péntek, május 25, 2007

Muszaka hús nélkül


Ha kedvenc zöldséget kellene választanom, talán a padlizsán lenne az, furcsa, hogy még egyetlen bejegyzésemben sem szerepelt. (Pedig az év első két-három hónapjában ez volt az egyetlen étel, amit hétköznap meg tudtam főzni másnapi munkahelyi ebédnek, az alatt az órácska alatt, amíg otthon tartózkodtam két kiküldetés között, hogy ki-bepakoljam az utazótáskámat. Meg is akartam írni, olyan gyors, egyszerű ám igazán ínyenc és sokarcú fogás, de ez is elmaradt – majd pótolom.)
Ha ennénk húst, biztosan nagyon szeretnénk a muszakát. (Azért ha arra járok, meg fogom ám kóstolni!) Ezért is örültem nagyon, mikor sok évvel ezelőtt egy falinaptáron láttam egy húsmentes változatot, azonnal lefirkantottam a hozzávalókat. A görögök bizonyára szörnyülködnének, de attól ez még nagyon-nagyon finom, és egészséges is, húsevők is szokták szeretni, sőt, elkérik a receptet, hát ideje itt rögzítenem.

A cetli az eredeti recepttel már régen nincs meg, lehet, hogy abban gomba is volt, esetleg dió, nem nagyon emlékszem már rá. Ha éppen van egy kis vargányám, nem ront rajta, az alap így készül:

Vegetárius muszaka

2 db (jó fél kg) padlizsán
olaj
25 dkg lencse
babérlevél

1 nagy fej hagyma
2+2 gerezd fokhagyma
2 paradicsom vagy 2 evőkanálnyi paradicsompüré
kb. 1 mokkáskanál szárított szurokfű
kb. ½ mokkáskanál fahéj
5 dkg reszelt sajt
2 evőkanál olaj
2 evőkanál liszt
3 dl tej

A lencsét néhány órával korábban beáztatom, majd a babérlevéllel, sóval megfőzöm.
A padlizsánt fél centi vastag karikákra vágom. (A hagyományos szakácskönyvekben ilyenkor az következik, hogy besózni, hogy keserű levét kidobja, lecsöpögni hagyni és leitatni a nedvességet. Soha nem sózom be, soha nem keserű.) Vékonyan megkenem a karikákat olajjal és vagy serpenyőben, vagy – kényelmesebb változat – sütőpapírral kibélelt tepsiben elősütöm.
A hagymát finomra vágom és 2 gerezd fokhagymával együtt üvegesre párolom az olajon. Hozzáadom a főtt lencsét, a felaprított paradicsomot, szurokfűvel és fahéjjal fűszerezem, összepárolom, ha kész, hozzáadom még a másik két gerezd felaprított fokhagymát.
Egy kiolajozott tűzálló edény aljára lerakom a padlizsánkarikák felét, rákanalazom az összes lencsét, majd befedem a maradék padlizsánnal. Az olajon a lisztet habzásig hevítem, felengedem a tejjel, csomómentes mártássá főzöm, belekeverem a sajtot, majd a padlizsán tetejére öntöm.
A sütőben csak annyira sütöm át, hogy a teteje megpiruljon.

Langyosan is finom. Sőt, hidegen is. Vagy másnap, a munkahelyen újramelegítve is kitűnő.

3-4 személyes adag

4 megjegyzés:

Zsuzsa írta...

Én is nagyon szeretem az ilyen jellegű ételeket, szoktam is csinálni egy hasonlót, Delia Smith egyik szakácskönyvéből (Winter collection). Ő ricottával csinálja, isteni! Fenn van a neten is: http://href.hu/x/2s8y, érdemes kipróbálni. Másnap még finomabb!

Zsuzsa írta...

Közben eszembe jutott még valami. Végre találtam a piacon egy helyet, ahol lehet kecsketejet is kapni. 480 Ft/l. Ez normális ár?

Rossamela írta...

Nem nagyon tudom, mennyibe is kerülhet a kecsketej, én sosem veszem, kapom. :)
De érdeklődtem: tavaly, vidéken, egy gazdaságban (tehát nem piacon, oda kell menni érte) 300 forintért adtak egy litert.

Zsuzsa írta...

Köszi. Azért elég sok az 480 Ft érte. De már értem legalább, hogy miért ilyen drága a kecskesajt.

 

blogger templates | Make Money Online