Paradicsomos kelbimbó

Volt nekem egy törzshelyem az előző életemben, mikor még majd' minden nap étteremben vacsoráztam. A normál étlap mellett szezonális ajánlatot is tartottak, nagyon ötletes kreációkkal, sajnáltam, mikor váltottak, de aztán jöttek az újabb finomságok. Tavaly télen volt egy csülökételük, szalonnás kelbimbóval, na az is egy telitalálat volt. Nem vagyok egy nagy csülkös, ezt sem én rendeltem, hanem az asztaltársam, de annyira jól nézett ki és annyira finom volt, hogy nem engedhettem neki, hogy a maradékot csak úgy visszaküldje (az adag sem volt kicsi, pedig az étterem nem a nagy de rossz fogásokról ismert), becsomagoltattam. Még ketten ettünk belőle jóízűen, mielőtt egy kutyáé lett amivel már végképp nem bírtunk. A mennyiség viszont nem ment a minőség rovására, sőt!

Omlósra sütött, kicsontozott csülökszeletet tálaltak szalonnás-paradicsomos-zöldfűszeres kelbimbóra. Ez a köret jutott eszembe, mikor a férjem a minap gyönyörű kelbimbót hozott a piacról. Nálunk a disznóalkatrészek nem játszanak, viszont a szardellával is nagyon kerek, telt ízt lehet elérni, most sem csalódtam.

Paradicsomos kelbimbó

1/2 kg kelbimbó

3 evőkanál olívaolaj

2 gerezd fokhagyma

1 szardellafilé

1/2 doboz (20 dkg) konzerv darabolt paradicsom

rozmaring

chilipehely

parmezán

A kelbimbót megtisztítom, a nagyobbakat félbevágom.

Egy széles serpenyőben, amelyikben egy rétegben elfér a kelbimbó, az olajon megfuttatom a felszeletelt fokhagymát és a szardellafilét, vigyázva, hogy a fokhagyma ne égjen meg. Rádobom a kelbimbót, fűszerezem és mérsékelt tűzön, lefedve megpárolom, közben a kelbimbók vágott felülete kicsit odapirul, ez lesz a legfinomabb. Ha már puha a kelbimbó, a hozzáadom a paradicsomot és nagyobb lángon összepirítom.

Ha nem hús mellé lesz köret, akkor kevés parmezánnal tálalom.

2 adag