péntek, szeptember 26, 2008

Szeretek én mindent

Na itt az alkalom, hogy bizonyítsak. A Kispadon olvastam először „A mindenevő százas listájá”-t, szándékoztam is elkészíteni a sajátomat, de épp az új életembe próbálok beleszokni, blogolni is alig. Ám elkezdtek szállingózni a bloggerkolleginák és kollégák vallomásai, ez emlékeztetett a tervemre. Ha már új recept nincs (főzöm a mások remek ételeit!), legalább ezzel adnék életjelet magamról.
Emlékeztetőül a szabályok: vastaggal emelem ki, amit már ettem, áthúzom, amit soha meg sem kóstolnék, vastaggal és áthúzva jelzem azt, amit ugyan kóstoltam, de elég is volt.

Szerintem nem lesz sok áthúzott, de magam is kiváncsi vagyok a végeredményre.
Szeretném megjegyezni, hogy 10 húsmentes évvel bizonyos téren hátrányból indulok, de igyekszem pótolni a lemaradásokat.

1. Vadhús – igen, igen, igen, ha hús, legszívesebben vadat eszem, azt nem nagyon lehet „gyártani”.
2. Csalántea – nagyonis, bármikor, kánikulában különösen, nem ismerek jobb szomjoltót a kihűlt csalánteánál.
3. Huevos rancheros (klasszikus mexikói reggeli, mondhatnám, parasztreggeli, az alapverzió sült tojás, tortilla és chilis-paradicsomos salsa, de gazdagítják sült babbal, avokádószeletekkel, sült krumplival is) – még nem, de miért ne szeretném? Bírom a gazdag reggelit.
4. Tatár beafsteak – persze. Magam nem készítem, nincs kinek, bár a manapság keményvonalas húsnemevő uram ifjúkorában rengeteget megevett belőle, én jóval később találkoztam vele először egy szilveszteri bulin. Az önjelölt szaktekintélyek nagyon csúnyán elborsozták, ez nem vette el a kedvemet a további próbálkozástól.
5. Krokodil – még nem, pedig akartam! Németországban egy üzleti úton komoly órákat vesztegettünk el egy bizonyos étterem megtalálására, ahol krokodil, bölény, zebra van az étlapon. Kár, hogy nem tudtuk a koordinátákat, csak ennyit… késő éjszaka aztán a szálloda éttermében kaptunk még egy kis meleg levest…De a kiszolgálást soha nem felejtem, olyan kedves személyzettel sehol máshol nem találkoztam.
6. Véres hurka – be kell vallanom, a hústagadó években ezzel bűnöztem telente egyszer. Mustár, almás párolt káposzta és vele sült krumpli nélkül nem ér!
7. Sajt fondü – gyerekkoromban otthon, Franciaországban még a legfinnyásabb kollégának is bejött.
8. Ponty – igen, de nem a kedvenc halam.
9. Borscs (céklalevesként tanultam az oroszórákon, de a szomszédos népek is főzik rengeteg változatban) – Még ha nem is ízlett volna, amit kóstoltam – de ízlett! – akkor sem mondhatnám, hogy nem szeretem, hiszen kismillió variáció létezik belőle.
10. Baba ghanoush (padlizsánkrém az arab konyhában) – tojásgyümölcsből bármit.
11. Tintahal – tengerparti nyaralás fénypontja a halpiac meg a grillezés, ez volt az első ilyen élmény.
12. Pho (rizstésztás, fűszeres húsleves Vietnámból) – még nem, de fejben már összeraktam, szeretném!
13. Mogyoróvajas - dzsemes szendvics - na nem az, amire nagyon vágyom, de persze megkóstolnám. Rómában mint a rómaiak…
14. Aloo gobi (indiai-pakisztáni zöldségcurry krumpliból és karfiolból) – szeretem az indiait!
15. Hot dog utcai árustól – aki a 80-as években volt kamasz, nem hagyhatta ki.
16. Epoisses (nyers tehéntejből készített, törkölypálinkával mosott francia lágy sajt) – még nem, de edzett vagyok a büdös sajtokat illetően – gondolom, ez is az -, bár egy livarot egyszer kifogott rajtam.
17. Szarvasgomba - igen.
18. Gyümölcsbor nem szőlőből – gyerekkoromban ribizlibor készült a családban, akkor még nem tesztelhettem, ma meg már nincs, de szívesen, bármit. Legföljebb nem kérek még egy pohárral, ha túl édes. Cidert is szeretem, túl általános kérdés ez az igen-nem válaszhoz.
19. Sertéshúsos gőzölt tésztabatyuk – majd egyszer.
20. PisztáciafagyiSan Gimigniano, aki arra jár, ki ne hagyja!!!
21. Heirloom tomatoes (egy paradicsomfajta) – nem tudom. Gyerekkoromban még nem ilyen átlátszóak és ízetlenek voltak a paradicsomok, mint ma, ilyesmik is termettek a nagyszüleim kertjében.
22. Friss, vad erdei gyümölcsök – naná! Mi lenne velem egy biciklitúrán, ha nem lennének szederbokrok az utak mentén?
23. Foie gras (általában libamájnak fordítjuk, de szó szerint hízott májat jelent, lehet kacsáé is) – kedves kollégám szerint én libamáj-függő vagyok, de csak összekever valakivel. Oké, a francia utakon ettem általában libamájat, de csak ha nem volt valami érdekesebb előétel. Tarisznyarák, mondjuk.
