadom a vékonyan felcsíkozott sóskát. Elzárom alatta a lángot, belereszelek egy kevés citromhéjat, a maradék vajat és a parmezánt belekeverem, pár percig fedő alatt pihentetem.

Nyers sóskacsíkokkal és frissen hántott citromhéjjal megszórva tálalom.

2 adag

Nyúlárnyék, csirág, spárga

2009-05-20T20:40:00.012+02:00

Ez megy nálunk hetek óta. Amíg tart a spárgaszezon, esszük hetente többször. Szardellával serpenyőben citromillatú kakukkfűvel, sütve naranccsal, rizottóban mentával, salátában eperrel.

A mai vacsora is improvizáció volt. A VKF!-re készülve újkrumplit sütöttem és pár szem került a spárga mellé is. Ha már krumpli, akkor legyen mellette fokhagyma meg kakukkfű is, a tetejére meg parmezán helyett zöldfűszeres házi krémsajt. Nem annak indult, görög (jellegű) joghurtot akartam csepegtetni normál joghurtból, de 3 nap alatt olyan sűrű lett, mint egy krémsajt, gondoltam, friss, savanykás krémessége igazán jó lesz a spárgához. Jó volt.

Sült spárga és újkrumpli zöldfűszeres krémsajttal

1/4 kg apró szemű újkrumpli
1/2 kg zöldspárga
6-8 gerezd fokhagyma
néhány ág friss kakukkfű
olívaolaj
egy nagy doboz (450 g) joghurt 3 napig csepegtetve (egy kávéfilterrel bélelt tölcsérbe éppen belefér ez a mennyiség), vagy 10 dkg semleges ízű friss krémsajt
néhány citromfűlevél
(néhány mentalevél)
kevés citromhéj

Előmelegítem a sütőt. Az alaposan megmosott héjas újkrumplit negyedekbe vágom, a megmosott, de héjas fokhagymagerezdekkel (héjában nem ég meg, finom krémesre sül) és a kakukkfűágakkal együtt egy mély tálban összeforgatom kevés olívaolajjal, sózom. Sütőpapírral bélelt tepsiben elterítem, kb. 20 percig sütöm.

Közben megmosom a spárgát, az alsó végét levágom (de nem dobom ki, spárgaalaplé lesz belőle pl. rizottóhoz), 4-5 cm-es darabokra vágom. Ezt is összeforgatom némi olívaolajjal, és a már sülő krumplihoz adom, majd további 15-20 percig sütöm.

A citromfüvet (és a mentát) néhány csík citromhéjjal együtt nagyon apróra vágom és kikeverem a krémsajttal.

Tálalás előtt érdemes a sült fokhagymagerezdeket megszabadítani a héjuktól. A sült zöldséget a tetején a krémsajttal tálalom.

2 adag

Medvehagymás lasagne

2009-04-26T18:21:00.006+02:00

Még egy recept a medvehagyma-szezon végére. Roppant egyszerű, ahogy összeszámolom, 5 hozzávalóból készül, és ebben benne van már a sütőtál kikenéséhez használt olaj is.

Mivel a tésztalapok közé kent tölteléket krémesnek képzeltem, ezért a medvehagymát megpároltam és leturmixoltam a túróval, az íze így is elég intenzív. A tetejére egszerűen csak tejfölt kentem, az alatta lévő medvehagyma-levelektől nagyon kellemeses fűszeres ízűre sült.
Fagyasztott medvehagymából is el lehet készíteni.

Medvehagymás lasagne

1 nagy csomag medvehagyma
40-50 dkg tehéntúró
6-7 lap lasagne (száraztészta)
2 dl tejföl
kevés olaj

A medvehagymát megmosom, 8-10 kisebb, szép levél kivételével felcsíkozom (különben nehéz lesz turmixolni) és annyi vízzel, amennyi a leveleken maradt, alacsony lángon, fedő alatt megpárolom. Kicsit hűlni hagyom, de nem csöpögtetem le a nedvességét, hozzáadom a túrót és botmixerrel áttöröm, krémmé dolgozom, sózom. Kicsit nedvesnek kell lennie, hogy a száraztészta meg tudjon főni benne.
Előmelegítem a sütőt. A kiolajozott sütőtálba rétegezem a túrókrémmel vastagon és figyelmesen megkent tésztalapokat (a tészta szélét is fedje a töltelék!). Mikor a krém elfogyott, a legfölső tésztalapot megkenem tejföllel, a félretett levelekkel kirakom, majd arra rákenem az összes tejfölt, hagyva, hogy lecsorogjon a rakott tészta oldalán.
25-30 perc alatt átsütöm.
2-3 adag

Medvehagymás malfatti

2009-04-20T21:16:00.002+02:00

Idén is rengeteg medvehagymát ettünk, az első héten minden nap más formában, a frissített gyűjteményből is válogattam, de új ételeket is találtam ki. A medvehagymás lasagnáról készült képem a szokásosnál is gyatrább lett, az étel viszont sokkal jobb, hamarosan megismétlem és közzé is teszem. Annak is a spenót-ricotta páros a lényege, meg a malfattinak is, hát a spenótot cseréltem le mindkettőben a medvehagymára.

A malfatti, szó szerint "rosszul sikerült", mivel kézzel formázott, nem éppen szabályos alakú, eredetileg spenótból vagy mángoldból és ricottából készült pillekönnyű gombóc. Tálalják zsályás vajjal, könnyű paradicsomszósszal, de gugli barátom szerint gombamártással is. Serafinonál Sienában csak a gombóc - mit gombóc, habkönnyű élénkzöld felhőcskék - vitte a showt, olvasztott vajnál több nem volt rajta.

Bár a szezonnak hamarosan vége, de ezt a recept tökéletes a fagyasztott medvehagymák feldolgozására is.

Medvehagymás malfatti

35 dkg medvehagyma (eredetileg spenót vagy mángold)
25 dkg ricotta
2 tojás
5 dkg reszelt parmezán
k.b. 3 evőkanál durumliszt
5 dkg vaj
szerecsendió
só

A medvehagymát megmosom, lecsipkedem a szárait (az ment a másnapi levesbe) és szinte csak annyi vízzel, ami a leveleken maradt, megpárolom. Szűrőbe téve lecsepegtetem, ha kihűlt, éles késsel nagyon finomra vagdosom és kinyomkodom belőle a nedvességet.

Összekeverem a ricottával, a tojások sárgájával, 2 evőkanálnyi reszelt parmezánnal, a nem túl kemény habbá vert tojásfehérjékkel és annyi liszttel, hogy még lágy, de azért formázható masszát kapjak, közben reszelt szerecsendióval fűszerezem.

Vizet forralok, a masszából formázott diónyi gombócokat inkább lassan gyöngyöző, mint lobogó vízben kifőzöm, ha a gombóc feljön a víz tetejére, akkor van készen. Közben egy akkora serpenyőben, amelybe beleférnek majd a gombóckák, megolvasztom a vajat. A kifőtt gombócokat az olvasztott vajon átforgatom, parmezánnal megszórva frissen tálalom.

2-3 adag

Joghurtos fehércsokihab

2009-03-02T18:59:00.004+01:00

Nem szeretem a fehércsokit, túl édes és kevéssé zamatos, így magában nem is nagyon fogyasztom. Használom inkább édességek alapjaként, nagyon jól összejön pl. mascarponéval és eperrel, a levendula-fehércsoki pároson is gondolkozom már egy ideje (bár én inkább pohárkrémben és nem fagyiban képzeltem el), nyáron savanykás gyömölcsök mellé készítenék habot-krémet belőle. Karácsonykor viszont nagy tételben vásárolom: kókuszos-lime-os, tiramisus, aszalt epres, mákos, citromos bonbon lesz belőle, legutoljára pedig a Zsuzsa-féle truffle truffle volt az ajándék, két színben, két ízben: a sötét étcsoki fekete szarvasgombával, fehércsoki fehér szarvasgombával.

Marmalade csokoládés joghurt mousse receptje régóta a "kipróbálni" mappában van, ez jutott eszembe, mikor a karácsonyi maradék fehércsokit rakosgattam. Joghurttal könnyítve nem annyira tömény, de az én ízlésem szerint még így sem árt mellé némi savanykás gyümölcs ellenpontnak.

Joghurtos fehércsoki hab

3,5 dl joghurt / 2 dl görög joghurt

1 tojásfehérje

1 szűk evőkanál kristálycukor

6 dkg fehércsokoládé

Ha nincs sűrű görög joghurt kéznél, akkor magam készítem el jó előre: a joghurtot egy tölcsérbe helyezett kávéfilterbe öntöm, ha lehet, egy éjszakán keresztül hagyom lecsöpögni.

A tojásfehérjét habbá verem, hozzáadom a cukrot és tovább verem, hogy szép fényes legyen.

Közben a csokoládét gőz fölött óvatosan felolvasztom, összekeverem a krémes joghurttal. A gőzre teszem a tojáshabot, és tovább verem, míg sűrű és kissé ragacsos lesz (ekkora mennyiséghez elég a gőz maradék hője, levettem a forró vizes lábost a tűzről, nehogy megfőjön a hab).

A habot és a joghurtkrémet összeforgatom, egy éjszakára hűtőbe teszem.

Savanykás gyümölccsel - narancs, áfonya, ribizli, eper, gránátalma - kínálom.

2 adag

VKF! XXIII. - Magvas gondolatok

2009-03-01T18:27:00.006+01:00

Ideje véget vetni a téli blog-álomnak a hosszú alkotói válság után. Szerencsére rendszeresen érkezik a VKF!-feladat, így ha máson nincs is kedvem, ezen el kell gondolkoznom. A mostani forduló házigazdája Grenadine, témája pedig az olajos magvak. Jó apropó volt, hogy ma ezt a kesudióból készült curryt készítsem. A kesu mellett más olajos mag is van az ételben: mák, illetve a kókuszdióból nyert kókusztej.

Komolyan vettem a feladatot: csapatit (india kenyérféle) is sütöttem a curry mellé.

Az ihletadó forrás a kalandos sorsú (kölcsönadott-elveszett-megtalált) Indiai szakácskönyv, a Konyhavarázs sorozat 6. számú darabja, sok éve egy aluljáróban vettem. Nem egy látványos, színes-szagos album, egyszerű kis puhafedeles könyvecske, egyetlen kép nélkül, de rengeteg érdekes recepttel, bőven megérte azt a pár forintot.

Kesudiócurry

10 dkg sótlan kesudió

1 evőkanál olaj

diónyi friss gyömbér lereszelve

1 hagyma finomra vágva

2 gerezd fokhagyma zúzva

1 kávéskanál mák

2 nagy paradicsom hámozva, kockázva / fél paradicsomkonzerv (20 dkg)

2 dl kókusztej

só

mentalevél

A serpenyőben szárazon, nagyon óvatosan kicsit megpirítom a kesudiót, félreteszem. Az olajon a finomra vágott hagymát megpárolom. Közben a gyömbért, a fokhagymát, mákot, sót mozsárban péppé zúzom. Hozzáadom a hagymához, 2-3 percig együtt sütöm a péppel. Beleteszem a kesudiót, a paradicsomot és a kókusztejet, és addig főzöm, míg besűrűsödik. (Közben éppen ki lehet sütni a csapatit).

Vágott mentával megszórva, csapatival tálalom.

2 adag

Csapati

20 dkg teljes kiőrlésű liszt

1 evőkanál vaj

1-1,5 dl langyos víz

só

Az átszitált lisztbe belekeverem a sót, összemorzsolom a vajjal. Annyi vízzel, hogy rugalmas, sima tésztát kapjak, összegyúrom. Benedvesített konyharuhával letakarva pihentetem fél-egy órát.

A tésztából k.b. 3 cm átmérőjű golyókat kerekítek, kicsit meglapítom őket. Lisztbe mártom, 10 cm átmérőjű korongokra nyújtom őket. Felhevített vasserpenyőben, az első oldalt fél percig, majd gyakran forgatva kisütöm a csapatikat. Akkor jó, ha mindkét oldalán pirultabb foltok jelennek meg.

Tálalásig melegen tartom: alufóliát kibélelek nedvszívó papírral (szalvétával), a kisült csapatit belebújtatom, a fóliát ráhajtom és a széleit összezárom.

12 darab

Brokkoli burkolva

2009-02-08T14:38:00.014+01:00

Rendes asszony nem engedi hosszú útra az urát elemózsia nélkül. Hiába nem 1000 km, mint tavaly meg tavalyelőtt, csak 400, jól jön egy kis útravaló. (Nekem is az a pár darab, ami itthonmarad, egy pohár kaukázusi kefírrel finom vacsora volt.)

Kelttésztában nem vagyok túl gyakorlott, péksüteményt a péktől, pizzát pizzériában/ból, legföljebb kenyeret sütök néha, azt is géppel. Éppen ezért az is érdekelt, hogyan oldom meg a feladatot: legyen pestos-brokkolis stangli (fél üveg pesto meg negyedkiló brokkoli várta a sorsát a hűtőmben).
Megoldottam, nem buktam meg. A sítáborból érkezett sms szerint: "Te voltál a sztár este".
Remélem, nem csak azzal, hogy küldtem egy tálca sört is...

Pestos-brokkolis stangli

7 dl búzacsírával dúsított finomliszt, átszitálva

3 dl langyos víz

1 kávéskanál cukor

1 kávéskanál só

1 evőkanál olívaolaj

2 dkg friss élesztő

25 dkg brokkoli

2-3 evőkanál pesto

2-3 dkg reszelt parmezán (elhagyható)

A tésztáhozvalókat a kenyérsütőgép edényébe töltöm, a gép dagasztóprogramja dolgozik helyettem (ha nincs gép, ajánlom Fűszeres Eszter kelt tészta útmutatóját).

Ezalatt elkészítem a tölteléket: a rózsákra szedett brokkolit forrásban lévő vízben 3-4 perc alatt megfőzöm, a leszűrt brokkolit nagyjából összetöröm, hozzákeverem a pestot és a sajtot.

A megkelt tésztát lisztezett deszkán átgyúrom, kettéosztom, két gombócot formálok belőle. Az egyik gombócot letakarom, míg a másikból elkészítem a stanglikat. A tésztagombócot 2-3 mm vastag kerek lappá nyújtom. 8 körcikkre vágom, a tésztát egy-egy kanál töltelékkel kiflivé csavarom, a megtöltött stanglikat sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom. A brokkoli főzőlevével átkenem a kifliket.

