péntek, március 30, 2007

VKF! III. - vendégváró falatok feltételes módban

Feladom. Nem megy ez, legföljebb ha állást változtatok, arra meg most nincs sok esélyem sajnos.
Jelen körülmények között nem hogy blogolni, de még főzni sincs lehetőségem, időm, sokszor enni is alig.

Ha tudtam volna írni egy tisztességes posztot, megemlékeztem volna a boldog gyerekkoromról, hogy a Húsvét az miért jelenti nekem a reggelit, és hogy a felnőtt életemben hogyan vált hagyománnyá a sonka helyett valami más, amit erre a fordulóra kisebb, egy-két falatnyi méretben akartam elkészíteni, vendégvárónak.
Kicsit utánanéztem volna az eredetét illetően, rokonságát kutatva a környező és távolabbi népek konyhájában, de ez most mind elmarad.

Ezt lett volna: spenótos-túrós háromszögek

Általában így készítem:
A töltelékhez egy póréhagymát (ha nincs, akkor egy közepes fej vöröshagymát) olajon, hozzáadok egy csomagnyi fagyasztott spenótot (a frissből inkább salátát szoktam csinálni), szárított bazsalikommal fűszerezem. Ha a spenót már nem leves, az egészet összekeverem 30-40-50-dkg (amennyi van) túróval és egy-két gerezd apróra vágott fokhagymával ízesítem. Ha van otthon, a túró mellett mehet bele tejszínes krémsajt vagy krémes feta is, de ez egyáltalán nem elengedhetetlen. Egy réteslapot kiterítek, vékonyan megkenem olajjal, ráterítek egy másik lapot. Csíkokra vágom. A csík tetejére teszek annyi tölteléket, hogy a felső sarkot 45 fokban behajtva, majd lefelé folytatva a hajtogatást csinos kis töltött háromszögeket kapjak. Sütőpapírral bélelt tepsiben, sütőben pirosra sütöm. Sajnos sem hőmérsékletet nem tudok mondani, sem időt. Figyelem, amikor jó, kikapom a sütőből.


Gondoltam, valami húsjellegű is legyen, a másik, ami eszembe jutott, tényleg falatnyi: csirkemájas palacsintacsiga. Mivel csak az emlékezetemre tudok hagyatkozni, nincs módom meg is főzni, nem tudok anyaghányadokat adni, de talán majd pótolom…
1 tojásból Horváth Ilona szerint 12 palacsintát sütök. Apróra vágott hagymát üvegesre párolom, rádobom a csirkemájat, kakukkfűvel fűszerezem. Ha megpuhult, simára turmixolom, egy löttyintésnyi konyakkal ízesítem ( egyszer nem volt otthon konyak, csak grappa – azzal is fantasztikus lett ) és valamennyi vajjal habosra keverem. Ezzel kenem meg egyenletesen a palacsintákat, szorosan feltekerem, majd a palacsintákat 2-3 centis karikákra vágom – ezeket a csigákat egyben is be lehet kapni, tökéletes vendéglátáshoz. És éppen elég zsíros is, hogy előkészítse a gyomrot az alkoholok okozta megpróbáltatásokra…

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Ne add fel, szó sem lehet róla! Ezek a kaják pl egészen isteniek és mit számít az, hogy nem most főzted meg őket, hanem tavaly ilyenkor?

Névtelen írta...

Ne add fel, szó sem lehet róla! Ezek a kaják pl egészen isteniek és mit számít az, hogy nem most főzted meg őket, hanem tavaly ilyenkor?

Névtelen írta...

Bocs, ez kétszer ment át. A blogspot bosszúja, ugyanis utáljuk egymást a commentelővel, pl. sehogy se akar rám emlékezni, de egyik blogon se...

Névtelen írta...

Vár rád egy kördés, ezúttal húsvéti témában. http://kalinka.blogol.hu/

 

blogger templates | Make Money Online