24. Rizs babbal – még nem, de nem egy nagy kihívás.
25. Disznósajt – ez a legnehezebb pont. Soha nem volt hozzá bátorságom. Aztán Bolognában ettem ennek olasz rokonát, nem lettem a rabja, bár ha nem olyan hajszálvékonyra szelték volna, nem is akartam volna nagyon megkóstolni. Majd Polgáréknál reggelire kínáltak valami nagyon gusztusos és ízes dolgot, utólag tudtam meg és el sem hittem, hogy disznósajt ilyen jó lehet.
26. Nyers Scotch Bonnet paprika (a legcsípősebb paprika) – vállalom a kihívást.
27. Dulce de leche (karamell-szerű, tej alapú, szirupos édesség) – majd, bírom még nélküle.
28. Osztriga – szeretem. Normandiában sokszor, de nagyon meglepett, hogy a legjobbat-legfrissebbet Olaszország közepén ettem, talán a vacsora atmoszférája is hozzájárult, hogy azt tartom az eddigi legjobb osztrigának.
29. Baklava (az arab büfékből is ismert, rétestésztából, dióból készült, cukorsziruppal átitatott sütemény) – még jó, hogy nem vagyok édesszájú, de az a megaédes cucc bármikor jöhet, de csak egy darab!
30. Bagna cauda (szó szerint "meleg fürdő", szardellából, fokhagymából, olívaolajból, ebből-abból készített meleg mártogatós főleg zöldségekhez, a fondü piemonti rokona) – elméletben már megvolt, de szeretném igaziból is.
31. Wasabi borsók (markáns ízű ropogtatnivaló, orrtisztítóan csípős wasabival bevont zöldborsó) – igen! Kár, hogy csak kevés helyen kapni, szívesen veszem a lelőhely-tippeket.
32. Clam chowder in a sourdough bowl (ameriaki halászlé kagylóból, cipóban) – miért is ne?
33. Sós lassi (indiai joghurtital) – szeretem az indiait. Meg a joghurtot. Meg az ayrant.
34. Sauerkraut (savanyúkáposzta) – deméghogy!
35. Root beer float (kicsit fura, mint az amerikaiak: fagyi szódával, ez éppen egy számomra ismeretlen fa gyökeréből készült szénsavas üdítőital, vaníliafagyival) – ha szembejön, nem fogok kitérni előle
36. Konyak vastag szivarral – együtt még nem jött össze, a konyakot bármikor, a szivart már csak konyakkal próbálnám.
37. Clotted cream tea (sütivel, lekvárral sűrű tejszínnel felszolgált angol tea) – ezt viszont szeretném!
38. Vodka jelly/Jell-O (vodkás gyümölcszselé) – lsd. 35.pont.
39. Gumbo (rizzsel tálalt, csípős, gazdag egytálétel többféle hússal és tenger gyümölcseivel, a Mexikói-öbölből) – akarom!
40. Ökörfarok – nem keresem, de ha megtalál, örülni fogok neki.
41. Kecske curry – kecske volt, curry volt. Így nem ér?
42. Egész rovarok – egyszer még ezt is bevállalnám. Inkább sütve.
43. Phaal (dél-indiai curry, a legcsípősebb, a szokásosnál több chilitől vagy a scotch bonnet paprikától) – ha tényleg annyira csípős, valószínűleg föladnám, de szeretném megpróbálni.
44. Kecsketej –a tejet nem annyira, inkább a túró vagy sajt, de a melléktermék savóból készülő levest nagyon szeretem!
45. Maláta whisky legalább húszezer forintos üvegből – igen, már van olyan whisky, amit szeretek. Az ára is ekörül lehet.
46. Fugu (a japán konyha híressége, egy hal, mérgező belsőséggel, csak erre kiképzett szakácsok által készíttetve érdemes, különben nincs több esély) – lehet benne valami, megkóstolnám.
47. Chicken tikka masala (indiai-pakisztáni fűszeres, szószos csirke) – szeretem az indiait.
48. Angolna – semmi különös.
49. Krispy Kreme doughnut (egy amerikai fánkbüfé-lánc) – enélkül is teljes az életem.
50. Tengeri sün – ki nem hagynám!
51. Kaktuszgyümölcs – nem tett rám mély benyomást. Túl sok magot kell benne kerülgetni.
52. Umeboshi (a japánok körében nagyon népszerű, tengeri sóban erjesztett ume nevű, szilvára-barackra emlékeztető gyümölcs) – majd egyszer.
53. Abalone (egy tengeri csiga) – majd ezt is.
54. Paneer (indiai és dél-ázsiai friss fehér sajt) – szeretem az indiait.
55. McDonald’s Big Mac Meal – enélkül is teljes az életem.
56. Spätzle (német nokedli) – finom, de semmi különös.
57. Martini-koktél – szerintem még nem. De ezt is szeretem.
58. 8% fölötti alkoholtartalmú sör – szerintem igen, de nem az alkoholtartalmát figyelem, mikor rendelek.
59. Poutine (kanadai gyorsétel, sült krumpliból, sajtból, barnamártásból) – nem ismertem, de a leírást olvasva nem is indultam be rá.
