Jöjjön hát néhány bejegyzésben az idei születésnapi vacsorámról szóló beszámoló. Előre szólok, (most sem) nem lesznek csodálatos ételfotók, nem erre koncentráltam, inkább átélni mintsem dokumentálni igyekeztem az élményeket.
Sokáig nem volt ötletem, hogy mi is lesz az idei menü, aztán gondolatébresztőnek átlapoztam Joanne Harris és Fran Warde A francia piac könyvét. Bár ha a francia és olasz konyha közül kéne választanom, egyértelmű a válaszom, de az a könyv is igazolja, hogy a francia konyha sem csak a finomkodó, csupa tejszín, csupa vaj ételekből áll. Gyönyörű fotókon szezonális és helyi alapanyagokból készült egyszerű és karakteres ételek, megkapó hangulatok, vidám emberek. Pont, mint egy piac.
Igyekeztem ebben a stílusban összeállítani az ételsort, bár csak két receptet valósítottam meg a könyvből.
Mikor végre összegyűlt a társaság, "idegnyugtatónak" illetve az üdvözlőitalként felhajtott csodálatos (magozott) cseresznye- és barackpálinka mellé néhány hideg falatot adtam asztalra, olyanokat, amiket jó előre (előtte nap) el is készítettem.
Engedve a tömegek nyomásának, ismételtem a feta sajtos sült paprikát.
Persze kellett valami komolyabb is a ragadozóknak, így választottam Harrisék csirkemájpástétomát. Az eredeti recept 6 személyre szól, de mivel a fél kilós és az egy kilós csirkemáj-csomagok között kellett választanom, nem kockáztathattam, hogy nem lesz elég:). Zárójelben megadtam az én mennyiségeimet. Egy literes jénai tálnyi mennyiség lett belőle, ennek a töredéke fogyott el a helyszínen de mindenki vitt belőle.
Mellé adtam egy üveg hagymalekvárt, nagyjából Tintaleves receptje szerint, csak éppen a balzsamecet helyett feketeribizli-ecettel készítettem.
És ha már hagymalekvár, a vega szekció (meg persze mindenki más is) kedvére került még némi sajt is, camembert, gorgonzola (azért egyáltalán nem ragaszkodtam a francia sajtokhoz, és egyébként is ez a kedvencem) és comté formájában.
Az asztalra tettem még egy nagy tál vegyes leveles salátát és az olívaolajat, a balzsamecetet, ezt csak a desszert előtt szedtem le.
Csirkemájpástétom
60 (100) dkg csirkemáj
15 (25) dkg vaj
2 (3) fimomra vágott mogyoróhagyma
2 (3) gerezd fokhagyma
0,75 (1,25) dl vörösbor
tengeri só
frissen őrölt feketebors
0,5 (0,9) dl zsíros tejföl
1-2 szál kakukkfű
A vaj felét felolvasztottam és a megtisztított, feldarabolt csirkemájat megsütöttem, kivettem a serpenyőből. A hagymát, majd a fokhagymát is megsütöttem a serpenyőben maradt vajon, majd hozzáadtam a májhoz. A serpenyőbe öntöttem a bort és felforraltam, hogy fellazítsam a serpenyőben maradt pörköt. A bort és a tejföl a májhoz adtam, sóztam, borsoztam, majd az egész keveréket botmixerrel simára dolgoztam. A krémet (ekkor még elég folyós, puha) fedeles tálba simítottam. A maradék vajat felforrsósítottam és megpirítottam benne a kakukkfüvet, majd a vajat a csirkemájkrém tetejére csorgattam. A pástétomot hűtőbe tettem dermedni.
Sokáig nem volt ötletem, hogy mi is lesz az idei menü, aztán gondolatébresztőnek átlapoztam Joanne Harris és Fran Warde A francia piac könyvét. Bár ha a francia és olasz konyha közül kéne választanom, egyértelmű a válaszom, de az a könyv is igazolja, hogy a francia konyha sem csak a finomkodó, csupa tejszín, csupa vaj ételekből áll. Gyönyörű fotókon szezonális és helyi alapanyagokból készült egyszerű és karakteres ételek, megkapó hangulatok, vidám emberek. Pont, mint egy piac.
Igyekeztem ebben a stílusban összeállítani az ételsort, bár csak két receptet valósítottam meg a könyvből.
Mikor végre összegyűlt a társaság, "idegnyugtatónak" illetve az üdvözlőitalként felhajtott csodálatos (magozott) cseresznye- és barackpálinka mellé néhány hideg falatot adtam asztalra, olyanokat, amiket jó előre (előtte nap) el is készítettem.
Engedve a tömegek nyomásának, ismételtem a feta sajtos sült paprikát.
Persze kellett valami komolyabb is a ragadozóknak, így választottam Harrisék csirkemájpástétomát. Az eredeti recept 6 személyre szól, de mivel a fél kilós és az egy kilós csirkemáj-csomagok között kellett választanom, nem kockáztathattam, hogy nem lesz elég:). Zárójelben megadtam az én mennyiségeimet. Egy literes jénai tálnyi mennyiség lett belőle, ennek a töredéke fogyott el a helyszínen de mindenki vitt belőle.
Mellé adtam egy üveg hagymalekvárt, nagyjából Tintaleves receptje szerint, csak éppen a balzsamecet helyett feketeribizli-ecettel készítettem.
És ha már hagymalekvár, a vega szekció (meg persze mindenki más is) kedvére került még némi sajt is, camembert, gorgonzola (azért egyáltalán nem ragaszkodtam a francia sajtokhoz, és egyébként is ez a kedvencem) és comté formájában.
Az asztalra tettem még egy nagy tál vegyes leveles salátát és az olívaolajat, a balzsamecetet, ezt csak a desszert előtt szedtem le.
Csirkemájpástétom
60 (100) dkg csirkemáj
15 (25) dkg vaj
2 (3) fimomra vágott mogyoróhagyma
2 (3) gerezd fokhagyma
0,75 (1,25) dl vörösbor
tengeri só
frissen őrölt feketebors
0,5 (0,9) dl zsíros tejföl
1-2 szál kakukkfű
A vaj felét felolvasztottam és a megtisztított, feldarabolt csirkemájat megsütöttem, kivettem a serpenyőből. A hagymát, majd a fokhagymát is megsütöttem a serpenyőben maradt vajon, majd hozzáadtam a májhoz. A serpenyőbe öntöttem a bort és felforraltam, hogy fellazítsam a serpenyőben maradt pörköt. A bort és a tejföl a májhoz adtam, sóztam, borsoztam, majd az egész keveréket botmixerrel simára dolgoztam. A krémet (ekkor még elég folyós, puha) fedeles tálba simítottam. A maradék vajat felforrsósítottam és megpirítottam benne a kakukkfüvet, majd a vajat a csirkemájkrém tetejére csorgattam. A pástétomot hűtőbe tettem dermedni.
Bejegyzések
2 megjegyzés:
Boldog születésnapot!
Nem akármi volt a menü, nagyon megfelel az én szájam ízének is.
Jajj.. "kissé" utólag, de boldog születésnapot és következő évet kívánok :)
Megjegyzés küldése