hétfő, október 22, 2007

GBT. 2. - A második gasztroblogger-találkozó

Az elsőre – bár szerettem volna – nem jutottam el, de a múlt héten, Ana szervezésének hála, újra összejött jónéhány gasztroblogger. Nagy izgalommal vártam az alkalmat, mert bár nem vadidegen emberekkel készültem találkozni, de személyesen senkit sem ismertem még.
Jóelőre egyeztettem a munkahelyemen is, hogy ezen a napon ne legyen vidéki elfoglaltságom, viszonylag korán, 4-kor sikerült is lelépnem, hogy az utolsó simításokat elvégezhessem: megtöltöttem a kecskesajtos-fügés kosárkákat, becsomagoltam az előző este megsütött szamószát, én ezekkel járultam hozzá a közös kóstolgatáshoz.
Utolsónak érkeztem sajnos, így nekem volt a legnehezebb dolgom: 20 nevet egyszerre megjegyezni – nem is sikerült mind, előre is elnézést kérek, ha legközelebb összekeverek néhányat…
Abban viszont szerencsém volt, hogy rögtön fölmérhettem az egész választékot. A kolleginák finomabbnál-finomabb dolgokkal készültek, nem is tudtam mindent végigkóstolni. A gondos szervezésnek köszönhetően csomagolóanyagokban sem volt hiány, így nem volt nehéz a maradékot szétdobni – szerintem nem csak nekem volt másnap-harmadnap is finom és választékos ebédem.
De nem csak a finomságokat köszönöm, lányok, hanem a kellemes estét is. Igazán kedves társaság jött össze, nem mondom, hogy olyan volt, mintha ezer éve ismernénk egymást, még azt sem, hogy mindenkit pont ilyennek képzeltem, de nagy csalódás nem ért: nagyon hasonlít a blog alapján bennem kialakult kép azokra a személyekre, akiket egy-két óra alatt megismerhettem. Kedvesek, érdeklődők, nyitottak, kreatívak.

A találkozón készült képek Dolce Vitánál láthatók.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Csalódást érzek, hogy amikor nagy izgalommal a "képek" linkre kattintva arra számítok, hogy végre megpillanthatnék egy-két (sok??) gasztrocsajszit, amint az általuk elkészített zsákmány felett büszkén összekacsintva minimum 1 fénykép erejéig megjelenik, mint 1-2 vadász a nagy hajtás után, ehhez képest nem találok semmit. Pedig ez olyan kép lehetne, mint amikor Hamilton Alonsoval ölelkezve néz a fényképezöbe...

Nagy kár, kár, kár...

Zszs

Rossamela írta...

Kedveském!
A hasonlat egy csöppet sántít, rivalizálásról itt szó se nincsen.
Ami meg ábrázatunk publikálását illeti, nem mindenki járult hozzá, bár sok kép nem is készült (rólunk). Ez is azt mutatja, hogy nem az arcunkat akarjuk előtérbe tolni, ámde szívesen megmutatjuk az általunk készített finomságokat és tesszük közzé a recepteket egymás és mások okulására.
Puszi!

 

blogger templates | Make Money Online