Letakarva langyos helyen hagyom még fél órát kelni majd előmelegített sütőben k.b. 20 perc alatt megsütöm.

16 darab

A pesto ugyan bolti volt, tartok itthon, jól jön az zaklatott napokon, a brokkoli pedig ebből maradt. Külön posztot nem szánok neki, más tollával ékeskednék, lefényképezni nem is próbáltam, annyira szép Chiara fotója, érdemes megnézni. Quinoát főztem már, további linkek róla ott. Ez a végtelenül egyszerű, de csodás étel az Il pranzo di Babette blogról megérdemli, hogy gyorsan idefordítsam a receptet:

Quinoa brokkolival, fenyőmaggal, gyömbérrel

18 dkg quinoa
1 közepes brokkoli (25 dkg-t használtam)
só
1 evőkanál fenyőmag
1 evőkanál reszelt gyömbér
2 evőkanál olívaolaj

A brokkolit mosd meg, szed rózsáira. Forralj fel 3 dl vizet, sózd és tedd bele a brokkolit. Lefedve főzd 3 percig. Turmixold össze és tartsd melegen.
Mosd meg a quinoát, 10 percig forrald sós vízben. Közben a fenyőmagot pirítsd meg, tedd félre, majd ugyanabban a serpenyőben kíméletesen süsd meg a gyömbért az olívaolajon.
Keverd össze a megfőtt quinoát a brokkolikrémmel, gyömbérrel, tetejére szórd a fenyőmagot.

VKF! XXII. - Mindent bele!

2009-01-25T15:29:00.018+01:00

Amennyire tetszett Zsuzsa aktuális VKF!-kiírása, annyira el is gondolkoztatott. Pedig hétköznapokon gyakran ütök össze gyors serpenyős egytálételeket szezonális zöldségekből, hüvelyesekből: gyorsan fővő lencséből vagy konzerv babból, csicseriborsóból.

Egyetértek Zsuzsával, az egytálétel fogalma nálam is legfőképpen az őszhöz-télhez kapcsolódik, gyökérzöldségek, krumpli, hússal, fűszeres mártásban lassan főzve-sütve-párolva. Először valami hasonlón gondolkodtam, de mivel húsra nálunk nincs közönség, a halak karakteréhez meg nem éreztem illőnek ezt a fajta készítési módot, más megoldást kellett találnom.

A gyors-serpenyős kategóriában standard ételünk a paradicsomos-fűszeres bab, sok hagymával, fokhagymával, provanszi fűszerkeverékkel. Egy szép karéj kenyérrel - amivel a szaftját-szottyát is szépen ki lehet törölgetni a tányérból - a vegetáriánus táplálkozásban oly kényes fehérjebevitel szempontjából is tökéletes fogás: a hüvelyesek gabonával párosítva teljes értékű - vagyis az állati eredetű fehérjékkel egyenértékű - fehérjét adnak.

De erre a különleges alkalomra nem akartam úgy kezdeni a receptet, hogy "végy egy babkonzervet", ma megadtam a módját: elővettem a római tálamat, és abban raktam össze a sokféle babot, zöldségeket, fűszereket, kiegészítettem gabonákkal és beletettem a titkos hozzávalót, amitől hihetelenül finom lesz a minestrone is: a parmezán ehetlen, kemény héját. De a parmezánhéj helyett mehet bele egy darabka szalonnabőr is.

Nem néztem utána, nem kerestem receptet, de biztosan van az olasz (pláne a toszkán) konyhának hasonló étele: az ott is kóstolt sokféle bab- és gabonaétel, meg a sienai szálloda parkolójának sövényét alkotó rozmaring- és babérbokor volt az ihletadóm.

Kell pár szót szólnom az egyik hozzávalóról: a farro, magyarul tönkebúza széleskörűen használt a toszkán konyhában (sőt, belőle készített kézműves sört is ittam már), nem is jövök haza Olaszországból néhány csomag farro nélkül. Nagyon gyorsan készül belőle ízletes egytálétel, és én még mindig nem fejeztem be az erről szóló posztot...

Nem tudom, itthon lehet-e kapni, gondolom, bioboltokban igen, de az sem gond, ha kimarad az alábbi ételből, elég bele az árpagyöngy is. De ki lehet egészíteni más gabonákkal is, búzával, zabbal, sajnálom, hogy hajdinát nem tettem bele, legközelebb azzal is kipróbálom.

Paradicsomos bab-gabona egytál

50-60 dkg bab vegyesen, nálam nagyszemű virágbab, fehér gyöngybab, tarkabab, azukibab

20 dkg farro (tönkebúza, ha kimarad, az sem katasztrófa)

20 dkg árpagyöngy

1db (k.b. 40 dkg) zellergumó

4 db közepes sárgarépa

2 nagy fej hagyma

4-5 gerezd fokhagyma

olívaolaj

1 ág rozmaring

2-3 babérlevél

80 dkg hámozott paradicsom (2 db konzerv)

maradék parmezánhéj

A babokat egy éjszaka áztatás után előfőzöm, majdnem puhára. Nagyjából leszűröm, de a főzővizet megtartom.

Annyi időre, míg megtisztítom és előkészítenm a zöldségeket, a római tálat beáztatom. A gabonákra annyi vizet öntök, amennyi ellepi. A zellert 1 cm-es kockákra, a sárgarépát fél centi vastag szeletekre darabolom. A hagymát nagyobb kockákra vágom és az olívaolajon üvegesre párolom.

A római tálat nagyjából kiolajozom, és lerakom benne a hozzávalókat. A nagyszemű virágbabbal kezdtem, rá a répa, zeller, a nedves gabonák, babérlevél, rozmarigágacskák, babok, közé rejtek néhány darab félbevágott fokhagymagerezdet és a parmezánhéj-darabokat.

A tetejére pakolom a párolt hagymát és ráöntöm a hámozott paradicsomot, az egész paradicsomokat nagyjából összedarabolom. Felöntöm a babok főzővizével, szükség szerint további vízzel annyira, hogy a szilárd alkotókat éppen hogy ellepje a nedvesség.

A római tálat befedem, a hideg sütőbe teszem a tálat majd begyújtom a sütőt. K.b. 70-80 perc alatt elkészül.

Még nem tudom, hány adag (legalább 6), de nagyon kiadós: bár mindketten repetáztunk belőle, nem is látszik szinte a tálon, hogy fogyott volna belőle valamennyi.

Paradicsomos kelbimbó

2009-01-02T14:01:00.003+01:00

Volt nekem egy törzshelyem az előző életemben, mikor még majd' minden nap étteremben vacsoráztam. A normál étlap mellett szezonális ajánlatot is tartottak, nagyon ötletes kreációkkal, sajnáltam, mikor váltottak, de aztán jöttek az újabb finomságok. Tavaly télen volt egy csülökételük, szalonnás kelbimbóval, na az is egy telitalálat volt. Nem vagyok egy nagy csülkös, ezt sem én rendeltem, hanem az asztaltársam, de annyira jól nézett ki és annyira finom volt, hogy nem engedhettem neki, hogy a maradékot csak úgy visszaküldje (az adag sem volt kicsi, pedig az étterem nem a nagy de rossz fogásokról ismert), becsomagoltattam. Még ketten ettünk belőle jóízűen, mielőtt egy kutyáé lett amivel már végképp nem bírtunk. A mennyiség viszont nem ment a minőség rovására, sőt!

Omlósra sütött, kicsontozott csülökszeletet tálaltak szalonnás-paradicsomos-zöldfűszeres kelbimbóra. Ez a köret jutott eszembe, mikor a férjem a minap gyönyörű kelbimbót hozott a piacról. Nálunk a disznóalkatrészek nem játszanak, viszont a szardellával is nagyon kerek, telt ízt lehet elérni, most sem csalódtam.

Paradicsomos kelbimbó

1/2 kg kelbimbó

3 evőkanál olívaolaj

2 gerezd fokhagyma

1 szardellafilé

1/2 doboz (20 dkg) konzerv darabolt paradicsom

rozmaring

chilipehely

parmezán

A kelbimbót megtisztítom, a nagyobbakat félbevágom.

Egy széles serpenyőben, amelyikben egy rétegben elfér a kelbimbó, az olajon megfuttatom a felszeletelt fokhagymát és a szardellafilét, vigyázva, hogy a fokhagyma ne égjen meg. Rádobom a kelbimbót, fűszerezem és mérsékelt tűzön, lefedve megpárolom, közben a kelbimbók vágott felülete kicsit odapirul, ez lesz a legfinomabb. Ha már puha a kelbimbó, a hozzáadom a paradicsomot és nagyobb lángon összepirítom.

Ha nem hús mellé lesz köret, akkor kevés parmezánnal tálalom.

2 adag

Boldog új esztendőt!

2008-12-31T19:16:00.014+01:00

Az év eleji ígéretemnek megfelelően ma blinit eszünk, nagyszemű vörös kaviárral, és ma csak pezsgőt iszom. A város legjobb szupermarketjében megnézegettem ugyan a vodkákat, de a választékot látva maradunk a jó hideg, jó száraz pezsgőnél (nem is szeretem a vodkát, egyetlen egy van amit meg tudok inni).

Desszertnek Zsuzsa szarvasgombás pohárkréme hűl a konyakospoharakban - nagyon ígéretes!

Ugyan nem lesz holnap nagy szükségünk a korhelylevesre (egyébként is másnaposságra szerintem a legjobb a forró borsmentatea, sok citromos víz meg egy jó fokhagymás paradicsomos tészta), de délután megfőztem a holnapi ebédünket. Újév napja nem telhet el lencse nélkül. Főzeléket a legritkább esetben készítek belőle, és a korhelyleves is jól jön (szokott jönni) a szilveszteri buli után, így néhány éve belekombináltam a lencsét. Egyébként is nagyon szeretjük a savanyúkáposztát és a belőle készülő tartalmas - hús nélküli - leveseket, elég jó páros ez így. (Mi nem élünk vele, de nagyon illik bele egy kis füstölt kolbász is.)
Gyorsan közzé is teszem, hátha valakinek hasznos lehet még holnap, lencseleves-receptet keresve.

Kívánok mindenkinek sikeres boldog új esztendőt, egészségben, szeretetben!

(És mivel ma többen érkeztek hozzám a "boldog új évet olaszul" keresőkifejezéssel:

Felice anno nuovo!)

Korhely lencseleves

15 dkg lencse

2 babérlevél

1 nagy fej vöröshagyma

2 evőkanál olaj

1 púpos kávéskanál pirospaprika

40-50 dkg savanyúkáposzta

borsikafű

borókabogyó

(1-2 gerezd fokhagyma)

tejföl ízlés szerint

Az egy-két órára beáztatott lencsét a babérlevéllel félpuhára főzöm.
A kockára vágott hagymát az olajon üvegesre párolom. Közben a savanyúkáposztát (szükség szerint leöblítem és) apróra vágom.
A hagymához adom a pirospaprikát, majd rögtön le is húzom a tűzhelyről, nehogy a paprika megégjen és megkeseredjen. Elkeverem, és azonnal ráöntök 1 dl hideg vizet, ettől a hagyma "szétrobban" és sűrű szaftot ad. Visszateszem a tűzre, ráteszem a savanyúkáposztát és összeforgatom.
Hozzáadom a főtt lencsét, levével együtt. Borsikafűvel és borókabogyóval fűszerezem, ha kell, vizet adok hozzá (lepje el a káposztát, lencsét). Negyedóra alatt összerottyantom.
Egy-két gerezd összezúzott fokhagymával ízesítem (elhagyható), de már nem főzöm vele. Fedő alatt hagyom fogyasztható hőmérsékletűre hűlni.
Be is lehet habarni, de szerintem éppen elég tálaláskor a tányérokban tejfölözni.
Mint a káposztás ételek általában, másnap sokkal finomabb.
Kapacitástól függően 3-5 adag

Még elkészül

2008-12-20T22:00:00.007+01:00

A gondos háziasszonyok már megsütötték a karácsonyi aprósüteményeket, készülnek az ünnepi menü fogásai, az ajándékok meg becsomagolva várják a sorsukat. Mi kiszálltunk a karácsonyi kereskedelmi őrületből, apró dolgokkal kedveskedünk egymásnak. Leginkább finomságokkal.

Jól jönnek ilyenkor a bloggertársak ötletei, aki követi a gyűjtőoldalt, láthatja, az elmúlt napokban mennyi ajándéknak való finomság készült. Nagyon hasznos oldal Mamma folyamatosan frissülő, átfogó gasztroajándék-gyűjteménye, italok, fűszerek, kekszek, mártások - itt mindenki talál kedvére valót.

Két éve még nem volt blogom, fotó sem készült az ajándékokról, fűszeres pácolt fokhagyma, vaníliakivonat és gyógynövényes keserűlikőr volt az ajándékcsomag. (Cipősdobozokat vontam be tapétával, a dobozban formára kivágott kartonpapírral jelöltem ki az üvegek helyét, nagyon profin nézett ki.)

Ezeket persze időben el kell készíteni, a likőr, vaníliakivonatnak idő kell, nem is kevés.

Tavaly nem voltam ennyire előrelátó, a birsalmasajt kivételével az utolsó pillanatban készült minden:

Levendulás süti Piszke nyomán
Articsókakrém, a recept a tavaly decemberi Sale & Pepe-ből származik, de mintha a Fakanál aktuális számában láttam volna ezt is, más onnan átvett receptekkel együtt. Akkor volt még a fagyasztott articsókámból, de csaltam is kicsit: a hiányzó mennyiséget az ízében kicsit hasonlító csicsókával pótoltam ki.

Articsókakrém

1/2 kg articsókaszív (részben csicsóka, megtisztítva)

fél citrom leve

extra szűz olívaolaj

1 babérlevél

zöldfűszerek: tárkony, majoranna, petrezselyem

egy kis gerezd fokhagyma

só

őrölt fehérbors

Az articsókát a citromlével, fokhagymával, kevés zöldfűszerrel és a babérlevéllel annyi vízben, amennyi ellepi, 10 alatt megfőzöm. Ha megpuhult, a babérlevelet kidobom, az articsókát zöldfűszerekkel együtt leturmixolom, sózom, borsozom. Kis üvegekbe töltöm, és krém tetejére olajat csorgatok, hogy elzárja a levegőtől. A lezárt üvegeket egy lábosba állítom, feltöltöm vízzel és 30 percig gyöngyözve forralom, ezzel tartósítva a krémet. Az üvegeket a lábosban hagyom kihűlni.

