vasárnap, december 16, 2007

VKF! XI. - Csak élénken!

Majdnem katasztrófa. Ilyen rossz logisztikával még nem készültem fontos eseményre. Talán kimerített az elmúlt három hét állandó rohanása, nem igazán szedtem össze magam és az ingázás a két háztartás között sem kedvez éppen az átgondolt tervezésnek. Így aztán rögtönözni kényszerültem több ponton, de ha nem is tökéletes, azért a kielégítőnél jobb a végeredmény.
Pedig az aktuális VKF! forduló kiírását olvasva szinte azonnal tudtam, mit is akarok készíteni. Ha karácsony, akkor hal. De mi legyen az élénkítő hatású hozzávaló? Nem kávézom rendszeresen, nem a kávé a mindennapos élénkítőm, inkább teával indítom a napot, de nem feketével. Zöldet és gyógynövényekből készülteket iszom, kedvenc reggeli teám a borsmenta vagy zöldtea (meg a csipkebogyó, de az most nem lényeges).
Valaha valahol olvastam egy narancsos-zöldteás mártással tálalt Szent Péter halfilét, ezen a vonalon indultam, de narancs helyett zöldcitromot terveztem a mártásba. Fehér húsú halfilét gondoltam illatos gőzön elkészítve, a többi majd adódik, nem gondoltam végig igazán (a mártást meg is kellett csinálnom újra, elsőre töményen keserű lett). A Nagycsarnokban Szt. Péter halat nem, de halibut filét kaptam. Utánaolvastam: magyarul óriás laposhal, húsa hófehér, különlegesen finom, zsírmentes. Elegáns ízéhez, lágy rostozatához legjobban a gőzölés (ráéreztem!), párolás, posírozás illik, forró olajban sütni nem érdemes. Azt viszont elhibáztam, hogy a hosszában felvágott halfilét formázni próbáltam, a halhús gőzölt állapotában így majdnem szétesett. Keresztben kellett volna darabolnom a filét és így gőzölni.
Legyen a párolófolyadékból mártás, ám menet közben kiderült, hogy a mártás sűrítéséhez nincs itthon étkezési keményítő. Találtam viszont csicsókát, azt főztem bele és turmixoltam krémesre. A színe nem lett igazán szép, legközelebb friss mentával próbálnám zöldebbé tenni, vagy a friss mentalevélből zöld olajat készíteni és azzal élénkíteni az összhatást.
Köretnek olívaolajon éppen megfuttatott édesköményt és sárgarépát adtam (ha nem fogyott volna el szárzeller is került volna mellé). A légiesen könnyű hal nem viselne el ennél masszívabb köretet. Az élénkítő hozzávalók nélkül is egy könnyű fogás, legalábbis biztosan nem nehezül el tőle az ember.

(Készítettem még egy desszertet is, ezt tervezem a karácsonyi vacsorára, de elszúrtam, még jó, hogy most, már tudom, mire kell vigyázni. Ma már nem álltam neki újra, túl sok volt a csapás egy napra. Holnap megismétlem, talán lesz belőle bejegyzés.)



Mentás zöldteán gőzölt halfilé, zöldcitromos mártással

½ liter víz
1 teáskanál borsmenta
1 teáskanál zöldtea
40 dkg fehér húsú tengeri halfilé (óriás laposhal, rombuszhal, nyelvhal, stb.)
1 zöldcitrom
4 csicsóka

1 kis édeskömény
1 löttyintés fehérbor
2-3 zsenge sárgarépa
2 szál szárzeller
olívaolaj

A halfilét sózom, zöldcitrom levével megcsepegtetem. A borsmenta és a zöldtea keverékéből teát készítek. Leszűröm, párolóedénybe öntöm és a tea gőzén megpárolom a halfilét, 12-15 perc alatt. Közben megtisztítom a zöldségeket. A vékonyra szelt csicsókát megfőzöm a párolólében, ha megpuhult, krémesre mixelem. A zöldcitrom lereszelt héjával és kifacsart levével ízesítem.
A zsenge sárgarépát haságokra vágom, olívaolajon 1-2 perc alatt megfuttatom, maradjon harapható. Az édesköményt felcsíkozom, csöppnyi olíván azt is megkapatom, egy löttyintésnyi fehérbort adok hozzá, csak annyit, ami éppen el is párolog, ennyi elég is az édesköménynek, ezt sem kell teljesen puhára párolni.
Tálaláshoz a mártásra ültetem a halat, a zsenge zöldségekkel, zöldcitromszelettel tálalom.

2 adag

1 megjegyzés:

Lilahangya írta...

jaj de jo, hat csak gozolt-parolt valaki teaval hust... Nagyon tetszik a recept, ja es persze az emilked is megjott! hamarosan osszefoglalozunk, remelem!

 

blogger templates | Make Money Online