Minden télen kötelező: erdész rakottas

A római tálunkat még (már!) egyetemistaként szereztük be. Pedig a kollégium kietlen konyhájának rozoga sütőjében nem volt egy leányálom a sütés, de a római tál messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket: nem ismerek más technikát, amivel a zöldségek így megtartják az állagukat és a koncentrált ízüket, a tápanyagtartalmukról nem is beszélve.
Akkortájt találtam egy magazinban az „erdész rakottas” című receptet. Az írott recept már nincs meg, csak a fejemben a lényege: téli zöldségek rétegezve és borókabogyóval és kakukkfűvel fűszerezve. Nagyon jó kis kombináció ez, a fűszeres VKF! fordulóra készülve is eszembe jutott, hogy ezzel nevezzek, de júniusban nem volt éppen aktuális.
Most viszont itt az ideje, azon túl, hogy most van szezonja a szükséges zöldségeknek, a sütőt is szívesen kapcsoljuk be a hideg téli napokon. Ennek pedig nem éppen rövid a sütési ideje.
A vöröskáposztát soha nem hagynám ki belőle, de most például nem volt itthon fehérrépa és kelkáposzta, hát kimaradt.

Mi egytálételként esszük, de köret is lehet.

Erdész rakottas

50-60 dkg fejeskáposzta
50-60 dkg vöröskáposzta
30-40 dkg karfiol
1 nagy krumpli
1 nagy sárgarépa
(kelkáposzta, fehérrépa, kelbimbó, stb.)
borókabogyó
kakukkfű
olaj
opcionális: 5-6 dkg reszelt sajt

A római tálat hideg vízbe áztatom 20 percre, addig megtisztítom a zöldségeket. A káposztákat felcsíkozom, a karfiolt apró rózsákra szedem, a répákat és a krumplit vékonyra szelem.
A római tálba rétegezem a zöldségeket, minden réteget finoman megolajozok (ilyenkor jön jól egy olajspricni), kakukkfüvet morzsolok és pár szem megroppantott borókabogyót szórok rá. A lefedett tálat a hideg sütőbe teszem (a római tálat óvni kell a hirtelen hőhatástól) és csak eztán kapcsolom be a sütőt, közepes lángra. 1-1,5 óráig sütöm, ekkor kiveszem a sütőből, ha megfelelőnek ítélem, megszórom a sajttal és visszadugom a sütőbe még 5 percre, hogy a sajt ráolvadhasson.