K.b. 450 ml krém

Ispahan dzsem - Chili & Vanília a legjobbkor tette közzé a receptet. Később a sűrű dzsemet saját gyártású fehércsoki-kapszliba töltöttem, így lett belőle bonbon anyák napi ajándéknak.
Fűszeres mustár - Zsu receptjét alapul véve készítettem, nagyjából követve azt.
Birsalma-bonbonok: a birsalmasajtot kockára vágtam, egyik oldalukat keserűcsokoládába mártottam.

Nagyon kedvelt ajándék a csokibonbon, trüffel, a múlt héten majd minden nap nyílt egy topik az egyik népszerű női oldalon a témában. Sok évig készítettem én is, sokféle ízkombinációban (tiramisu, mák, citrom, aszalt ananász, eper, stb.), de mindig találok újabb és újabb inspirációkat, jó kiindulópont Doctor Pepper és Okostojás gyűjteménye.

Arra ügyelek, hogy karácsony előtt legyen itthon több tonna ét- és tejcsoki, tejszín, minden eshetőségre, de tavaly csak gyors megoldásra futotta, az utolsó pillanatban már nem értem rá nagyon cifrázni. Megspórolandó a dermesztés idejét és a formázás maceráját, a svéd bútoráruházban kapható kosárkákat töltöttem meg különböző ízű csokikrémekkel: fehércsoki kókusszal és zöldcitrom héjával, az étcsoki és marcipánrétegek tetején csokis mandulával, mogyorókrémes csoki. A csokikat tejszínnel olvasztottam össze, és itt az sem okoz gondot, ha esetleg kicsit hígra sikeredik a trüffelmassza, a tésztakosárka nem hagyja elfolyni.

További ajándéknak (is) valók a blogomról:

ha van még idő és energia a tésztakosárkákra is, csupa csoki: dús csokikrémek kakaós omlós tésztában
a sienai édesség sok olajos magból és aszalt gyümölcsből: panforte
sós ropogtatnivalók: taralli
színes és ízesített száraztészta: például saját gyúrású tintahalas tagliatelle megszárítva

A következő napokban csend lesz a blogon, sok dolgom van még az ünnepig. Boldog, meghitt karácsonyt kívánok mindenkinek!

Karácsonyi receptverseny - előétel

2008-12-14T22:17:00.010+01:00

Legyen teljes a sor, még ha visszafelé is haladtam, legyen előétel is a karácsonyi receptversenyre. Köszönöm Nemisbékának, hogy lehetőséget adott, hogy meghirdette, megszervezte és összefoglalja a jobbnál-jobb karácsonyi recepteket.

Attól függően, hogy szenteste hányan és kik vacsorázunk együtt, döntöm el, hogy leves vagy inkább egy salátás hideg előétel legyen-e a nyitófogás. Kettőnknek inkább az utóbbit választom, ha többen vagyunk, általában leves, tavaly például kétrétegű zellerkrémleves volt, máskor fűszeres (de nem édes) gesztenyekrémleves, zöldségerőleves fürjtojással, tartalmas zöldséglevessel felengedett burgonyakrémleves kaviárral. Ezeket is nagyrészt jól elő lehet készíteni, de a hajszolt háziasszonyok kedvére álljon itt néhány hideg előétel, variációk füstölt halakra. Csak bevásárolni kell hozzá gondosan, a többi már nagyon egyszerű, a saláták nagy része előre el- vagy előkészíthető.

Füstölt lazac borókás édeskömény salátával

10 dkg füstölt lazac

1 alma
1 édeskömény
1 citrom
pár csepp olívaolaj
4-5 szem borókabogyó

Az almát és az édesköményt julienne-re vágom, citromlével meglocsolom. A megtört borókabogyóval és a olívaolajjal összekeverve hűtőbe teszem.

Tálaláskor a lazacszeletekből kb. 5-6 cm széles csíkokat vágok és rózsákra csavarva ültetem a salátára.

Az ötlet egy pár évvel ezelőtti Konyhaművészetből származik.

Füstölt makréla narancs-szárzeller salátával

15-20 dkg füstölt makréla filé (vagy más füstölt hal)

2 narancs

2-3 szál szárzeller

1 tojás sárgája

1 dl olaj

ízlés szerint pár kanál joghurt

A tojássárgájához az olajat cseppenként majd vékony sugárban adagolva, állandó keveréssel majonézt készítek, kevés joghurttal lazítom, de ne legyen nagyon híg.

A szárzellert felszeletelem, a narancsot kifilézem.

A majonézzel csak közvetlenül tálalás előtt keverem össze.

A füstölt halfilével és pirítóssal tálalom.

Füstölt pisztráng tejszínes tormával

1 kisebb füstölt pisztráng (vagy más füstölt hal)

1 alma

1 dl tejszín

ízlés szerinti mennyiségű frissen reszelt torma

1 citrom

vegyes zöldsaláta (jégsaláta, fodros endívia, rukola, radicchio, madársaláta)

pár csepp olívaolaj

A pisztrángot hosszában kettévágom, kiemelem a gerincét és a szálkákat, leválasztom a fejét, gusztusos darabokra vágom.

A tejszínt fölverem, hozzáadom a tormát.

Az almát kettévágom, magházát kiemelem és a vágott felületet bekenem citrommal, hogy ne barnuljon meg.

Tálaláskor csinosan elrendezem a salátát a tányérokon, megspriccelem az olajjal és a citromlével, melléteszem a haldarabokat és a fél almákba halmozott tormás tejszínhabot.

Mindegyik recept 2 személyre szól.

Karácsonyi receptverseny - főétel

2008-12-14T14:23:00.008+01:00

Nem, nem lesz fotó. Most nem, majd feltöltöm utólag, de miután kipakoltuk a csomagtartót, nem indulhatok most el vásárolni. Olaszországból nem lehet úgy hazajönni, hogy a kirándulás záróakkordjaként ne töltsek el 2 órát egy supermercatoban, csak a legszükségesebbeket pakolva a bevásárlókocsimba. Ipari mennyiségű parmezán az egész családnak, helyi sajtok, nálunk kevéssé ismert zöldségek - most a szezonra és a tartományra tekintettel radicchio sok változatban -, olívaolaj, bor, száraztésztákból csak az érdekesebbek - farro és lencseliszttel dúsítottat leltem -, és néhány különlegesség: gesztenyeliszt, pizzoccheri, vetőmag. Erős volt a kísértés a halaspultnál is, de végül ellenálltam, a 600 kilométeres utat nem mertem megkockáztatni egy tarisznyarákkal vagy friss hallal, kagylóval. A férjem így is egy hős, zokszó nélkül végigasszisztálta az ámokfutásomat, amit nevezzünk jóindulatúan karácsonyi bevásárlásnak. Kár, hogy ott nem osztogatnak kis matricákat a vásárlás után, a magyarországi akcióban a tegnapi számla után már vehettem volna a késeket.

Itt a rengeteg megenni való finomság, nem vehetek mindezek tetejébe most egy egész halat, márpedig a karácsonyi főétel nálunk mindig az alábbi töltött ponty (én változtatnék, de követelik!). Kétszer tértem el tőle: tavaly nem tudtam ellenállni a Kalla-vacsorában leírt fogasszelet szarvasgombás majonézzel kompozíciónak, illetve egyszer pedig egy gyönyörű csukát kaptunk valahonnan, azt kellett elkészítenem. A csuka értékes és ízes, feszes húsú halunk, de elég szálkás is, nem akartam bonyolult mártásokba fojtani, rántani én soha, ezért a dióval nem paníroztam, hanem töltöttem. A dióhabbal töltött csukához tojásfehérjét vertem habbá, darált dióval és apróra vágott friss rozmaringgal összekevertem, ezt töltöttem a hal hasába. Ahogy a hal megsült, a hab is felfújódott, kicsit ki is jött a halból, nagyon finom ropogósra sült. Köretnek vajban megfuttatott gyümölcsöket (alma, körte, szőlő) adtam.

Az alábbi töltött pontyot azért szeretem, mert gyorsan elkészül, nem kell mellette állni, elég érdekes, nem szokványos de a konzervatívabb ízlésűeknek is ízlik. Reggel szoktam előkészíteni, és este, a gyertyagyújtás alatt éppen megsül-párolódik. Előző nap a halat tisztítanám meg és a gombás tölteléket készíteném el, a tojás és a sajt nélkül.
Köretnek hagymás törtkrumplit (ez is jól előkészíthető, csak át kell pirítani tálalás előtt) adok mellé, illetve salátát: felcsíkozott kínai kel vagy kész salátakeverék újhagymával vagy póréval és kifilézett naranccsal vagy grapefruittal, olívaolajjal megspriccelve.

Gombával töltött, borban sült ponty

1 kisebb ponty egészben

15 dkg csiperkegomba

2-3 dkg vaj

1 szelet fehérkenyér vagy zsemle

1 evőkanál reszelt sajt

só

fehérbors

1 tojás

1 citrom

3-4 babérlevél

1 dl olaj

1 dl száraz fehérbor

A gombát megtisztítom, felszeletelem, a vajon megpárolom, fehérborssal ízesítem. Hozzáadom a beáztatott, kifacsart kenyeret (ha elég sok a gomba, ez el is maradhat), ha kihűlt, belekeverem a reszelt sajtot és a tojást. Ezt a masszát töltöm a megtisztított, megsózott halba. A hasüreget alul hústűvel vagy fogpiszkálókkal összetűzöm. Az így előkészített halat egy ovális jénaiba teszem.

A citromot alaposan megmosom, felszeletelem. A halat beborítom a citromszeletekkel és a babérlevelekkel, majd leöntöm az olajjal és a borral.

Közepesen meleg sütőbe teszem, egyszer-kétszer a saját levével meglocsolgatva k.b. fél óra alatt megsütöm.

2-3 adag

És a bónusz: a hal szaftjának maradéka reggelre megkocsonyásodik, pirítósra kenve ez a kedvenc 25-i reggelink! (De vigyázat: mielőtt a maradékot a hűtőbe tesszük, a citromkarikákat és a babérleveleket ki kell venni, különben nagyon kellemetlen íze lesz!)

Karácsonyi receptverseny - desszert

2008-12-14T09:39:00.015+01:00

Elsőként kommenteltem lelkesen, mikor Nemisbéka karácsonyi receptversenyt hirdetett, mert egyébként is terveztem bejegyzést arról, hogy nálunk mi szokott lenni a szenteste vacsorája. Aztán eltelt 4 mozgalmas hét, a végén jól elutaztam pár napra Coneglianoba a jól megérdemelt nyaralás pótlásaként Jovanotti koncertjére meg egy kis gasztro-túrára, és most a végső határidő előtt próbálok becsúszni az én ötleteimmel. Recept biztosan lesz, de mivel tegnap éjjel érkeztünk haza, és most indulok pontyot venni, meglátjuk, képet is sikerül-e produkálnom - erről majd a következő bejegyzésben.

A karácsonyi menü tervezésekor nekem csak egy vacsorára kell készülnöm, ugyanis 25-én felkerekedünk és a további napokat már a szüleimnél töltjük. Édesanyám hatalmas ebédet szokott adni, hideg előétel, háromféle leves, 2-3 főétel, az utóbbi években próbálkozunk a húgommal segíteni egy kicsit, egy-egy fogással mi is beszállunk - már ha hagyja.

Számítva a szokásos nagy traktákra, a "saját" vacsorám kitalálásánál fő szempont, hogy könnyű legyen, elfogyjon minden, és elkészíteni se tartson nagyon sokáig, mert eddig nem volt túl sok időm a nyugalmas készülődésre. (Volt, hogy 23-án estem haza, akkor történt velem az a csúfság, hogy a desszertre már csak egy egyszerű gyümölcssalátára futotta az erőmből.)

Nincsenek nálunk ezerféle aprósütemények sem, a vacsora zárófogása mindig pohár-vagy tányérdesszert, méghozzá olyan, ami éppen megfelel a kiírásnak: legalább egy, de van, hogy több nappal előtte készítem el. Igyekszem a hagyományos karácsonyi ízvilágból ötletet meríteni: dió, mák, mandula, gesztenye, alma, mézeskalács és fűszerei, narancs, méz, aszalt szilva - ezek a kiindulópontok.

Csak felsorolásként néhány gyors és jól előkészíthető desszertötlet a fentieknek megfelelően:

Vegyes karácsonyi parfé: 1 liter tejszínt habbá vertem és 3 részre osztottam. Egyharmadába sok darált mák, reszelt citromhéj és méz került. A második harmadba dióból vagy mandulából készült grillázs apróra törve. A harmadik részbe belereszeltem egy tábla karácsonyi ízesítésű (mézeskalács-fűszerek) csokoládét. Lefagyasztottam. Hetekkel előre elkészíthető, fagylaltgép nélkül is meglepően habos és krémes. Ez a mennyiség bőven elég egy nagyobb család vacsorájához is, nálunk hónapok alatt fogyott el.

Mézparfé fűszeres szilvával: a habbá vert tejszínt aromás mézzel ízesítettem, lefagyasztottam. Az aszalt szilvát fahájjal, vörösborral megpároltam, a parfégömböket ezzel az öntettel kínáltam. Aszalt szilva helyett befőttből is elkészíthető.

Karácsonyi fűszeres csokoládétorta: ez még csak a fejemben létezik, a múltkor felfedezett nagyon csokis tortát mézeskalács-fűszerkeverékkel (fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, kardamom, gyömbér, csillagánizs, koriander) ízesíteném. Cinnamon juttatta eszembe, mivel kellene díszíteni a tortát (én is a régi Burdában láttam): csokilevelekkel és bogyós gyümölccsel vagy cukorgyönggyel (az előbbire szavazok, meglátjuk, mit kapok majd). Szintén egy nappal előtte el kell készíteni ezt is.