60. Szentjánoskenyérfa chips – reform-életemben helyettesítettem a kakaót karobbal, de csak por formájában.
61. S’mores (újabb fura amerikai cucc, tábortűzön sütögetett pillecukor és csoki két keksz között) – nem izgat föl.
62. Borjúmirigy – sajnos nem, de kakashere megvolt, az nem számít?
63. Kaolin – ???
64. Currywurst (német nemzeti étel, sült kolbász currys paradicsommártással) – majd legközelebb.
65. Durian (Dél-Ázsiában a gyümölcsök királyának tartják) – nem ijeszt meg a leírás, miszerint elviselhetetlen a szaga, magam akarok megbizonyosodni róla.
66. Békacomb – van egy kockásabroszos hely, ahova a hangulatért járunk, meg a békacombért.
67. Beignet, churro, elefántfül vagy funnel cake (olajban sült fánkszerű édességek) – nem vagyok édesszájú, de majd ha arrajárok, nem hagyom ki.
68. Haggis (hagyományos skót hentesáru, juhgyomorba töltött belsőségekből) – határeset, de összeszedném a bátorságomat, hogy biztosan mondhassam, hogy nem szeretem.
69. Fried plantain (sütnivaló banán) – határozottan szeretném.
70. Chitterlings, vagy andouillette (főtt sertésgyomor illetve bélbe töltött sertés vagy borjú) – eddig ez a legkeményebb, talán, lsd. 68. pont.
71. Gazpacho (hideg spanyol zöldségleves) – naná!
72. Kaviár és bliniigen! De szeretném szép, nagy szemű drága kaviárral is, eredetiben! Szentpéterváron.
73. Louche absinthe – még nem, de egyszer mindent ki kell próbálni.
74. Gjetost, vagy brunost (karamellre emlékezető "barna sajt" Norvégiában) – érdekes lehet, muszáj megkóstolnom.
75. Roadkill (úton elütött állat) – ezt inkább nem. Vagy ne tudjak róla.
76. Baijiu or shaojiu (kínai gabonapárlat) – talán kóstoltam, de inkább csak félkövér.
77. Hostess Fruit Pie (még egy amerikai lánc, ez gyümölcsös pitét árul) – lsd. 49., 61. pont.
78. Csiga – jó sok fokhagymás vajjal, de paradicsomos mártással is ettem már, finom.
79. Lapsang souchong (füstös ízű kínai tea) – szeressük.
80. Bellini (klasszikus olasz pezsgőkoktél, barackpüré hagyományosan Proseccoval) – mindent szeretek benne, de a Proseccot inkább tisztán.
81. Tom yum (thaiföldi leves) – még nem, de elméletben szeretem!
82. Eggs Benedict (buggyantott tojás szalonnával-sonkával, hollandi mártással, félbevágott muffinon) – kaphatnám ágyba?
83. Pocky (csokiba mártott ostyarudacskák, Európában Mikado néven) – nem izgat föl. Na jó, a zöld teásat megkóstolnám.
84. Kóstoló-menü egy háromcsillagos Michelin étteremben – alig várom!
85. Kobe marha (a világ legdrágább marhája, Japánban speciális korülmények között tenyésztik, pl. sörrel masszírozzák) – ki nem hagynám!
86. Nyúl – finom.
87. Gulyás – magyarok vagyunk, vagy mi.
88. Virágokhatározottan. Az ibolyát legelni szoktuk.
89. – Modenában a társaságban a büfé-antipasti és a pasta után csak én kértem secondot, a fiúk végignézték, ahogy megeszek egy lovat. Később előételnek ettem szárított és szálaira bontott és összegabalyított lóhúst, olívaolajjal és citrommal nagyon finom. Csak főételnek utána nem egy adag lassan főtt szamarat kellett volna kérni, tipikus téli étel, mindezt éjjel 11-kor, 40 fokban. Olyan másnapos hústól még nem voltam, mint akkor, pedig a disznó is ki tud ütni.
90. Criollo csokiChuao? Igen.
91. Spam (löncshúskonzerv Amerikában) – nem kívánom.
92. Puhapáncélos rák – akarom!
93. Rózsa harissa (észak-afrikai csípős fűszerpaszta) – még nem, de szeretném!
94. Harcsa – persze.
95. Mole poblano (mexikói csípős mártás többek között olajos magvakkal, fűszerként használt keserű csokoládéval) – én ezt nagyon tudnám szeretni!
96. Bagel és lazacfilé – nem ezt érzem életem legnagyobb veszteségének, de azért pótolnám.
97. Lobster Thermidor (a főtt homárhús tojássárgával és brandyval összekeverve, a homár páncéljába visszatöltve) – Thermidor módra még nem, de bármikor szívesen. De „alla catalana” méginkább. És a legjobb homárt is Olaszország közepén ettem. Semmi szósz meg szakácsbravúrkodás, csak a tökéletes, friss alapanyagok: homár, nyers zöldségek, olívaolaj.
98. Polenta – igen.
99. Jamaican Blue Mountain coffee – üzemszerűen nem kávézom, de múltkor egy helyi (itt helyi, nem jamaicai) étteremben rendeltem egyet. Az árán kívül semmi érdekes nem volt benne, remélem, átverés volt.
100. Kígyó – mint a krokodilt, ezt is szívesen megkóstolnám.

