Medvehagyma I.

Ahogy a blogokon is látszik, szezon van. Azt, hogy a közelünkben is van egy komoly lelőhely, innen kellett megtudnom – pedig elég lett volna megkérdezni a férjemet (igazán tudhattam volna, hogy ő tudja). Hatalmas medvehagyma-szőnyeg fogadott bennünket, ráadásul a domboldalra terítve, még hajolgatni is alig kellett. Majd’ 2 kilónyi medvehagymával tértünk haza, azóta folyamatosan mosom és centrifugázom.
Már rengeteget megettünk belőle magában, egy részét elajándékozom, amit pedig nem tudunk frissen megenni, azt lefagyasztom, a főznivalókba (krémleves, haltöltelék, tésztamártás) az is nagyon finom lesz majd.
Meg kell hogy állapítsam, elég jól bírja gyűrődést. Nem kényes, nem oszlik-foszlik, nem fonnyad el azonnal és nem is kezd rögtön rohadni (mint például a „gyári” rukola). Azért biztos, ami biztos, a szakadtabb példányokat nem tettem el, egy részét rögtön meg is ettem magában (bár eddig sem volt semmi ilyen problémám, de most annyira egészséges leszek, hogy csuda, vértisztító, érelmeszesedést megelőző, vérnyomáscsökkentő hatása van), a maradékot pedig gyorsan föl is használtam. Ehhez a neten keringő millió muffinrecept egyikét adaptáltam az itthon fellelhető alapanyagokhoz. Nem tettem bele sót, igaz, én egyébként sem nagyon sózok, csak a vendégeknek. Szerintem elég a sajt elég sós, a medvehagymáról meg azt olvastam itt, hogy "sószegény étrendbe, jellegzetes sós íze miatt, jól illeszthető".

Medvehagymás-sajtos muffin

1 csésze liszt
1 teáskanál sütőpor
1 tojás
¾ csésze joghurt
2 evőkanál olaj
½ csésze reszelt sajt (most trappista, de lehetett volna pl. feta is, de akkor óvatosabban bánnék a joghurttal elsőre, a sóval meg pláne)
10-12 medvehagymalevél apróra vágva

(ízlés szerint só)

Összeszitáltam a lisztet a sütőporral. Egy másik, nagyobb edényben, amibe majd minden belefér, összekevertem a tojást, joghurtot, olajat, hozzáadtam a reszelt sajtot és a medvehagymát, majd a lisztes keveréket, nagyjából összekevertem a masszát. Nem szabad nagyon kikeverni, mert akkor elázik a tészta és tömör, lapos marad. Kivajazott muffintepsibe adagoltam, kb. 200 fokos sütőben 15-20 percen át, tűpróbáig sütöttem, közben élveztem a sütőből kiáradó isteni finom, fűszeres illatot.

Ki fogom próbálni sajt helyett túróval, kecsketúróval is, szerintem az még ízesebb, szaftosabb lesz.

Biztosan a tudatalattimban ott volt az emlék Eszter húsvéti reggelijéről is, mikor kitaláltam, hogy a maradék pirostojásokból krémet készítek a muffinok mellé. 2 keménytojást apróra vágtam, kikevertem egy nagy kanál mustárral meg annyi tejföllel, amennyitől krémes lett. Köménnyel akartam fűszerezni (olyan régen nem ettem már köményt), de elfelejtettem (megint nem eszek…).
A holnapi munkahelyi ebédem tehát medvehagymás muffin, tojáskrémmel, medvehagymával, paradicsommal.