Update: El is készítettem. Csokilevelestül, bogyós gyömölcsöstül (perui földicseresznyével). Mellé - kis ízkönnyítésnek - narancsos tejszínkrém, a lemon posset receptjét használva, értelemszerűen narancslével a citromlé helyett. Csupa étcsokiból készült a torta (ha jól számolom, vagy fél kilóból), azt gondoltam, ez inkább felnőtteknek való édesség, de a 3,5 éves unokaöcsém is kétszer (vagy háromszor?) kért belőle és öt pontot adott rá. :)

Charlotte borkrémmel (ez nem saját recept, de a forrásra már nem emlékszem): piskótatekercset sütöttem 6 tojásból, szederlekvárral töltöttem,a szeletekkel béleltem egy félgömb-formát, édes-illatos fehérborral ízesített, zselatinnal megkötött tejszínkrémet öntöttem a közepébe. Legalább egy éjszakát dermednie kell.

Pohárkrém cantucciniből, vin santoból: tavaly a nagy családi ebédre, az ismert toszkán édességet, az édes borba mártogatott mandulás kekszet szerkesztettem egy jól szállítható pohárkrémbe. A cantuccinit meglocsoltam a vin santoval (gyerekenek narancslével), ezt rétegeztem habosra kevert mascarponével hengeres kis poharakba. A 12 megtöltött poharat aztán a dobozába visszacsomagolva szállítottam, a helyszínen a poharas desszerteket csokoládéval bevont mandulával illetve perui földicseresznyével díszítettem.

Ha viszont elcsúsztam az előkészülettekkel és egy gyors, de látványos és tartalmas desszertre van szükség, akkor jól jön az alábbi, utolsó pillanatban is összedobható édesség.

Sült alma fahéjhabbal: az egyben hagyott almák magházát kiemelem, a helyébe töltök valami finomságot. Ez lehet sárgabaracklekvárral kevert durvára darált dió, fűszeres gesztenyemassza, mézes mogyoró vagy mandula, borban vagy teában megpuhított aszalt gyümölcs vagy mézeskalácsmorzsa, és 15-20 perc alatt megsütöm. Mellé fahéjas tejszínhabot (habszifon!) vagy tojás sárgájából gőz fölött besűrített és tojáshabbal lazított könnyű krémet adok.

De nem csak ötletelek meg emlékezek, az egyik desszertet el is készítettem. Jó előre, a mákparfé majdnem szériatartozék a fagyasztónkban, az öntetet pedig még az elutazásunk előtt - 4 napja - megcsináltam, tehát az alábbi recept bizonyítottan megfelel a kiírásnak. :)

Mákparfé mézkaramelles naranccsal

3 dl tejszín

ízlés szerint méz

10 dkg darált mák

reszelt citromhéj

8 dkg méz

2 narancs

(2 cl narancslikőr)

A tejszínt kemény habbá verem, hozzáadom a mákot és a citrom héját, mézzel édesítem (én nem túl sokkal, az öntet elég édes lesz úgyis). Lefagyasztom.

A narancsokat alaposan megmosom, az egyiket felszeletelem, a másiknak kifacsarom a levét. A mézet nagyon óvatosan, kis lángon, kevergetés nélkül karamellizálom. Mikor már kicsit megbarnult (nem megégett!), hozzáadom a narancslevet és sziruppá főzöm. Beleteszem a narancsszeleteket és pár percig együtt rotyogtatom, hogy a narancs kissé megpuhuljon. Hagyom kihűlni, ha gyerekek nem kapnak belőle, az öntetbe kerülhet egy kupica narancslikőr is.

Tálaláskor a narancsszeletekre ültetem a parfégombócokat, a narancsos sziruppal meglocsolom.

Itt a tél, újra hajdina

2008-11-29T21:20:00.003+01:00

A jómúltkor, mikor a brokkolis orecchiettéhez kaptam az ötletet a bergamoi főnökömtől, szóba került a pizzoccheri is. Nem véletlenül említettem, szándékom volt vele: megtudni, mivel lehet helyettesíteni a nálunk nem elérhető bitto vagy fontina sajtokat. Javaslatára goudával próbáltam, fontos, hogy érlelt, zsíros sajt legyen. (Ha minden jól megy, hamarosan bitto vagy fontina is lesz. )

"Ó, az nagyon masszív!" - kiáltott föl, mikor szóba hoztam. Tényleg nem egy könnyű kis darab, hajdinalisztből készült tészta, rengeteg vaj, zsíros sajt, hajdina, krumpli, igazi téli étel, ilyenekkel (vagy sűrű meleg levesekkel) várnám haza a síelőket. Vannak ismerőseim, akik azt mondják, hús nélkül nem tudnak jól lakni, ezzel azért szívesen próbára tenném őket...

Valtellina egy völgy Lombardia északi részén a svájci határon, ismert síterepeiről, sajtjairól, borairól, a bresaola (szárított marhasonka) a régión kívül is nagyon kedvelt. Az utolsó vidékek egyike, ahol még termesztik a hajdinát, belőle készült szélesmetéltet, a pizzoccherit száraztésztaként lehet kapni, és annyira megnőtt iránta a kereslet, hogy a hajdinát már importálni kell hozzá. Hagyományos elkészítési módja, a pizzoccheri valtellinesi: főtt krumplival, kelkáposztával főzik ki, rakják le, zsályás-fokhagymás vajjal leöntik és zsíros sajttal átsütik.

Kerülgetem ezt az ételt már egy ideje, tavaly is elkészítettem volna, ha nem ér véget a tél, de múlt vasárnap reggel, a havas háztetők látványa meggyőzött: itt a pizzoccheri ideje. (Na jó, most vetítek: a kelkáposztát már hétközben megvettem hozzá.)
A recepthez az Olasz kulináriát csaptam föl, de nem vagyok maradéktalanul elégedett vele. Az összesen 30 deka liszthez 1 tojást és néhány kanál tejet ír, de ennyi folyadékkal sehogy sem akart összeállni a tészta, ekkor rákerestem néhány receptre a neten, és tojás nélkül csak vízzel készülő tésztákat találtam.

A Macikonyhán zöldbabbal készült, de spenóttal is szokás helyettesíteni a kelkáposztát.

Pizzoccheri

20 dkg hajdinaliszt

10 dkg búzaliszt

1 tojás (elhagyható)

1-1,5 dl víz

só

3 nagyobb krumpli

1/4 fej kelkáposzta

10 dkg vaj

1 nagy gerezd fokhagyma

5-6 zsályalevél

10 dkg érlelt zsíros sajt

10 dkg reszelt parmezán

Az összeszitált lisztekből a tojással és vízzel ruganyos tésztát gyúrok, majd fóliába csavarva hűtőben egy órát pihentetem. Kinyújtom és ujjnyi széles csíkokra metélem.

A legnagyobb fazekamban vizet forralok, és a megtisztított és felszeletelt krumplit beledobom. 15 perc múlva hozzáadom a felcsíkozott kelkáposztát és a tésztát, és éppen puhára főzöm.

Közben a vajat felolvasztom, a finomra vágott fokhagymát és a zsályaleveleket éppen csak megpirítom.

A krumplit, kelkáposztát, tésztát leszűröm és egy kivajazott tűzálló tálba a felszeletelt zsíros sajttal és a parmezán felével lerakom, leöntöm a fokhagymás-zsályás vajjal. Tetejére szórom a maradék parmezánt, és az előmelegített sütőben az egészet átforrósítom.

4 kiadós adag

Nagyon csokoládés torta

2008-11-22T13:28:00.000+01:00

Ilyen dekadens csokitortát én még soha... Eszméletlen. Mint a trüffel. Fél adagból készítettem, 20 cm átmérőjű kicsi tortaformában, mert csak ketten voltunk rá, de hat fős vacsorára sem sütnék nagyobbat, annyira tömény. Egy szeletnél többet úgysem lehet megenni belőle. (Harmadik napja még megvan a negyede, pedig rájárunk rendesen.)

A fügés bevezetőjű születésnapi vacsorához levendulával ízesített, liszt nélküli csokitortát terveztem. Az alapreceptet a svéd lány már emlegetett könyvében "Elrontatatlan csokoládéfondant" néven találtam meg, bár előtte rendesen végigszörföztem érte a netet, így jött szembe a rozmaringos tejcsokoládé ganache, amit végképp nem tudtam kihagyni. A rozmaring és a levendula is jól megférnek egymás mellett, pláne, ha csokoládé hozza össze őket!

Mivel nem éppen harsány, erőteljes ízesítőket választottam, külön odafigyeltem a csokira: ne legyen benne vanília, etilvanilin, csak a kakaó tiszta íze, biocsokoládé volt mind tortához az étcsoki, mind a tetejére kerülő ganache-hoz a tejcsoki.

Tömény étcsokoládétorta tetején tejcsokoládé ganache-sal

16 dkg étcsokoládé

8 dkg vaj

3 tojás

3+3 szűk evőkanál cukor

Tetszés szerinti ízesítők, például:

1 evőkanál szárított levendulavirág

fél biocitrom reszelt héja
(de lehetne chili, narancshéj, fahéj, gyömbér, Earl Grey tea, kardamom, stb., stb.)

A ganache-hoz:

10 dkg tejcsokoládé

1,2 dl tejszín

1 ág friss rozmaring (vagy az alaptortához passzoló más ízesítő)

A sütőt előmelegítem 180 fokra és kivajazok egy 20 cm átmérőjű tortaformát.
A vajat és a csokoládét vízgőz fölött összeolvasztom, hozzáadom az ízesítőket, hűlni hagyom.
A tojásokat szétválasztom. A fehérjéből a cukor felével kemény habot verek, a sárgáját pedig a cukorral fehéredésig krémmé keverem. A csokis keveréket tojássárgás krémbe keverem, majd óvatosan beleforgatom a habot is.
Beleöntöm a formába, majd k.b. 10 percig sütöm. Akkor jó, ha a széle már megemelkedett, de a közepe még remegős.
Ha kihűlt, egy éjszakára (vagy egy nappalra) hűtőbe teszem.

A ganache-hoz a tejszínt óvatosan felforralom, beleteszem a rozmaringot, állni hagyom, míg a tejszín átveszi az ízét. Leszűröm, majd a tejszínbe beleolvasztom a csokoládét és miután kihűlt, habosra keverem. A habos, de még kissé folyós masszát a tortára csorgatom, és a hűtőben dermedni hagyom.

Kecskesajt és füge ismét, kis csavarral

2008-11-21T22:21:00.010+01:00

Nem akarok borértő szerepben tetszelegni, mert csak szeretnék az lenni (ideje lenne tenni is érte...), de ha megtetszik egy bor, azonnal a hozzá illő ételen kezdek gondolkodni. Így jártam ezzel a nemrég kóstolt Soproni Királyleánykával is: buja illatában, gazdag, összetett zamatában, kissé fanyar utóízében a jázminos zöldteát fedeztem fel, így igyekeztem ezzel készülő, fehérborhoz illő ételt (ki)találni.

Nem nagyon veszek szakácskönyveket, de a nagy őszi akcióban nem álltam ellen egy aprócska könyvnek: egy gasztro-kozmopolita svéd lány ütős kombinációkra építő, szemtelenül egyszerűen elkészíthető ételei nem hagytak hidegen. Igazán inspiráló, én legalábbis nagyon bírom az ilyen ötleteket: kávéval és fahéjjal pácolt marha, pisztáciás-whiskys sárgabarackkompóttal; citromfüves kacsamell és pármai wasabihab; bazsalikomos ananászcarpaccio tequilafagylalttal, de a kedvencem a levendulás panna cotta füstölt kacsamellfilével és grépfrúttal.

Meg a pirított magos kenyér kecskesajthabbal és jázminos aszalt fügével - éppen ilyesmire volt most szükségem. Az eredeti recept szerint ugyan vörösborral forrázott teában pácolódik a füge, úgy látványosabb is lett volna. Mondhatnám, hogy nem akartam a fehérborral ütköztetni a vöröset, de egyszerűbb oka volt: nem nyitottam palackot egy fél deciért, majd legközelebb. Így is pazar.

Magos pirítós kecsketúróval és jázminos fügével

2 szelet szögletes magos rozskenyér

4 aszalt füge

1 evőkanál jázminos zöldtea

8-10 dkg kecsketúró vagy krémsajt
1-2 evőkanál tejszín

1 evőkanál olívaolaj

bazsalikom

őrölt koriander

kömény

diszítéshez lila bazsalikomlevelek

Előző nap elkészítem a teát, leszűröm majd beleteszem a fügéket, egy éjszakát pácolódni hagyom.

A kecsketúrót kikeverem a tejszínnel, olívaolajjal és a fűszerekkel. A félbevágott szögletes kenyérszeleteket megpirítom. A fügéket lecsöpögtetem és kettévágom.

Habzsákból a kenyérszeletekre túrókrémhalmokat nyomok, a tetejükre teszem a fügéket.

4 szelet

Nem csak nőkkel lehet recepteket cserélni

2008-11-19T21:56:00.008+01:00

Múlt héten együtt autóztam sok órát az olasz főnökömmel. Nem ő a közvetlen felettesem, sok alkalmunk nem volt még szakmai eszmecserékre sem, nem hogy személyesre, de a visszaúton azért már eljutott a társalgás odáig, hogy éttermet ajánljak neki Budapesten (a séf abból a városból származik, mint ő), és arról is beszéljen, hogy szeret-e főzni. Elmesélte a múltkori, barátainak adott vacsoramenüt, és ezzel remek ötletet adott, mit főzzek másnap: orecchiette (fülecske-tészta) van otthon, brokkolit kapok, szardelláért sajnos be kellett járnom a várost.

Ahogy Stefano is megerősítette, az orecchiettét elsősorban "cime di rapa"-val főzik, de már vége a szezonjának, így ő is brokkoliból készítette.

Ami igazán sokat dob ezen az (meg sok más) ételen, az a szardella. Egyáltalán nem lesz halízű, de olyan gazdag, kerek lesz tőle sok zöldségétel, hogy szoktam használni fehérbabhoz, spenóthoz, rukolához, mángoldhoz is.