5 megjegyzés:

Mamma írta...

Impozáns lista!:-) Sejtettem, hogy kevés áthúzott dolog lesz Nálad, Rossamela!:-)

Amúgy örülök, hogy újra gyakrabban forogsz majd a blogéletben (is), már akkor is nagyon tetszettek az írásaid, amikor megismertem őket:-))
Kívánok minden jót az új élethelyzetedhez!!

Zsofi foodblogja írta...

wasabi borsó pl. a deák téri matchban lelhető (a bolt egyébként szörnyű, és bojkottálom, én is csak a borsó és mango chutney végett szoktam betérni:)

Doctor Pepper írta...

Zebra?:) Hol van ez az étterem? Megnézném a honlapját...

Egyébként meg szép a lista, bár néhol Nálad is a fáradás jeleit vélem felfedezni::):)

Rossamela írta...

Köszi, Mamma!

Zsófi, pont ez a problémám, hogy nem lehet minden kisboltban kapni, hogy tervezni kell a beszerzését. Mikor járok én legközelebb a Deák téren? Egyáltalán, Budapesten!

Doki, éjjel kettőkor? Nem csoda, hogy fáradtam, de összeszorítottam a fogaimat és csakazértis befejeztem!
Az étterem valahol München és Crailsheim között, kis kitérővel, a GPS kaland-üzemmódjával sok újratervezéssel. Többet nem tudok mondani. De próbálok információt szerezni.

Névtelen írta...

Wasabi borsót Intersparban lehet beszerezni, a ropik között kell keresni. Üdv. Éva

 

blogger templates | Make Money Online