Orecchiette brokkolival

20 dkg orecchiette ("fülecske"-tészta)
1/2 kg brokkoli
2 evőkanál olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
2 szardella vagy egy kanálnyi szardellapaszta
1 friss chili vagy chilipehely
ízlés szerint reszelt parmezán

Vizet forralok a tésztához, közben megtisztítom és rózsáira szedem a brokkolit, a szárrészeket külön darabolom föl. Mivel az orecchiette zacskóján 10 percet jelöltek főzési időnek, a tészta bedobása után 5 perccel a a brokkoliszárakat is a vízbe dobtam, majd 3 perc múlva a brokkolirózsákat is.

Közben egy akkora serpenyőben, amelyben a tészta is el fog férni, az olívaolajon megfuttattam a megzúzott fokhagymát és a szardellákat.

A megfőtt tésztát a fokhagymás-szardellás olajra szedem ki és a felaprított chilivel együtt egy-két perc alatt összepirítom.

Azonnal tálalom, parmezánnal.

2 adag

Sütőtökös-lencsés lasagne

2008-11-16T22:12:00.004+01:00

Ismét egy tartalmas, téli húsmentes étel. Néhány hete a sok sütőtökös poszt valamelyikében találtam egy linket egy hasonló recepthez. Arra emlékeztem, hogy lencse és sütőtök a lasagne tölteléke, tetejére pedig feta kerül, ez elég is volt hozzá, hogy elkészítsem.

Valójában elsőre dupla mennyiségből készítettem a tölteléket, de kettőnknek egy adag lasagnehoz csak a fele fogyott el. A másik felét ezért cannelloniba töltöttem (nagyon könnyű tölteni - eltérően néhány más tölteléktől) és lefagyasztottam, hogy a férjem se maradjon finom vacsora nélkül, míg magára hagytam pár napra. Ő sütötte meg, én a cannellonit nem láttam, de beszámolója szerint remek volt.

Ki kell térnem rá, hogy sem a lasagnet, sem a cannellonit nem főzöm meg töltés előtt. Soha. Az olasztanárnőmtől is ezt tanultam, ha elég figyelmesen rakom össze az ételt, a töltelék nedvességében meg fog főni a tészta. De nagyon fontos: mindenhol fedje nedves anyag a száraztésztát!

Sütőtökös-lencsés lasagne (vagy cannelloni)

1 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

20 dkg sült sütőtök, összetörve

20 dkg főtt lencse (konzerv)

1 doboz hámozott paradicsom konzerv (40 dkg)

5 dkg feta

olívaolaj

szurokfű

só

bors

5 lap lasagne (száraztészta) / 10-12 cannelloni

A finomra aprított hagymát és fokhagymát olívaolajon üvegesre párolom, közben a paradicsomkonzervből kihalászom a paradicsomokat a léből. A hagymához adom a lencsét, a tököt és a paradicsomokat (a paradicsomlevet félreteszem). Fűszerezem, 10-15 perc alatt összefőzöm.

Előmelegítem a sütőt.

Kiolajozok egy, a lasagne-lapoknak megfelelő méretű szögletes sütőtálat, és a paradicsomlé szűk felét elterítem az alján. Ráteszek egy tésztalapot, megkenem a töltelék negyedével, így rétegezem, amíg tartanak a hozzávalók. A legfölső tésztalapot a maradék paradicsomlével vonom be, ügyelve, hogy mindenhol fedje a tésztát. Rámorzsolom a fetát.

(Ha cannelloni készül, értelemszerűen azokba töltöm a masszát, alá-fölé paradicsomlé.)

K.b. 30 perc alatt átsütöm, ezalatt a tészta is megfő a töltelék és a paradicsom nedvességében.

2 adag

VKF! XX. - Bő lére eresztve

2008-11-02T00:08:00.008+01:00

Annal ellenére, hogy a leves nem éppen az én műfajom, erre a Cserke által meghirdetett huszadik VKF!-fordulóra egészen hamar megvolt a tervem, sőt, már hetekkel ezelőtt meg is valósítottam. Aztán el is vetettem, a végeredmény nem lett tökéletes, dolgoznom kell még rajta. A recept is gyanús volt, meg az egyik alapanyagot sem biztos, hogy jól választottam meg, még fotó sincs róla, annyira csúnyácska lett. Ízre remek volt, állagra tökéletesítenem kell még, annyit azért elárulok, hogy a receptet a munkahelyi intranet linkjén találtam.

Ritkán főzök levest, talán éppen azért, mert sajnálom bő lére ereszteni... Nem nagyon hígítok, a leveseim is meglehetősen sűrűek, de legalábbis koncentrált ízűek.

Nem egyszer tapasztaltam meg a külföldi (olasz, francia, belga) kiküldetések során, hogy a kollégáim a levest hiányolják. Vagy ha mégis sikerül szerezni ("con questo caldo?!" - értetlenkedik a pincér, hogy kánikulában levest kívánunk, de teljesíti a kérést), akkor pedig a sűrűségét találják furcsának honfitársaim, keveslik a folyadékot. Pedig még csak nem is a toszkán konyha zöldséggel, kenyérrel sűrített, levesnek nevezett, de a mi fogalmaink szerint inkább pürére, főzelékre hasonlító finomságairól beszélek.

Az utóbbi időben kezdem fölfedezni a műfajt. Nyáron hideg, nyers zöldség- és gyümölcslevesekkel (szigorúan főzés nélkül) hűsölünk, télen gabonából és hüvelyesekből (gersli, hajdina, babok, borsók, lencsék) készül a melengető leveske a hegyekből hazaérkezőknek (a síelés helyett én a levesfőzést választom).

Meg is lep, hogy már 10 leves is szerepel a blogomon, az viszont nem, hogy ebből 6 krémleves. Na itt jön a hetedik.

Karfiolkrémleves karfiolbetéttel

egy kis fej karfiol

egy kis fej pagodakarfiol

1 fej hagyma

2 evőkanál olaj

1 l zöldségleves (vagy víz)

8 dkg kékpenészes sajt

1 dl tejföl

szerecsendió

ízlés szerint valamilyen ropogós olajos mag: pirított dió, mandula, mogyoró (nálam most chilis mogyoró volt, de el is hagyható)

A hagymát megtisztítom, apróra vágom és egy magasabb falú fazékban az olajon üvegesre párolom. Közben a karfiolokat megmosom, rózsáira szedem. A pagodakarfiolt zöld rózsáit félreteszem, a fefér torzsarészét a fehér karfiollal együtt a hagymára dobom. Kicsit párolom a hagymás olajon, majd a zöldséglevessel vagy vízzel felöntöm.

Amíg a karfiol a levesben puhára fő, a leves gőzében a pagodakarfiolt két részletben megpárolom. Nekem ehhez nincsen speciális felszerelésem, a legnagyobb szűrőmet használom, ez éppen ráillik a fazékra. Belerakom a párolnivalót, és ügyelve, hogy ne érjen a levesbe (ezért kell a magasabb falú fazék), lefedve, a gőzben kicsit megpuhítom a karfiolrózsákat (ne legyen teljesen puha, maradjon roppanós).

Ha a levesben a karfiol megfőtt, kicsit hűlni hagyom, és az egész levest leturmixolom, hozzáadva a sajtot és a tejfölt is. Szerecsendióval fűszerezem.

A krémlevest a zöld pagodakarfiolrózsákkal és a pirított olajos maggal tálalom.

3 adag

Tervezni nem kell...

2008-10-30T23:47:00.013+01:00

Nem ezt terveztem ma estére. Blogbejegyzést meg pláne nem, de ezt meg kell örökítenem, nehogy elfelejtsem.

Régnemlátott baráttal terveztünk borozást valami kellemes helyen, de el kellett halasztania holnapra. Így itt maradtunk vacsora nélkül, rákészülve a borra, hát kénytelenek voltunk az itthoni készletből bontani egy palackot. A férjem a vacsorát ugyan ki akarta hagyni, de ahogy megkóstoltam a bort, azonnal tudtam, hogy fog ő vacsorázni!

A Monarchia pincészet Zen fantázianéven (külföldi) piacra dobott, a magyar Zengő szőlőfajtáből készített bora mellé mindenképpen étel-társ kívánkozott. Én, a hagyományos, fahordós érlelésű, minerális fehérborok (ó, Somló!) rajongója ezt a reduktív bort is meg kell, hogy jegyezzem magamnak. A hátcimke a közepes testű, érett körte és barack illatú, acéltartályban érlelt egri fehérborhoz fűszeres, ázsiai jellegű ételeket javasol. Erre éppen nem voltam felkészülve (másra sem nagyon), a pohárból viszont oly erővel ömlött a körte zamata, hogy ez vezetett. Meg a hűtő tartalma. Kicsit unalmasnak is hat, hogy az előző bejegyzésben is hasonló hozzávalókból épül fel a saláta, de ez annyira jól sikerült, hogy itt a helye. (A fényképezőgépet is csak a kóstolás után vettem elő nagyhirtelen.)

Vannak panelek, régi jó párosítások: körte-kéksajt, kéksajt-zeller, körte-rozmaring, kéksajt-dió – sok újat nem mondok velük, de mindig beválnak. Ezeket mind beletettem a mai hirtelen-tésztába.

Sajtnak gorgonzola lett volna az ideális (dor blue volt), de ha csak hazai márványsajt áll volna rendelkezésemre, azzal is kipróbáltam volna. Bár akkor talán kellett volna bele egy kis tejszín is, ehhez – talán meglepő, de – egyáltalán nem hiányzott.

Zelleres-körtés-kéksajtos tészta

1 evőkanál olívaolaj
1 szép szár szárzeller
1 körte
0,5 dl fehérbor
pár rozmaringlevél
3-4 dkg kékpenészes sajt (legjobb a gorgonzola)
20 dkg fusilli
a tetejére (pirított) dió, ízlés szerint

Felteszem a tészta főzővízét, míg felforr, megtisztítom és darabolom a szárzellert és a körtét: négybevágom, magházától megszabadítom majd a negyedeket keresztben felszeletelem. Mielőtt a tésztát bedobnám a vízbe, elkezdem a szószt: az olívaolajon a szárzellert megkapatom. 3-4 perc után hozzáadom a körtét. Azzal is izzasztom egy keveset, majd rálöttyintem a bort. Míg a tészta kifő, a szószban a körte szépen szétolvad és testet ad a mártásnak, míg a zeller megmarad ropogósnak. Rozmaringgal fűszerezem, ha kell, a tészta főzővízével higítom, a végén óvatosan beleolvasztom a sajtot.
A szószba szedem ki a tésztát (nem kell nagyon leszűrni).
Azonnal tálalom, tetszés szerint dióval megszórva.
2 adag

Kéksajt, kékszőlő

2008-10-28T22:58:00.007+01:00

Az alábbi receptecskét úgy is bevezethetném, hogy a szőlőből és körtéből kiindulva hosszasan gondolkodtam egy őszies hangulatú salátán, de a valóság sokkal prózaibb: elfelejtettünk kenyeret venni. Nem volt itthon más, csak pár szelet nagyon megszáradt kenyér. De kenyeret mi sem dobunk ki, és mivel zöldségből-gyümölcsből-sajtból jól álltunk, egészen jó kis vacsora kerekedett. Az uramnak még a tiszta fejére volt szüksége utána, így a bor elmaradt mellőle, ezt igazán sajnálom. De a saláta így is jó volt.

Körtés saláta kéksajtos krutonnal

3 dkg vaj

3 dkg kékpenészes sajt

1 nagy szelet száraz kenyér

egy fél fej jégsaláta vagy salátalevelek vegyesen (rukola, tölgylevelű saláta, radicchio, stb.)

1 körte

1 szár szárzeller

egy marék kékszőlő

olívaolaj

balzsamecet

A krutonnal kezdem. Ehhez a vajat és a sajtot egy kicsi teflonserpenyőben, kis lángon óvatosan összeolvasztom, közben bekapcsolom a sütőt. A kenyeret kis darabokra tördelem vagy kockára vágom (ha még hagyja magát), majd az olvadt sajtba forgatom. A sajttal átitatott kenyérdarabkákat sütőpapírral bélelt tepsire terítem és pár percre a sütőbe dugom, hogy éppen csak megpiruljon. Vigyázat, ne égjen meg, mert keserű lesz!

Míg a kenyér pirul és hűl, a salátát szükség szerint mosom, centrifugázom, falatnyi darabokra tépkedem, a körtét és a szárzellert szeletelem, és a tányérokon elterítem. A legjobb olívaolajommal és a legjobb balzsamecetemmel megcsepegtetem, rászórom a krutonokat és a szőlőszemeket.

2 adag

Új felfedezés: quinoa

2008-10-23T22:35:00.010+02:00

Gondolom, nem kell ecsetelnem, milyen előnyei vannak a kisvárosi életnek a főváros után. Persze gasztro-vonalon is van néhány dolog, ami hiányzik: majdnem lehetetlen, vagy legalábbis nehéz friss halat, biocitromot, kuszkuszt, kókusztejet és hasonló nélkülözhetetlen alapanyagokat beszerezni. Szerencsére van némi fejlődés, az egyik szupermarket-láncot meg is kell dícsérnem – nekik köszönhetően nem buktam el az utolsó VKF!-et –, messze nagyobb a választék és jobb a minőség, mint a többieknél, de még náluk is van különbség fővárosi és vidéki üzletek között.

De ma megtaláltam a biztonságos megoldást. Csak 20 kilométer a lakásunktól, igaz, át kell lépnem hozzá az országhatárt. Eddig nem jártam át Ausztriába vásárolni, nem vonzott a kicsivel olcsóbb banán vagy a Mozartkugli, de eztán fogok néha. Egy tízezres városka szupermarketjében is fellelhető a Csarnokbeli Ázsia-bolt kínálatának jelentős része, a zöldségrészlegen, a sajt- és csemegepultnál pedig úgy éreztem magam, mintha Olaszországban járnék. Jó lenne itthon is ilyen választékot találni, de ami a hazai keresletet illeti, nincsenek illúzióim: az üzlet ugyan tele volt magyarokkal, de jellemzően a csokoládés polcnál vívtak közelharcot egymással az olcsóbb csokikért.

A bio-polcról többek között egy csomag quinonát emeltem le. Eddig csak olvastam róla, de éreztem, hogy szeretni fogom (szeretek én mindent). Nem is vagyok olyan biztos benne már, hogy nem kóstoltam korábban, olyan ismerős, de legalábbis nagyon hasonlít valamire az íze, csak még nem jöttem rá, mi az.

A rokfortos receptnél el is dőlt, mit kezdek vele: ugyan a karfiol-pagodakarfiol-brokkoli trióval más terveim voltak, de a kékpenészes sajt összehozta őket a quinoával.

Kelbimbóval is készíteném.

Quinoa kéksajttal, karfiolokkal, brokkolival

15 dkg quinoa
4-5 dkg kékpenészes sajt
2 dl tejföl vagy tejszín
k.b. 15-15-15 dkg karfiol, pagodakarfiol, brokkoli
egy marék pirított dió

A karfiolféléket megmosom, rózsáira bontom.
A quinoát jól leöblítem, majd kétszeres mennyiségű vízben megfőzöm, és a karfiolokat és a brokkolit gőzön megpárolom (akár a quinoa fölött).
A sajtot összemorzsolom és kikeverem a tejföllel.
A quinoa körülbelül 20 perc alatt készül el, ha a víz elpárolgott róla, fedő alatt hagyom állni a saját gőzében 5 percig.
A sajtos öntettel és a zöldségekkel tálalom, a tetejére pirított diót szórok.
2 adag

Nagyon parmezános sütőtökös lepény

2008-10-14T22:52:00.004+02:00

Idén elég korán kezdődött a sütőtökszezon, mintha már augusztus végén, szeptember elején olvastam volna recepteket. Nálunk is volt már krémleves (most kardamommal fűszerezve és a romantikus vacsorára készült gyömbéres rák másik fele volt a levesbetét), lesz rakott tészta is, lasagne és cannelloni tervben van, de most egy sós lepény készült belőle. Az utolsó olasz kiküldetésem alkalmát jól kihasználva rendesen bespájzoltam parmezánból, van most bőven, ezért lett a lepény tésztája is sajtos. A jól bevált receptből indultam ki, de kicsit kevesebb parmezánt tettem bele, nehogy a hosszabb sütési idő alatt esetleg megégjen.

Sok salátával meg egy kis üveg alkoholmentes sörrel nagyon finom ebédem volt.

Parmezános sütőtökös lepény

12 dkg liszt
8+2 dkg hideg vaj
8+4 dkg reszelt parmezán
2-3 evőkanál jéghideg víz
feketebors
só
1 kg sütőtök
4-5 zsályalevél

A lisztet sóval, frissen őrölt borssal, a 8 dkg vajjal és a 8 dkg reszelt parmezánnal gyorsan összemorzsolom (én villát használok, de géppel még egyszerűbb lenne), majd a vizet hozzáadva gyorsan összeállítom a tésztát. Gombócot kerekítek belőle, fóliába csomagolva beteszem a hűtőbe egy fél órára.
Egy 25 cm átmérőjű tortaformát kivajazok, belenyomkodom a tésztát (szorgalmasok lisztezett deszkán kinyújthatják a tésztát), kibélelem a formát a tésztával úgy, hogy pereme is legyen. A tésztát megszurkálom, visszateszem a hűtőbe még egy fél órára.
Közben a sütőtököt földarabolom, megsütöm, ezzel párhuzamosan elkészítem a zsályás vajat: a maradék vajon megfuttatom a széttépkedett zsályaleveleket. Ha a tök megpuhult, kicsit hűlni hagyom.
A tésztát elősütöm: 180 fokos sütőben 15 percig. Közben a tököt kivájom a héjából, összetöröm, összekeverem a zsályás vajjal és a maradék reszelt parmezánnal, sózom, borsozom.
A tésztára kenem a fűszeres tökpürét, elegyengetem, és 15-20 percre visszateszem a sütőbe.

Folyékony kenyér

2008-10-13T22:27:00.005+02:00

Mostantól mindig lesz itthon sör. Csak bírjuk meginni. Azért nagyon nem aggódom, nagy a család, van már segítségünk. :)

Közben már gyűjtöm a sörös recepteket, de az alábbi darab nem új, ezer éve készítem. Ez az alapverzió, legközelebb egy kiskanál dijoni mustárral turbózva is ki fogom próbálni.

Egy pohár sörrel remek vacsora, nálunk ugyan ma én ettem magányomban, de nagyon tudom ajánlani egy meccsnézős estére, az urak szerintem értékelni fogják. Pláne, ha tálcán teszik eléjük.

Sörös melegszendvics

4-5 dkg reszelt trappista sajt
3-4 evőkanál világos sör
kevés reszelt szerecsendió
2-3 szelet kenyér

A sajtot annyi sörrel keverem össze, amennyit fölvesz, kevés reszelt szerecsendióval fűszerezem. Kenyérre kenem, megsütöm.
Étvágytól függően 1/2 - 1 adag

Körtetorta

2008-10-08T22:51:00.003+02:00

Ugyan végre főzök minden nap (nincs menza az új munkahelyen, de ezt csöppet sem bánom), de főleg jól bevált, gyorsan készülő dolgokat, meg egyszerű ízekre vágyom, nem nagyon volt feljegyezni való.

A napi rutin része persze a gyűjtőblog gyors átolvasása, ott tűnt föl, hogy mostanában mintha mindenki tortákat-sütiket-lepényeket sütögetne. Biztos innen is kaptam a kedvet, de a fő ok az, hogy ilyenkor érik a szüleimnél az a fajta kemény körte, ami azonnali fogyasztásra nem annyira élvezetes, és kattogott már az agyam egy ideje, hogy jól szerepelne egy tarte tatinben. Valóban, a karamellben hosszan főtt gyümölcs nagyon koncentrált ízű és kellemesen puha lesz, de nem fő szét teljesen, éppen jó lesz az állaga.

Biztos receptért Zsuzsához fordultam, az ő borított almatortája nagyon ízlett a tavalyi gasztroblogger találkozón. Az alma-körte cserén kívül egy kicsit a tésztáján is változtattam: a körtéhez jól passzol a kakaó, így a liszt egy kicsi részét arra cseréltem.

Vigyázat: töményen édes! De nagyon jó...

Karamelles-kakaós borított körtetorta

13 dkg finomliszt
2 dkg kakaópor
1,5 evőkanál cukor
nagy csipet só
7,5 dkg hideg vaj
2 evőkanál olaj
4-5 evőkanál hideg víz

1,5 kg kemény körte
7,5 dkg vaj
18 dkg cukor

A lisztet és a kakaót összeszitálom, belekeverem a cukrot, sót, majd a darabokra vágott vajjal és az olajjal egy villa segítségével összemorzsolom (legegyszerűbb késes betétű robotgépben, akinek van ilyenje, csinálja azzal), majd a vizet is hozzáadva gyorsan összegyúrom. A tésztából gömböt formálok, fóliába csavarva egy jó fél órára a hűtőbe teszem.

A körtét negyedelem, meghámozom, magházát kivágom, nagyobb kockákra vágom.

A vajat megolvasztom, karamellizálom rajta a cukrot (nagyon hívogató, de senkinek eszébe se jusson belekóstolni, éget!), majd mikor már egynemű, ráteszem a körtét. Levet ereszt, nekem legalább fél órába telt, míg sikerült a nagyját elpárolni.

A szirupos-karamelles körtét egy k.b. 25 cm átmérőjű tortaformába borítom (nem mertem kapcsos formát használni, tartva attól, hogy a gyümölcs levet ereszthet és kifolyik). A tésztát kinyújtom, és a körtére terítem. A túllógó széleket begyűrögetem a tortaforma szélén a körte mellé, mintegy peremet képezve így a tortának. A tésztát néhány helyen megszurkálom.

200 fokos sütőben fél óra alatt megsül.

VKF! XIX. – Romantikus vacsora

2008-09-28T15:25:00.025+02:00

Elég fanyar csaj vagyok – azt sem tartom kizártnak, hogy aki nem ismer igazán, cinikusnak lát néha –, a hangsúlyosan egyszerű és letisztult dolgokat kedvelem mindenben, nem éppen a rózsaszín (kereskedelmi) romantikát. Ám vannak helyzetek és alkalmak, mikor mindenre képes vagyok, hosszasan tervezgetek elegánsan könnyed ételsorokat, bejárom a várost a hozzávalókért – itt szokott aztán bukni a terv –, borszakértőknél keresem a hozzáillő borokat, és újra bejárom a várost, aztán fölépítek egy teljesen új koncepciót.

Most is ez történt. Doctor Pepper VKF!-kiírására az első gondolatom az volt, hogy újrafőzők egy pár évvel ezelőtti születésnapi vacsorát, elég sikeres és elég régen volt már ahhoz, hogy megismételjem. Aztán a szokásos beszerzési gondok utáni újratervezés eredménye lett az alábbi menü.

Az édeskettes-vacsora összeállításánál a fő szempontok, hogy

legyen könnyű, változatos, eltérő a hétköznapok ételeitől,
finoman illatos, visszafogottan, de izgalmasan fűszerezett, akár egzotikus,
gusztusosan tálaltható,
jól előkészíthető, ne kelljen ki-berohangálással tölteni az estét,
afrodiziákus hatású alapanyagok, luxus is megengedett,
nagyon fontos: ne legyen sok! Nem a degeszre zabálás a cél.

Jöhetnek a tengeri herkentyűk, halak, keleti fűszerek, sok zöldség és gyümölcs, fehérje, nyomelemek, vitaminok, és minél kevesebb álmosító szénhidrát. Az alábbi fogások alapanyagainak majd' mindegyikre kapnék találatot az "afrodiziákum" keresőszóval.

De nem ez a lényeg. Önmagában egy puccos vacsora persze nem tesz csodát, de a rákészülés, az egymásrafigyelés, a szándékos "lelassulás" segít a meghitt hangulat megteremtésében. De nem kell mindent megbeszélni, akarom mondani, leírni...

A praktikus énem nem engedi, hogy ne említsem meg, hogy az alábbi vacsora okos előkészítéssel akár egy dolgos hétköznap estéjén is megvalósítható, éppen ezért a receptek után bevásárlólistát és ütemtervet is közlök.

Gyömbéres rákfarkak avokádóban tálalva

10-12 dkg tisztított rákfarok

kb. 2 cm-es darab friss gyömbér

1 gerezd fokhagyma

1 citrom

1 késhegynyi cayenne bors

1 evőkanál olaj

1 avokádó

1 lime

4-5 koktélparadicsom

korianderzöld

Elkészítem a pácot: a citrom levébe belekeverem a lereszelt gyömbért, fokhagymát, cayenne borsot. Beleforgatom a rákfarkakat és pár órára beteszem a hűtőbe.

Az avokádót kettévágom, magját kiemelem. Az avokádó húsát dinnyevájóval kivágom úgy, hogy fél centi vastag húsa maradjon, zöldcitrommal meglocsolom, hogy ne barnuljon meg. A fél avokádók gömbölyű oldalán levágok egy vékony szeletet, "talpat" vágok, hogy ne billegjenek.

A koktélparadicsomokat megmosom, kettévágom.

Egy serpenyőben olajat forrósítok, a pácból kiemelt rákfarkakat pár perc alatt megsütöm.

Az avokádóbölcsökbe halmozom a rákfarkakat, a kivájt avokádóhúst és a paradicsomokat. Meglocsolom a rák fűszeres olajával, megszórom a korianderzölddel.

2 adag

Ital: az aperitívnek felszolgált száraz pezsgő

Vaníliával pácolt nyelvhal, papírban sütve

2 db (35-40 dkg) nyelvhalfilé

1 vaníliarúd

1 zöldcitrom

1 narancs

0,5 dl tokaji furmint

1 édeskömény

4-5 apró sárgarépa

2 szár szárzeller

olívaolaj

sütőpapír

A narancsot megmosom, a héjából néhány csíkot hántok, ezeket félreteszem. Elkészítem a pácot a zöldcitrom és a narancs levéből, a borból és a felhasított vaníliarúdból. A halfiléket a pácba teszem 4-5 órára.

A sütőt előmelegítem 220 fokra.

Az édesköményt és a sárgarépát julienne-re, a szárzellert keresztben 1-2 mm vastag szeletekre vágom, a zöldségeket összekeverem.

Sütőpapírból akkora magasságú szíveket vágok, mint a halfilé hosszának kétszerese. A papírszívek egyik felét megkenem olívaolajjal. Rápakolom a zöldségkeveréket, ráfektetem a halfilét. A hal tetejére teszem a vaníliarudat, és néhány narancshéj-csíkot. Ráborítom a papír másik felét és a széleket gondosan körbehajtogatom. A csomagokat 8-10 percig sütöm, ezalatt felfújódnak és kissé megbarnulnak. Közben a hal megmaradt páclevét óvatosan beforralom, asztalra adom, hogy a tányéron kinyitott csomagokban a halat ezzel meglocsolhassuk.
2 adag

Ital: Tokaji Furmint, Barakonyi dűlő 2004, Nobilis

Jázminillatú panna cotta

2 dl tejszín

0,5 dl tej

2 teáskanál jázminos zöldtea

2 teáskanál virágméz

4 teáskanál zselatin

1 gránátalma

A tejszínt óvatosan felforralom, kicsit hűlni hagyom majd beleszórom a zöldteát. 10 perc múlva leszűröm, a főzőedényben a zselatint csomómentesre keverem először csak az illatos tejszín egy részével, majd az egésszel, nagyon óvatosan visszamelegítem, de nem engedem forrni. Hozzáadom a mézet.

Hideg vízzel kiöblített formába töltöm, legalább 4 órára hűtőbe teszem dermedni.

Tálaláskor a formából tányérra borítom, tetszés szerint lehet díszíteni. Én most a szív alakú formát gránátalma magjaival kereteztem.

2 adag

Ital: Soproni Zenit, késői szüret, 2006, Vincellér Ház

Bevásárlólista

1 avokádó
koktélparadicsom
2 lime
1 citrom
gyömbér
1 gránátalma
korianderzöld
1 édeskömény
sárgarépa
szárzeller

tejszín
tej
jázminos zöldtea
vanília
cayenne bors
zselatin
10-15 dkg tisztított rákfarok
2 db (35-40 dkg) nyelvhalfilé (vagy más fehérhúsú hal)

Ütemterv

Előző nap vagy 4-5 órával a vacsora előtt

Elkészítem a panna cottát.
Bepácolom a rákot és a halat.
Kivágom a sütőpapírt.
Feldarabolom a köretnek való zöldségeket és lezárt dobozban a hűtőbe teszem.
Behűtöm a borokat.

A vacsora előtt közvetlenül

Kibontom a gránátalmát.
Kivájom az avokádót, citromozom.
Bekapcsolom a sütőt. Összecsomagolom a halat.
Megsütöm a rákot, összeállítom az előételt.
Mikor asztalhoz ülünk, beteszem a halat a sütőbe.

Szeretek én mindent

2008-09-26T01:23:00.018+02:00

Na itt az alkalom, hogy bizonyítsak. A Kispadon olvastam először „A mindenevő százas listájá”-t, szándékoztam is elkészíteni a sajátomat, de épp az új életembe próbálok beleszokni, blogolni is alig. Ám elkezdtek szállingózni a bloggerkolleginák és kollégák vallomásai, ez emlékeztetett a tervemre. Ha már új recept nincs (főzöm a mások remek ételeit!), legalább ezzel adnék életjelet magamról.
Emlékeztetőül a szabályok: vastaggal emelem ki, amit már ettem, ~~áthúzom~~, amit soha meg sem kóstolnék, ~~vastaggal és áthúzva~~ jelzem azt, amit ugyan kóstoltam, de elég is volt.

Szerintem nem lesz sok áthúzott, de magam is kiváncsi vagyok a végeredményre.
Szeretném megjegyezni, hogy 10 húsmentes évvel bizonyos téren hátrányból indulok, de igyekszem pótolni a lemaradásokat.

1. Vadhús – igen, igen, igen, ha hús, legszívesebben vadat eszem, azt nem nagyon lehet „gyártani”.
2. Csalántea – nagyonis, bármikor, kánikulában különösen, nem ismerek jobb szomjoltót a kihűlt csalánteánál.
3. Huevos rancheros (klasszikus mexikói reggeli, mondhatnám, parasztreggeli, az alapverzió sült tojás, tortilla és chilis-paradicsomos salsa, de gazdagítják sült babbal, avokádószeletekkel, sült krumplival is) – még nem, de miért ne szeretném? Bírom a gazdag reggelit.
4. Tatár beafsteak – persze. Magam nem készítem, nincs kinek, bár a manapság keményvonalas húsnemevő uram ifjúkorában rengeteget megevett belőle, én jóval később találkoztam vele először egy szilveszteri bulin. Az önjelölt szaktekintélyek nagyon csúnyán elborsozták, ez nem vette el a kedvemet a további próbálkozástól.
5. Krokodil – még nem, pedig akartam! Németországban egy üzleti úton komoly órákat vesztegettünk el egy bizonyos étterem megtalálására, ahol krokodil, bölény, zebra van az étlapon. Kár, hogy nem tudtuk a koordinátákat, csak ennyit… késő éjszaka aztán a szálloda éttermében kaptunk még egy kis meleg levest…De a kiszolgálást soha nem felejtem, olyan kedves személyzettel sehol máshol nem találkoztam.
6. Véres hurka – be kell vallanom, a hústagadó években ezzel bűnöztem telente egyszer. Mustár, almás párolt káposzta és vele sült krumpli nélkül nem ér!
7. Sajt fondü – gyerekkoromban otthon, Franciaországban még a legfinnyásabb kollégának is bejött.
8. Ponty – igen, de nem a kedvenc halam.
9. Borscs (céklalevesként tanultam az oroszórákon, de a szomszédos népek is főzik rengeteg változatban) – Még ha nem is ízlett volna, amit kóstoltam – de ízlett! – akkor sem mondhatnám, hogy nem szeretem, hiszen kismillió variáció létezik belőle.
10. Baba ghanoush (padlizsánkrém az arab konyhában) – tojásgyümölcsből bármit.
11. Tintahal – tengerparti nyaralás fénypontja a halpiac meg a grillezés, ez volt az első ilyen élmény.
12. Pho (rizstésztás, fűszeres húsleves Vietnámból) – még nem, de fejben már összeraktam, szeretném!
13. Mogyoróvajas - dzsemes szendvics - na nem az, amire nagyon vágyom, de persze megkóstolnám. Rómában mint a rómaiak…
14. Aloo gobi (indiai-pakisztáni zöldségcurry krumpliból és karfiolból) – szeretem az indiait!
15. Hot dog utcai árustól – aki a 80-as években volt kamasz, nem hagyhatta ki.
16. Epoisses (nyers tehéntejből készített, törkölypálinkával mosott francia lágy sajt) – még nem, de edzett vagyok a büdös sajtokat illetően – gondolom, ez is az -, bár egy livarot egyszer kifogott rajtam.
17. Szarvasgomba - igen.
18. Gyümölcsbor nem szőlőből – gyerekkoromban ribizlibor készült a családban, akkor még nem tesztelhettem, ma meg már nincs, de szívesen, bármit. Legföljebb nem kérek még egy pohárral, ha túl édes. Cidert is szeretem, túl általános kérdés ez az igen-nem válaszhoz.
19. Sertéshúsos gőzölt tésztabatyuk – majd egyszer.
20. Pisztáciafagyi – San Gimigniano, aki arra jár, ki ne hagyja!!!
21. Heirloom tomatoes (egy paradicsomfajta) – nem tudom. Gyerekkoromban még nem ilyen átlátszóak és ízetlenek voltak a paradicsomok, mint ma, ilyesmik is termettek a nagyszüleim kertjében.
22. Friss, vad erdei gyümölcsök – naná! Mi lenne velem egy biciklitúrán, ha nem lennének szederbokrok az utak mentén?
23. Foie gras (általában libamájnak fordítjuk, de szó szerint hízott májat jelent, lehet kacsáé is) – kedves kollégám szerint én libamáj-függő vagyok, de csak összekever valakivel. Oké, a francia utakon ettem általában libamájat, de csak ha nem volt valami érdekesebb előétel. Tarisznyarák, mondjuk.
24. Rizs babbal – még nem, de nem egy nagy kihívás.
25. Disznósajt – ez a legnehezebb pont. Soha nem volt hozzá bátorságom. Aztán Bolognában ettem ennek olasz rokonát, nem lettem a rabja, bár ha nem olyan hajszálvékonyra szelték volna, nem is akartam volna nagyon megkóstolni. Majd Polgáréknál reggelire kínáltak valami nagyon gusztusos és ízes dolgot, utólag tudtam meg és el sem hittem, hogy disznósajt ilyen jó lehet.
26. Nyers Scotch Bonnet paprika (a legcsípősebb paprika) – vállalom a kihívást.
27. Dulce de leche (karamell-szerű, tej alapú, szirupos édesség) – majd, bírom még nélküle.
28. Osztriga – szeretem. Normandiában sokszor, de nagyon meglepett, hogy a legjobbat-legfrissebbet Olaszország közepén ettem, talán a vacsora atmoszférája is hozzájárult, hogy azt tartom az eddigi legjobb osztrigának.
29. Baklava (az arab büfékből is ismert, rétestésztából, dióból készült, cukorsziruppal átitatott sütemény) – még jó, hogy nem vagyok édesszájú, de az a megaédes cucc bármikor jöhet, de csak egy darab!
30. Bagna cauda (szó szerint "meleg fürdő", szardellából, fokhagymából, olívaolajból, ebből-abból készített meleg mártogatós főleg zöldségekhez, a fondü piemonti rokona) – elméletben már megvolt, de szeretném igaziból is.
31. Wasabi borsók (markáns ízű ropogtatnivaló, orrtisztítóan csípős wasabival bevont zöldborsó) – igen! Kár, hogy csak kevés helyen kapni, szívesen veszem a lelőhely-tippeket.
32. Clam chowder in a sourdough bowl (ameriaki halászlé kagylóból, cipóban) – miért is ne?
33. Sós lassi (indiai joghurtital) – szeretem az indiait. Meg a joghurtot. Meg az ayrant.
34. Sauerkraut (savanyúkáposzta) – deméghogy!
35. Root beer float (kicsit fura, mint az amerikaiak: fagyi szódával, ez éppen egy számomra ismeretlen fa gyökeréből készült szénsavas üdítőital, vaníliafagyival) – ha szembejön, nem fogok kitérni előle
36. Konyak vastag szivarral – együtt még nem jött össze, a konyakot bármikor, a szivart már csak konyakkal próbálnám.
37. Clotted cream tea (sütivel, lekvárral sűrű tejszínnel felszolgált angol tea) – ezt viszont szeretném!
38. Vodka jelly/Jell-O (vodkás gyümölcszselé) – lsd. 35.pont.
39. Gumbo (rizzsel tálalt, csípős, gazdag egytálétel többféle hússal és tenger gyümölcseivel, a Mexikói-öbölből) – akarom!
40. Ökörfarok – nem keresem, de ha megtalál, örülni fogok neki.
41. Kecske curry – kecske volt, curry volt. Így nem ér?
42. Egész rovarok – egyszer még ezt is bevállalnám. Inkább sütve.
43. Phaal (dél-indiai curry, a legcsípősebb, a szokásosnál több chilitől vagy a scotch bonnet paprikától) – ha tényleg annyira csípős, valószínűleg föladnám, de szeretném megpróbálni.
44. Kecsketej –a tejet nem annyira, inkább a túró vagy sajt, de a melléktermék savóból készülő levest nagyon szeretem!
45. Maláta whisky legalább húszezer forintos üvegből – igen, már van olyan whisky, amit szeretek. Az ára is ekörül lehet.
46. Fugu (a japán konyha híressége, egy hal, mérgező belsőséggel, csak erre kiképzett szakácsok által készíttetve érdemes, különben nincs több esély) – lehet benne valami, megkóstolnám.
47. Chicken tikka masala (indiai-pakisztáni fűszeres, szószos csirke) – szeretem az indiait.
48. Angolna – semmi különös.
49. Krispy Kreme doughnut (egy amerikai fánkbüfé-lánc) – enélkül is teljes az életem.
50. Tengeri sün – ki nem hagynám!
51. Kaktuszgyümölcs – nem tett rám mély benyomást. Túl sok magot kell benne kerülgetni.
52. Umeboshi (a japánok körében nagyon népszerű, tengeri sóban erjesztett ume nevű, szilvára-barackra emlékeztető gyümölcs) – majd egyszer.
53. Abalone (egy tengeri csiga) – majd ezt is.
54. Paneer (indiai és dél-ázsiai friss fehér sajt) – szeretem az indiait.
55. McDonald’s Big Mac Meal – enélkül is teljes az életem.
56. Spätzle (német nokedli) – finom, de semmi különös.
57. Martini-koktél – szerintem még nem. De ezt is szeretem.
58. 8% fölötti alkoholtartalmú sör – szerintem igen, de nem az alkoholtartalmát figyelem, mikor rendelek.
59. Poutine (kanadai gyorsétel, sült krumpliból, sajtból, barnamártásból) – nem ismertem, de a leírást olvasva nem is indultam be rá.
60. Szentjánoskenyérfa chips – reform-életemben helyettesítettem a kakaót karobbal, de csak por formájában.
61. S’mores (újabb fura amerikai cucc, tábortűzön sütögetett pillecukor és csoki két keksz között) – nem izgat föl.
62. Borjúmirigy – sajnos nem, de kakashere megvolt, az nem számít?
63. Kaolin – ???
64. Currywurst (német nemzeti étel, sült kolbász currys paradicsommártással) – majd legközelebb.
65. Durian (Dél-Ázsiában a gyümölcsök királyának tartják) – nem ijeszt meg a leírás, miszerint elviselhetetlen a szaga, magam akarok megbizonyosodni róla.
66. Békacomb – van egy kockásabroszos hely, ahova a hangulatért járunk, meg a békacombért.
67. Beignet, churro, elefántfül vagy funnel cake (olajban sült fánkszerű édességek) – nem vagyok édesszájú, de majd ha arrajárok, nem hagyom ki.
68. Haggis (hagyományos skót hentesáru, juhgyomorba töltött belsőségekből) – határeset, de összeszedném a bátorságomat, hogy biztosan mondhassam, hogy nem szeretem.
69. Fried plantain (sütnivaló banán) – határozottan szeretném.
70. Chitterlings, vagy andouillette (főtt sertésgyomor illetve bélbe töltött sertés vagy borjú) – eddig ez a legkeményebb, talán, lsd. 68. pont.
71. Gazpacho (hideg spanyol zöldségleves) – naná!
72. Kaviár és blini – igen! De szeretném szép, nagy szemű drága kaviárral is, eredetiben! Szentpéterváron.
73. Louche absinthe – még nem, de egyszer mindent ki kell próbálni.
74. Gjetost, vagy brunost (karamellre emlékezető "barna sajt" Norvégiában) – érdekes lehet, muszáj megkóstolnom.
75. ~~Roadkill~~ (úton elütött állat) – ezt inkább nem. Vagy ne tudjak róla.
76. Baijiu or shaojiu (kínai gabonapárlat) – talán kóstoltam, de inkább csak félkövér.
77. Hostess Fruit Pie (még egy amerikai lánc, ez gyümölcsös pitét árul) – lsd. 49., 61. pont.
78. Csiga – jó sok fokhagymás vajjal, de paradicsomos mártással is ettem már, finom.
79. Lapsang souchong (füstös ízű kínai tea) – szeressük.
80. Bellini (klasszikus olasz pezsgőkoktél, barackpüré hagyományosan Proseccoval) – mindent szeretek benne, de a Proseccot inkább tisztán.
81. Tom yum (thaiföldi leves) – még nem, de elméletben szeretem!
82. Eggs Benedict (buggyantott tojás szalonnával-sonkával, hollandi mártással, félbevágott muffinon) – kaphatnám ágyba?
83. Pocky (csokiba mártott ostyarudacskák, Európában Mikado néven) – nem izgat föl. Na jó, a zöld teásat megkóstolnám.
84. Kóstoló-menü egy háromcsillagos Michelin étteremben – alig várom!
85. Kobe marha (a világ legdrágább marhája, Japánban speciális korülmények között tenyésztik, pl. sörrel masszírozzák) – ki nem hagynám!
86. Nyúl – finom.
87. Gulyás – magyarok vagyunk, vagy mi.

88. Virágok – határozottan. Az ibolyát legelni szoktuk.
89. Ló – Modenában a társaságban a büfé-antipasti és a pasta után csak én kértem secondot, a fiúk végignézték, ahogy megeszek egy lovat. Később előételnek ettem szárított és szálaira bontott és összegabalyított lóhúst, olívaolajjal és citrommal nagyon finom. Csak főételnek utána nem egy adag lassan főtt szamarat kellett volna kérni, tipikus téli étel, mindezt éjjel 11-kor, 40 fokban. Olyan másnapos hústól még nem voltam, mint akkor, pedig a disznó is ki tud ütni.
90. Criollo csoki – Chuao? Igen.
91. Spam (löncshúskonzerv Amerikában) – nem kívánom.
92. Puhapáncélos rák – akarom!
93. Rózsa harissa (észak-afrikai csípős fűszerpaszta) – még nem, de szeretném!
94. Harcsa – persze.
95. Mole poblano (mexikói csípős mártás többek között olajos magvakkal, fűszerként használt keserű csokoládéval) – én ezt nagyon tudnám szeretni!
96. Bagel és lazacfilé – nem ezt érzem életem legnagyobb veszteségének, de azért pótolnám.
97. Lobster Thermidor (a főtt homárhús tojássárgával és brandyval összekeverve, a homár páncéljába visszatöltve) – Thermidor módra még nem, de bármikor szívesen. De „alla catalana” méginkább. És a legjobb homárt is Olaszország közepén ettem. Semmi szósz meg szakácsbravúrkodás, csak a tökéletes, friss alapanyagok: homár, nyers zöldségek, olívaolaj.
98. Polenta – igen.
99. Jamaican Blue Mountain coffee – üzemszerűen nem kávézom, de múltkor egy helyi (itt helyi, nem jamaicai) étteremben rendeltem egyet. Az árán kívül semmi érdekes nem volt benne, remélem, átverés volt.
100. Kígyó – mint a krokodilt, ezt is szívesen megkóstolnám.

Szedres sajttorta almás alapon

2008-09-08T21:23:00.005+02:00

Folyamatosan kapjuk a szedret, amit gyorsan kell elfogyasztani. Persze le is fagyaszthatnám, de felengedve már nem olyan üde, mint frissen (meg tele a fagyasztóm), és lekvárfőzésre sincs kapacitásom. Emellett egy láda nyári alma is arra vár, hogy megegyük, ez sem egyszerű feladat.

Ezekhez találtam ki a tegnapi sütit. A poén az, hogy a torta tésztájában nincs tojás, sőt, semmilyen állati eredetű hozzávaló sem. Ha már a tojást megúsztuk, a krémre sem nehéz állati fehérje mentes alternatívát találni, tehát akár vegán is lehetne ez a süti, de én most krémsajtot kentem rá. Kevés mézen kívül csak a gyümölcs adja az édességét, fehér liszt sincs benne, mindezek miatt a receptet a (súly)vesztőhelyen teszem közzé.

Sósat, sósat, jó ropogósat

2008-09-06T23:03:00.011+02:00

Ezt a Pugliából származó sós ropogtatnivalót először készítettem, de nem utoljára. Nem túl bonyolult, ám eléggé időigényes, aprólékos munka. De megéri a fáradságot, mert jól eltartható, remek alternatívája a bolti ropiknak, és biztosak lehetünk az összetételében is.
Most a natúr változat mellett rozmaringosat és szezámmagosat sütöttem, legközelebb édesköménymagosat is fogok.

Taralli

1 kg liszt
3 dl fehérbor
2,5 dl olívaolaj
só
ízesítőnek:
szezámmag
rozmaring
édeskömény magja

A lisztből, sóból, olajból és a borból rugalmas tésztát gyúrok, egy konyharuhával letakarva fél óráig pihentetem.
A rozmaringot nagyon apróra vágom.
Az édesköménymagot nagyon enyhén megpirítom.
A tésztát annyi részre osztom, ahányféle ízűt akarok készíteni, és az adagokba belegyúrom az egyes ízesítőket, vagy natúr hagyom.
A tésztából 10-12 cm hosszú, 1 cm vastag hurkákat formázok, a két végét összenyomva karikára kerekítem őket.
Közben egy fazék enyhén sós vizet forralok.
A tésztakarikákat hármasával-négyesével a forró vízbe dobom, ahogy feljönnek a víz felszínére, szűrőlapáttal kiemelem őket és egy fehér konyharuhára terítve hagyom őket kicsit megszikkadni.
A sütőt előmelegítem 200 fokra.
Sütőpapírral bélelt tepsin k.b. 30-35 perc alatt ropogósra sülnek.
Jól záródó dobozban sokáig eltartható.

Itthon vagyok végre

2008-09-05T22:00:00.009+02:00

Új hét, új hónap, új állás, új élet. Meleg reggeli, meleg vacsora. A reggelit a férjem prezentálja, a vacsora az én dolgom. Vége a cigányéletnek, végre itthon vagyok. Élvezem.

Munkából hazajövet, délután (nem este, mint eddig!), ráérős bevásárlás. Na nem a piacon, az kis városunkban délután már zárva, de zöldségboltokban erősek vagyunk. Vagy az egyik szuperben, ahol mindig friss a zöldség, nagy a választék sajtokból és húsokból is, és kenyérből is akad egészen finom. De legjobban a zöldségesrészleget kedvelem, most éppen gyönyörű pritaminpaprikák kellették magukat.

Ritkán eszünk levest, pedig ha társítanom kellene valamilyen ételt az otthon-érzéssel, egy forró leves lenne az. Talán ez a hirtelen rámszakadt érzés teszi, hogy megkívántam a levest. Persze ebben a szeptemberben szokatlan melegben nem éppen egy gőzölgő marhahúslevesre vágytam, inkább a lágyra-selymesre sült, édes, piros húsú paprikát képzeltem el sós fetával, levesben.
Lehetne zöldséglevessel, alaplével is fölengedni, de szerintem a paprika magában is annyira gazdag ízű, hogy nem kell neki támogatás. Tejszínnel sem krémesítettem, esetleg görög joghurtot el tudnék képzelni hozzá, a feta helyett.

Piros paprikakrémleves fetával

1 kg pritaminpaprika
1 fej hagyma
2 evőkanál olívaolaj
egy nagy löttyintés vörösbor (elhagyható)
rozmaring
só
4-5 dkg (kecsketejből készült) feta

A megmosott paprikákat egészben, forró sütőben megsütöm, annyira, hogy itt-ott megfeketedjen a héja. Grillen sütve még finomabb lenne, de a harmadik emeleten erre most nem volt lehetőség. A megsült paprikákat 10 percre latakarom, hogy egy kicsit összeessen és a héját könnyen le lehessen húzni.
A hagymát apróra vágom, az olajon megpárolom, közben a paprikák héját lehúzom, magjait kiszedem, közben a kicsepegő levet igyekszem felfogni. Ha a hagyma üveges, rádobom a sült paprikát, átforgatom, hogy a hagyma íze beleolvadjon a paprikába. Meglöttyintem a borral és vízzel felengedem. Sózom, rozmaringgal fűszerezem, felforralom, hosszan főzni nem kell, hiszen a paprika már puha.
Ha késznek ítélem, leturmixolom, szép piros, krémesen sűrű levest kapok, ízlés szerint higítható.
Tálaláskor fetát morzsolok bele.
2-3 adag

Boldog vagyok

2008-08-31T22:27:00.016+02:00

Katartikus két nap volt.

Elbúcsúztam az első munkahelyemről. Azért tartott két napig, mert két íróasztalom volt, egymástól 200 kilométerre. (A távozásom oka pedig csak az, hogy az otthonom viszont további 200 km-re van, egyébként boldogan folytatnám a munkát a távolabbi helyen. De 400 km már nehezen tolerálható tovább.)
Azt tudtam, hogy a régi kollégáim, akikhez most térnék vissza, ha nem hagynám el a céget, készültek elköszönni tőlem, törtem is a fejemet egy ideje, mivel kellene megvendégelnem őket. Viszonylag könnyen összeállt a kép: az italomániám itt született, olaszos finomságokkal lenne stílusos megköszönnöm, hogy gondoltak rám. Lambrusco, prosecco, sós ropogtatnivalónak taralli - az Alitalia járatain megettem már belőle egy keveset, lesz recept, nagyon érdekes -, az édes pedig legyen panforte, hiszen Bologna mellett Sienába jártam a legtöbbet.
(A jól beváltak közül pedig volt még egy kis parmezános kosárka, a fügés-kecskesajtos mellett most bazsalikomos rikottával és koktélparadicsommal, meg a saját fejlesztésű almás-levendulás muffin - elkérték a receptet!)
A másik helyen, ahol iszonyú nehéz, de nagyon inspiráló és roppant jó hangulatú, intenzív két évet töltöttem - látszik is a blogon, főleg a vége volt nagyon sűrű - volt egy rövid félhivatalos összejövetel a nagytárgyalóban, ahol igazán szépen méltatott a főnököm, sokan eljöttek, és elmondhattam nekik, mennyire értékeltem azt a kollegiális légkört, amiben dolgozhattam.
A beruházást végigvivő csoportból már csak én maradtam egyedül, persze kapcsolatokat tartva szinte mindenkivel, de nem igazán tartoztam már egy csapathoz, akikkel búcsúbulit tarthattam volna. Annyira egyedül maradtam, hogy már ajtó sincs, amit becsukhattam volna magam után, a végén már egy másik szervezeti egység irodájában húztam meg magam "menekültként", igaz, jónéhányukkal együtt dolgoztam az évek folyamán. A legváratlanabb és - talán éppen ezért - legmeghatóbb viszont az volt az "ünnepségsorozatban", mikor ezek a fiúk egyszercsak - épp az iratmegsemmisítőt tömtem - felsorakoztak mögöttem, és egy remek desszertborral erősítettek rá arra, hogy édes emlékeket őrizzek róluk.
Erre egyáltalán nem voltam felkészülve. De a hétvégén sütöttem még egy panfortét, és a keddi postával meg is kapják. Remélem, ízlik majd nekik, nagy szeretettel készült.

Ja, és hogy mitől is vagyok boldog? Kerek a történet: éppen befejeztem egy nagy munkát, amire büszke is lehetek, úgy jöttem el, hogy szívesen maradnék is - és szívesen is vennék, ha maradnék - , de a legfontosabb, hogy őszinte és szeretetteljes mosolyokat, üzeneteket, gesztusokat kaptam a búcsúzáskor.

Holnap pedig kezdek az új állásomban, végre a saját városomban, rengeteg időt nyerve ezzel a kedvteléseimre is. Először is be fogom pótolni a blog-lemaradásimat, eltart egy darabig, míg elovasok mindent, de igyekszem. Szóval visszatérek!

Panforte

15 dkg mogyoró
15 dkg dió
15 dkg mandula
15 dkg cukrozott narancshéj, kockára vágva
15 dkg mazsola
18 dkg liszt
1 kávéskanál fahéj
1 mokkáskanál gyömbér
2 nagy csipet reszelt szerecsnedió
3-4 szegfűszeg összezúzva
6-8 szem koriandermag összezúzva
20 dkg méz
20 dkg porcukor
kevés vaj a tortafoma kikenéséhez

Egy 22-24 cm átmérőjű tortaforma alját sütőpapírral kibélelem, az oldalát kivajazom. A sütőt 180 fokra előmelegítem. Egy szép nagy tálba összeszitálom a lisztet a fűszerekkel. A magokat egy zacskóba teszem, kicsit megtöröm ( nyújtófa, vastag pohár, sörösüveg talpa, stb.), majd beleforgatom a lisztbe, a mazsolával és a narancshéjjal együtt.
Mindeközben a mézet és a cukrot nagyon alacsony lángon, kevergetés nélkül összeolvasztom és enyhén karamellizálom.
Most jön a neheze: a lisztes magkeveréket összedolgozom a mézes-cukros kulimásszal. Mivel ez már folyékony karamell, rögtön elkezd kötni, de némi izommunkával ez megakadályozható. A keveréket a tortaformába töltöm, és vizes kézzel elsimítom a tetejét.
A 180 fokos sütőben k.b. 30 perc alatt megsül. Ha kihűlt, kiügyeskedem a formából, és két napig pihentetetem, csak aztán vágom fel (vagy nem).
Zsírpapírba csomagolva szállítható, ajándékozható.

Lila

2008-08-08T15:46:00.008+02:00

Gyönyörű lila bazsalikomokat árulnak mostanában a Lehelen, nem is tudtam ellenállni neki. Meg a zsenge zöldbabnak sem.
Az ötletet a Sienában kóstolt „farro al pesto” adta. A farro – készülőben egy poszt róla – egy ősi búzafajta, jellemzően télen babbal sűrű levest, nyáron salátaszerű hideg egytálételt készítenek belőle: a megfőzött gabonához pestot, zamatos paradicsomot, fekete olajbogyót és főtt krumplidarabokat kevernek.
Ám a lila bazsalikomból készült pesto kevésbé látványos színű, a barna színű búzával végképp csak egy nagy maszat lett volna, így inkább fehér árpagyöngy adott valamelyest kontrasztot. És mivel a klasszikus, zöld színű bazsalikomból készült pesto genovesével koronázott tésztához is adnak itt-ott zöldbabot, én is ezt tettem.
Illatos, üde, könnyű nyári ebéd, piknikkosárba is tenném.

Árpagyöngy pestoval

25 dkg árpagyöngy
25 dkg zsenge zöldbab

A pestohoz:
1 nagy csokor (lila) bazsalikom
1 gerezd fokhagyma
2-3 evőkanál fenyőmag
2-3 evőkanál reszelt parmezán
olívaolaj

A zöldbabot megmosom, 4-5 cm-es darabokra vágom. Vizet forralok, és a zöldbabot több részletben, 1-2 perc alatt éppen hogy megfőzöm, maradjon roppanós. Szűrőkanállal kiemelem a zöldbabot és rögtön hideg vízzel le is hűtöm, hogy a maradék hőtől ne főjön tovább és az élénk színét megtartsa.
Az árpagyöngyöt puhára főzöm (felhasználva zöldbab főzővizét is).
Közben a pesto hozzávalóit kőmozsárban vagy turmixgéppel összedolgozom (én a mozsarat szeretem jobban), kicsivel több olajjal, mintha tésztához készülne, hogy ne legyen száraz az étel.
Ha az árpagyöngy kihűlt, hozzákeverem a pestot és a zöldbabot.
3-4 adag